Megjegyzések. Elmélkedések.
Megjegyzések. Elmélkedések.
A magyarországi hadjárat tartamára a tatár sereg hadműveleti alapját, bázisát, Kiev és környéke képezte. Világosan kitűnik ez a Rogeriusból vett legutóbbi idézetből, bár én azt hiszem, hogy az abban foglaltak inkább Sejbánra mint Batura vonatkoztathatók, mert ő indult el aránylag kevés számú csapatokkal Kiev mellől. De ez nem zárja ki, sőt valószínű, hogy Batu is visszahagyta nagyszámú familiáját és vonatának nélkülözhető részét, a „nagy málhát”. Ez is egész modern színben tűnteti fel Batu hadviselési módját, mert napjainkban is, minél közelebb érünk az ellenséggel való döntő összeütközés színhelyéhez, annál több podgyászt, felesleges impedimentumot kell a menetoszlopokból kiküszöbölnünk.
Sejbán alkalmazása előretolt viszonyában szintén teljesen megfelel a legmodernebb felfogásnak. Ma is mindenütt alkalmazzák az ily előretolt lovastesteket és tulajdonképen ezek sem tudják máskép és jobban felderítési és biztosítási szolgálatukat elvégezni, mint ahogyan azt Sejbán tette. E célra most is járőröket és ahol kell, azoknál erősebb, úgynevezett hírszerző különítményeket alkalmazunk, amilyen például a Vácra kikülönített tatár csoport volt.
Az is kiemelendő, hogy Sejbán Vácot fekvésénél fogva kellőleg értékelni tudta, mert annak a seregnek, amely Pest ellen operál, annak a váci szorosnak okvetlenül kezében kell, hogy legyen.
Nagyon érdekes és nagyszabású rendelkezés volt a 40.000 orosz fejszésnek az alkalmazása. Kisebb keretek között ugyanezt alkalmazták a Vereckei szorosban honfoglaló őseink is.*
Lásd az I. rész 41., 55. és 59. oldalán.
Hogy Béla király által emelt fatorlaszok és útelrombolások ily körülmények között mit sem értek, azon nem csodálkozhatunk. Igaz ugyan, hogy az egyszer ezeket a holt akadályokat élő erő, a nádor előretolt hada is kiegészítette, de az elenyészően csekély erejével még néhány óráig se tudta a tatárokat útjukban feltartóztatni.
A Batu-sereg mozgásának gyorsaságára illetve lassúságára a következő adatok révén vonhatunk következtetést. A távolság Kiev és a Vereckei szoros között kerek 600 km. Ily nagy lovas testnél mint a Batué volt, átlag nem számíthatunk többet napi 35 km. menetteljesítménynél. Ezt véve a számítás alapjául, az említett távolság megtevésére 18-20, pihenő napokkal együtt 25 napra lett volna szükség. Ámde Batu seregének éle alighanem legkésőbb január közepe táján útra kelhetett s így március 11-ig, amidőn a Vereckei szorost elérte, 55 nap telt el, ami annyit jelent, hogy ez a hatalmas kolosszus átlag nem haladt gyorsabban, mint napi 12 kmnyi sebességgel előre. Látjuk tehát, hogy azt a bizonyos repülésszerű helyváltoztatást a tatárok is csak kisebb csapatokkal – század, ezredig bezárólag – hajthatták végre. Nem sokkal nagyobb átlagos menetteljesítményeket mutatnak fel a mongol szárnyhadak sem.
