A katonatanács megalakulása.
A katonatanács megalakulása.
Este az egyetemi ifjak destruktiv elemei az Országház téren megalakították az első tanácsot, a diáktanácsot, amely nyomban fegyverbarátságot kötött a radikális eszmék diadalra juttatása érdekében a munkássággal, a minden szellemi pályára készülő ifjúnak eddigi esküdt ellenségével. Az Országház térről a tömeg a Királyi párt Gizella-téri helyisége elé vonult. A pártkörben akkorára a hívek már nagyszámban gyűltek össze a további teendők megbeszélésére. Köztük volt mintegy harminc, nagyobbára tartalékos tiszt is. Ez alkalommal alakult meg a párthelyiség külön szobájában a nemzeti tanácsnak mintegy kiegészítő része gyanánt Csernyák Imre százados elnöklete alatt a forradalmi katonatanács, amelyet tagjainak száma után 11-es katonatanácsnak is neveztek. Az eredeti tagok névsora a következő: Hüttner Sándor 9. honv. gyalogezr. főhadnagy, Sztanykovszky Tibor 65. gyalogezr. zászlós. Lengyel László 9. honv. gyalogezr. hadnagy, Czenner Zoltán 1. honv. gyalogezr. hadnagy, János Andor tüzérfőhadnagy, Estefányi Jenő 16. honv. gyalogezr. százados, Madacsányi Geiger József 47. tábori tarackosezr. Főhadnagy, Hoffmann György 17. honv. gyalogezr. hadnagy, Pusztaffy Jenő 24. vadászzljbeli főhadnagy, Pusztai Gazda Jenő hadnagy, Bán Pásztor Béla hadnagy. Tehát nagyobbára szintén csupa ismeretlen, a zavarosban halászni vágyó egyén.
Úgy a nemzeti tanácsnak, mint a forradalmi kormányzótanácsnak fő célja és törekvése az volt, hogyha lehet, jószerivel, ha nem, terrorisztikus eszközökkel Károlyi Mihály gróf miniszterelnöki kinevezését és ennek révén az ő pártjának és embereinek kizárólagos uralomra jutását kierőszakolja.
Ugyan e napon éjféltájban telefonhívásra az újonnan megalakult katonatanács átment a Károlyi-palotába, ahol Fényes László fogadta őket és megismertetvén velük a Károlyi-párt programját, kijelentette, hogy ha a király nem Károlyit bízná meg a kabinetalakítással, úgy a párt erőszakkal fogja a hatalmat magához ragadni. Az ő feladatuk – folytatta Fényes László mondókáját – hogy ennek a programnak megnyerjék a katonák tömegét, de legalább is arra bírják őket, hogy erőszak alkalmazása esetén passzíve viselkedjenek és ne lőjenek a tömegre. Utána Károlyi intézett hozzájuk hasonló értelmű buzdító beszédet.
Másnap, október 26-án Csernyák kiosztotta a katonatanács tagjai között a szerepeket s többek között Hüttner főhadnagyot azzal bízta meg, hogy Lukachich Géza báró altábornagy karhatalmi és állomásparancsnok karhatalmi iratait szerezze meg, ami tényleg sikerült, mert ő azokat már másnap Fényesnek át is adta. Sztanykovszky zászlósnak, aki maga is katonaszökevény volt, főleg a katonaszökevények toborzása jutott osztályrészül. Lengyel Lászlónak a rendőrlegénység megnyerése volt a fő feladata stb.
Október 26-án este a király Bécsbe utazott. A királyi párral együtt az udvari vonaton Károlyi Mihály is Bécsbe ment, hogy ott az osztrákokkal közösen folytassa a tárgyalást, de ez eredményre nem vezetvén, a király József kir. herceget mint homo regiust bízta meg a válság megoldásával.
Október 27-én délután, még mielőtt Károlyi Bécsből hazaérkezett volna, a nemzeti tanács az Országház-téren nagy népgyűlést tartott, mely egyhangúlag elfogadta annak következő programját: Azonnali béke, általános – nőkre is kiterjedő – választójog, demokratikus átalakulás, teljes politikai, gazdasági és katonai önállóság. Ezután jött csak híre, hogy Károlyi ezúttal sem kapott megbizást a kormányalakításra.
