e) A kolini csatától Hadik berlini portyázó vállalatáig terjedő hadműveletek.
e) A kolini csatától Hadik berlini portyázó vállalatáig terjedő hadműveletek.
A poroszok kolini veresége folytán Keith tábornok Prága ostromával felhagyván, 32.000 főnyi seregével Leitmeritzre vonult vissza, ahova nemsokára Frigyes is megérkezett, míg a megvert sereg 30.000 főnyi maradványát Ágost Vilmos porosz herceg Nimburgból Böhmisch-Leipára vezette vissza, hogy ott veendő felállítás által Szászországot és a Lausitzot fedezze.
Daun tábornagy a visszavonuló poroszok nyomon követésére Laudon ezredes alatt mindössze 2500 főnyi könnyű csapatot rendelt ki, míg maga serege zömével Prága felé menetelt s miután a poroszok e város alól június 20.-án elvonultak, e hó 24.-én az összes császári hadak Lotharingiai Károly herceg parancsnoksága alatt Prága előtt egyesültek. Ilyenformán a herceg ismét több mint 100.000 főnyi hadsereg felett rendelkezett, míg Frigyesnek alig volt többje 65.000 embernél s ennek ellenére a császári fővezér még sem tudta magát erélyes offenzívára elhatározni, hanem kis menetekben a Böhmisch-Leipanál álló porosz csoport felé nyomult előre, hogy azt nem egy újabb döntő csata, hanem megkerülő mozdulatok révén Csehország elhagyására bírja. Így jutott a császári sereg Jungbunzlaun és Münchengrätzen át július 14-én Niemes, a következő napon pedig Gabel vidékére.
Ágost Vilmos porosz herceg eleinte Zittaun át akart seregével elvonulni, de mivel azt időközben, július 21.-én a császáriak szállották meg, a poroszoknak nagy nehézségek és jelentékeny veszteségek mellett kellett a határhegységen át Bautzenre visszahúzódniok, ahova július 27.-én teljesen kimerült állapotban érkeztek meg.
A porosz herceg csoportjának balsorsáról szóló hírre július 21.-én Frigyes is elhagyta Csehországot és Keith tábornagyot 27.000 emberrel Szászország fedezésére visszahagyván, ő maga 13.000 emberrel Pirnán és Drezdán át Bautzenre vonult, ahol július 29.-én a porosz herceg seregcsoportjával egyesült. Nádasdy közeledésének hírére nemsokára a Keith-csoport is visszavonult Pirnán át az Elbe mögé. Bautzenben Frigyes csak a Beverni herceget hagyta vissza 10.000 emberrel, míg ő maga 27.000 emberrel Weissenburgba menetelt, hogy ott veendő állásban a császáriak további offenzíváját megakadályozza. Ámde Lotharingiai Károly herceg nem mozdult ki zittaui állásából s így Frigyes őt abban megtámadni akarván, augusztus 16.-án megindult Zittau felé, de az ottani állás erősségére való tekintettel a támadás gondolatával felhagyva, augusztus 20.-án Bernstädtre vonult vissza.
Egyébként a porosz király helyzete most már majdnem kétségbeejtővé kezdett válni, miután időközben Mária Terézia szövetségeseinek beavatkozása is mindjobban érezhetővé kezdett válni. Oroszország ugyanis már május végén 100.000 embernyi sereget küldött be Apraxin tábornagy parancsnoksága alatt Kelet-Poroszországba, kivel szemben Lehwaldt tábornagy június elején 30.000 embert összpontosított Insterburgnál. Közben Fermor tábornagy 20.000 orosszal Memelt ostromolta, mely ostromot Apraxin a Russ folyón való felállítás által biztosította. Memel megvétele után Apraxin a Pregel folyóig vonult Lehwaldt elé, akit augusztus 30.-án Gross-Jägerndorfnál megvert. Lehwaldt erre Wehlaura húzódott vissza, míg Apraxin csakhamar odahagyta Kelet-Poroszországot és a Njemen mögé vonult. Lehwaldt idáig követte, hanem aztán visszafordult, hogy a Pomerániába Ungern-Sternberg tábornagy alatt betört 16.000 főnyi svéd seregnek útját állja.
