δ) A jičini ütközet 1866 június 29.-én.
δ) A jičini ütközet 1866 június 29.-én.
Albert szász trónörökös csoportja június 29.-én délben elérte Jičint. Ezt megelőzően a trónörökös a hadseregparancsnokságnak június 28.-án délutánról keltezett azt a parancsát vette, hogy csoportjával Jičinnél szívós ellenállást fejtsen ki s egyúttal arról is értesítették, miszerint a hadsereg főhadiszállása június 29.-én Miletinbe, 30.-án pedig Jičinbe fog megérkezni, szándékában lévén a porosz Elbe- és az 1. hadsereget a fősereg zömével megtámadni. Mindjárt itt kell megjegyeznünk, hogy Benedek e szándékával már 28.-án az éj folyamán felhagyott, de az ezt tartalmazó parancsot csak 29.-én délután küldte el a szász trónörökösnek, miért is ez a Jičin megszállására vonatkozó intézkedéseit abban a hiszemben és oly módon tette meg, hogy neki a fősereg számára is fejlődési keretet kell biztosítania. Ennek folytán aztán a két hadtest Jičin előtt terjedelmes felállítást vett.
Frigyes Károly herceg erejének zöme június 28.-án este Münchengrätznél éjjelezett. A herceg úgy vélte, hogy az osztrák-szász csapatok egy része Jičin, másik része Jungbunzlau felé húzódott vissza. Ezért seregét 29-ikére két csoportra osztotta, melyek közül az egyiknek Jungbunzlau felé állva kellett maradnia, míg a másiknak 29.-én délután két oszlopban Rovenskon és Sobotkan át Jičin felé kellett előnyomulnia; előbbi oszlop az 5. és 4., utóbbi a 3. és 7. hadosztályból állott. Az 5. hadosztály d. u. 4 óra 30 perckor, a 3. pedig egy órával később bukkant a Jičintől északra félköralakban állást foglalt osztrák I. hadtestre, mely mögött támogatásul a 2. szász hadosztály tartalék viszonyban állott fel.
A harc este 7 óra 30 percig változó szerencsével folyt. Ekkor kapta a szász trónörökös a hadseregparancsnokság már fentebb említett módosító parancsát, hogy t. i. a hadsereg zöme nem folytatja előnyomulását Jičin felé és hogy a szász trónörökös seregcsoportját Miletinre a fősereghez való csatlakozás céljából vezesse vissza. Ez a visszavonulás, illetve a harc félbeszakítása a poroszok erélyes fellépése folytán már nem volt simán végrehajtható. Sőt a Jičinben összezsúfolt és a poroszok által körülfogott osztrák I. hadtestbeli csapatok, köztük a 33. magyar gyalogezred 1. zászlóalja, csak igen nagy veszteségek árán tudtak a városból kibontakozni, amelyben kevés híjján az I. hadtestparancsnokság törzse is bennrekedt. Ily körülmények között a csapatok parancs nélkül maradván, teljesen felbomlott állapotban zúdultak vissza Miletin és Königgrätz felé, úgy, hogy a nevezett hadtestnél a rend csak napok mulva állt ismét helyre. Ehhez képest a szenvedett veszteségek is igen nagy arányokat öltöttek. A halottak száma az említett hadtestnél 45 tisztre és 1082 emberre, a sebesülteké 42 tisztre és 681 emberre, a foglyul esetteké 97 tisztre és 2951 emberre, összesen tehát 184 tisztre és 4714 emberre rúgott. Ebből a magyar csapatok a következőképen vették ki részüket: A 33. gyalogezred vesztett: halottakban 167 embert, sebesültekben 5 tisztet és 48 embert, foglyul esettekben 10 tisztet és 207 embert, vagyis összesen 15 tisztet és 422 embert; a 34. gyalogezred halottakben 3 tisztet és 149 embert, sebesültekben 1 tisztet és 172 embert, foglyul esettekben 2 tisztet és 25 embert, vagyis összesen 6 tisztet és 346 embert; a 38. gyalogezred halottakban 1 tisztet és 26 embert, sebesültekben 3 embert, foglyul esettekben 48 embert, vagyis összesen 1 tisztet és 77 embert; a 72. gyalogezred halottakban 2 tisztet és 19 embert, sebesültekben 3 tisztet és 25 embert, foglyul esettekben 4 tisztet és 99 embert, vagyis összesen 9 tisztet és 143 embert; a 32. vadász zászlóalj halottakban 6 embert, sebesültekben 2 embert, foglyul esettekben 2 tisztet és 18 embert, vagyis összesen 2 tisztet és 26 embert; a 2. huszárezred halottakban 4 embert, sebesültekben 1 tisztet és 4 embert, foglyul esettekben 1 tisztet és 2 embert, vagyis összesen 2 tisztet és 10 embert; az 5. huszárezred halottakban és sebesültekben 1–1 embert, foglyul esettekben 11 embert, vagyis összesen 13 embert; a 8. huszárezred halottakban 27 embert, sebesültekben 1 embert, foglyul esettekben 1 tisztet és 20 embert, vagyis összesen 1 tisztet és 48 embert; a 9. huszárezred halottakban 4 embert, sebesültekben 3 embert, foglyul esettekben 4 tisztet és ugyannyi embert, vagyis összesen 4 tisztet és 11 embert s végül a 10. huszárezred halottakban 14 embert, sebesültekben 4 embert, foglyul esettekben 2 tisztet és 5 embert, vagyis összesen 2 tisztet és 23 embert. A magyar csapatok összes vesztesége tehát kitett: 42 tisztet és 719 embert. Az osztrák ezredek közül a legsúlyosabb veszteségeket szenvedte a 35. gyalogezred, 20 tisztet és 1089 embert. A szász csapatok 26 tisztet és 566 embert vesztettek. A porosz 3. és 5. hadosztály vesztesége kitett: halottakban 21 tisztet és 320 embert, sebesültekben 50 tisztet és 1162 embert, vagyis összesen 71 tisztet és 1482 embert.
Június 30.-án a szász trónörökös seregcsoportja Miletin, július 1.-én pedig Königgrätz környékére húzódott vissza, ahol a fősereg közvetlen kötelékébe lépett.
Frigyes Károly herceg az Elbe- és az 1. hadsereg zömével június 29.-én Sobotka-nál, június 30.-án és július 1.-én pedig Jičin környékén éjjelezett.
