Görgey visszavonulása a Vértes-hegységig.
Görgey visszavonulása a Vértes-hegységig.
Midőn Görgey december 19-én Győrbe érkezett, már ott várta Kossuthnak hozzá intézett ama felhivása, hogy Győrt a levél keltétől, december 16-ától számítva, legalább 10 napig tartani igyekezzék, hogy ezáltal az államjavaknak Budapestről való elszállítására a kellő idő rendelkezésére álljon. Egyidejüleg Peczel is utasítást nyert, miszerint 5000 főnyi hadával keljen azonnal útra a Muraközből s csatlakozzék Győrnél a feldunai hadsereghez.
Kossuthnak kivánsága a győri megmaradsát illetőleg egyes-egyedül azon oknál fogva ment teljesedésbe, mivel Windischgrätz Mosony és Pozsony bevétele után a további előnyomulás előtt előbb a megszállott vidék lefegyverzését és megbizható polgári és katonai igazgats alá helyezését és biztosítását tartotta szükségesnek és másrészt a további hadműveletekhez a II. hadtestet is a Duna jobb partjára áthozandónak vélte. E célból december 20-án estig Pozsonynál hadi hidat veretett, melyet azonban a bekövetkezett jégzajlás annyira megrongált, hogy azt már a következő éjjel újból szét kellett szedni. Helyette az Aulich által a hullámok szárnyára bocsátott, de már a közelben megakadt régi hajóhidrészek visszavonszolását és összeillesztését határozták el, ami december 22-én hajnalhasadtáig sikerült is, amidőn a II. hadtest azonnal hozzá is fogott az átkeléshez, de még mielőtt azt befejezte volna, a hajóhid ketté szakadt, minek folytán a még hátralevő másfél zászlóaljat és 1/2 üteget kompokon kellett a tulsó partra átszállítani.
Azon feltételezés mellett, hogy Görgey az elsáncolt Győr mellett a csatát elfogadja, Windischgrätz magának erre vonatkozólag a következő harctervet eszelte ki: az arcban igen erős magyarokat saját I. és tartalék hadtestével foglalkoztatni szándkozott, mialatt a II. hadtest a tartalék-lovashadosztállyal a Kis-Csallóközön át az ellenséges jobb szárnyat volt megkerülendő, hogy ezáltal Görgeynek útja Komárom felé elvágassék; ugyane célzattal rendeltetett ki Neustädter dandára is a Nagy-Csallóközön át Komáromnak.
A támadás a kieszelt terv szerint december 27-én valóban végre is hajtatott, de miután Görgey már 26-án este az osztrák készülődések neszét vette, még ugyanazon éj folyamán otthagyta a meggyőződése szerint seregéhez mérten túlságos nagy s így védelemre nem igen előnyös győri sáncokat, melyeket e szerint az osztrákok legnagyobb meglepetésükre kardcsapás nélkül ejtettek hatalmukba.
Visszavonulását Görgey két oszlopban hajtotta végre; ő maga a sereg kétharmad részével az úgynevezett mészáros-úton Bábolna—Kocs—Bicskén át, a fenmaradó harmad pedig Gönyőn át Tatának vette irányát. A dunamenti postaút a Pozsonyból Komáromnak Budára indított podgyásznak és vonatnak volt szánva, melyet hátul Guyon ezredes parancsnoksága alatt a Pozsonyból a Duna balpartján visszavonult csapatok ama része követett, amelyeket Görgey nem szándékozott Komárom biztosítása céljából a várban visszahagyni.
){kind=link}