A nyugati hadiszíntéren Frigyes szövetségesének, a Cumberlandi hercegnek 54.000 főnyi hannoveri, hesseni, braunschweigi és porosz csapatokkal Hannovert kellett fedeznie, de ezt a D'Estrées tábornagy parancsnoksága alatt álló 100.000 főnyi francia hadsereg Mindenig szorította vissza, majd augusztus 26.-án Hastenbecknél meg is verte, mely vereség a porosz királyt egyetlen szövetségesétől fosztotta meg, akinek a zeveni konvenció értelmében ezentúl semleges magatartást kellett követnie.
Mialatt a D'Estrées vezette francia sereg, melynek parancsnokságát most már Richelieu herceg vette át, Magdeburg felé folytatta hadműveleteit, egy másik, 24.000 főnyi francia sereg Soubise herceg parancsnoksága alatt Elsassból jőve, a Majna mentén Fürth felé vett irányt hogy a Szász-Hildburghauseni herceg alatt Thüringiában álló 33.000 főnyi birodalmi sereggel egyesüljön s aztán Szászországot kerítse hatalmába.
A sok ellenséges csoport közül Frigyes az utóbb említett csoportnak megtámadását határozta el. Ehhez képest a Beverni herceget a Lausitzban visszahagyván, ő maga a Dessaui Móriccal való egyesülés után 23.000 emberrel Drezdán át Lipcse felé sietett. Közben a birodalmi herceg és a Soubise herceg alatt álló franciák szeptember 1.-én Erfurtnál egyesültek, azonban Frigyes közeledésének hírére Eisenachra húzódtak vissza. Szeptember 14.-én Erfurtba érve, Frigyes nem folytatta tovább előnyomulását, hanem a Braunschweigi herceget 5000 emberrel a francia fősereg megfigyelése céljából Halberstadt felé, Dessaui Móricot 7500 emberrel a Szászországgal való összeköttetés fentartása céljából a Saale jobb partjára Weissenfelsre küldte, míg ő maga csak 10.000 emberrel maradt meg Erfurtnál.
Az időközben 50.000 főre szaporodott szövetségesek szeptember 26.-án újból Erfurtra nyomultak előre; előlük a porosz király gyenge csoportjával Eckardsberga-ra vonult vissza. Itt vette a hírt, hogy Hadik altábornagy parancsnoksága alatt egy erős portyázó csoport Berlin felé nyomul előre, minek folytán Dessaui Móricot és Seydlitzet gyors menetekben Berlin védelmére visszarendelvén, ő maga serege fennmaradó részével október 18.-án Torgaura menetelt, hogy a Berlinből visszatérő Hadiknak útját állja.
Mialatt Frigyes Szászországban távol volt, a sziléziai hadiszíntéren a következő nevezetesebb események játszódtak le: Az itt visszamaradt Beverni herceg feladata az volt, hogy Lotharingiai Károly herceget Szilézia meghódításában megakadályozza. Ecélból a Beverni herceg hadserege zömével a Görlitztől délnyugatra fekvő Landskrone nevű hegyen megerődített táborba szállt, Winterfeld tábornokot pedig 10 zászlóaljjal és némi lovassággal a Neisse jobb partján fekvő Moys-ra tolta előre. Egy másik különítmény Brunswick herceg alatt Bautzent tartotta megszállva. Mihelyt Lotharingiai Károly herceg a porosz király elvonulásáról hírt vett, a visszamaradt poroszok megtámadását határozta el, micélból a bautzeni csoport ellen 15.000 emberrel Marschall táborszernagyot, Winterfeld ellen pedig Nádasdyt egy hasonló erejű, de nagyobbára könnyű lovasságból és gyalogságból álló hadosztállyal rendelte ki. Winterfeld a Moystól délre fekvő Holzberg nevű magaslatot két zászlóaljjal tartotta megszállva, hadának zömét pedig másfél óra menetnyi távolságra hátrább táboroztatta.
Nádasdy szeptember 7.-én reggel 6 órakor támadta meg a két ellenséges előretolt zászlóaljat, de ezek oly szívósan védekeztek, hogy Winterfeld időt nyert egész hadának a Holzbergen való egyesítésére. Másrészt Nádasdy azért nem hajthatta végre mindjárt reggel döntő támadását, mivel Ahrenberg herceg vezette gyalogságának nagyobb része még távol volt. Amikor Ahrenberg déltájban megérkezett, Nádasdy általános rohamot rendelt főerejével a poroszok baloldala ellen. Kemény harc árán, amelynek folyamán Nádasdynak ezúttal először zárt csatarendben alkalmazott könnyű lovassága nagy lendülettel verte vissza a vele szembekerült 35 lovas századot, végre sikerült a poroszokat az első magaslatról leszorítani, mire azok egy hátrább fekvő állásba húzódtak vissza, de ezt is csak rövid ideig tarthatták, mert csakhamar abból is kivetették őket. A moysi ütközetben a poroszok közel 4000 embert, 7 zászlót és 3 ágyút, a császáriak pedig mintegy 2000 embert vesztettek. Az ütközetben a poroszok vezére, Winterfeld tábornok is életét vesztette, Nádasdy ellenben, aki maga járt legelől lóháton, csak vállán kapott könnyebb sebet.*
Lotharingiai Károly herceg a moysi ütközetről Mária Teréziának szóló jelentésében többek között a következőket jelenti: „Gen. der Cav. Graf Nádasdy hat auf dem Schulderplatz eine Contusion durch eine Kugel erhalten; ich hoffe aber, weilen sie leicht ist, solche ihn nicht verhindern werde, den Dienst fortzusetzen.” Majd egy másik jelentésében. „Es ist hiebei zu bemerken, dass gleichwie der Gen. Graf Nádasdy seine Erfahrenheit, Kligheit und Tapferkeit, also auch der Herzog von Ahrenberg nebst der übrigen Generalität Stabs- und Oberoffizieren ihren Eifer und Muth bestätigt.” Bécsi cs. és kir. udvari házi és állami levéltár. Kriegsakten Deutschland. Nro 177.
Miután Moyssal egyidejűleg Bautzen is a császáriak kezébe került, a Beverni herceg szeptember 8.-án egész hadával a Sziléziába való elvonulást határozta el és szeptember 19.-én Leignitzbe érkezett. Lotharingiai Károly herceg szeptember 11-ikétől kezdve ezt a mozdulatot szintén követte s útközben ismételten az ellenség megtámadásának gondolatával foglalkozott, de ebből végeredményben egyelőre semmi se lett s a sereg szeptember 22.-én Jauert érte el. Bautzen tájékán csupán Marschall táborszernagy maradt vissza mintegy 22.000 emberrel, a különleges feladat végrehajtására kiszemelt Hadik altábornaggyal együtt, miről alább bővebben szólunk majd. A még aznap itt megtartott haditanácson nagyban véve a következő megfontolások és okoskodások jutottak kifejezésre: Az évszak előhaladása folytán a haditanács mindenekelőtt a téli szállások kérdésével foglalkozott, miután a tél közeledése a hadműveleteknek rövid időn belől amúgy is véget fog vetni. Ámde téli szállásokba vonulni addig, amíg az ellenséges sereg közelben áll s míg a várak az ellenség kezében vannak, lehetetlen. Másrészt szégyenletes dolog volna, hogy a sereg, melynek számereje sokkal nagyobb, mint az ellenségé, s mely még bajor és württembergi segédhadakat is vár, valamely nevezetesebb vállalat nélkül Csehországba visszavonuljon s így az eddigi hadműveletek eredményét is kockára tegye. Mindezeknél fogva szükséges, hogy a hadsereg egy része valamely várat ostrom alá fogjon, hogy az ellenséges területen biztos támpontot nyerjen, miáltal egyrészt a sereg telelése megkönnyíttetik, másrészt pedig a sereg az elfoglalandó várban raktárt rendezhet be, melyből szükségleteit fedezheti. A szóba került három vár, Boroszló, Neisse és Schweidnitz közül a választás az utóbbire esett s annak ostromával, melyről alább bővebben szólunk majd, Nádasdy lovassági tábornokot bízták meg.
){kind=link}