d) Az osztrák örökösödési háború 1745. évi hadjárata.
d) Az osztrák örökösödési háború 1745. évi hadjárata.
VII. Károly császár és bajor választófejedelem nem sokáig élvezte székvárosa, München visszafoglalásának örömeit, mert már 1745 január havában elhalálozott. Utóda a bajor trónon Miksa József választófejedelem lett, aki nyomban hajlandónak mutatkozott a béketárgyalások felvételére. Ezek nyomatékos alátámasztása céljából az újból bajor hadiszíntérre visszatért gróf Batthyány Károly lovassági tábornok Bécsből utasítást kapott, hogy a hadműveleteket minél gyorsabban megkezdje. Ehhez képest Batthyány március közepén mintegy 11.000 főnyi csapatjait az Inn mentén Schärding és Braunau között azzal a szándékkal összpontosította, hogy a szövetséges bajor-francia csapatokat még téli szállásaikban meglepve, gyorsan az Isar felé nyomulhasson előre.
A meglepetés teljes mértékben sikerült. Batthyány Passaunál, Schärdingnél és Braunaunál három oszlopban kelt át az Inn folyón s csapatjai a Rott völgyében fekvő Griesbachot és Pfarrkirchent rajtaütésszerűen megtámadva, március 23.-án előbbi helyen 3 tisztet és 600 embert, Pfarrkirchennél pedig 4 tisztet és 200 embert ejtettek foglyul. Március 29.-én Batthyány a két gyalogezred és némi lovasság, összesen mintegy 3000 ember által megszállt Vilshofent támadta meg, melynek védőrsége egy órai lövetés és utána következő megrohanás után kegyelemre megadta magát. Ezek után a megriadt ellenség mindenünnen sietve vonult vissza az Isar mögé, ahol szívós ellenállást készült kifejteni, micélból a bajorok Münchennél, a Ségur vezette franciák pedig Pfaffenhofennél összpontosították erejük zömét.
Batthyány Dingolfingennél és Landshutnál kelt át az Isaron s míg a bajorok nyomon követésére csak gyengébb erőket rendelt ki, addig ő maga serege zömével a franciák ellen fordult, akiket április 15.-én megrohanván, döntően megverte őket. Ségur ez alkalommal 1300 embert és 11 löveget, Batthyány ellenben alig 100 embert vesztett.
A megvert franciák bőszült futással igyekeztek Rain-nál a Lechen, Donauwörthnél pedig a Dunán átjutni, honnan aztán tovább folytatták útjukat a Rajna felé. Erre a bajor csapatok is elhagyták Münchent, úgy hogy most már Bajorország harmadízben került teljes egészében a császáriak kezébe. A megrémült Miksa József választófejedelem a franciáktól különválva, sürgősen fegyverszünetet kért, melyet az április 22.-én Füssenben megkötött békeszerződés követett, melynek értelmében a választófejedelem visszakapta ugyan országát, de köteleznie kellett magát, hogy az osztrák tartományokról végleg lemond, visszavonhatatlanul elismeri a pragmatika szankciót s hogy a legközelebbi császárválasztás alkalmával Mária Terézia férjére, Lotharingiai Ferenc toscanai nagyhercegre adja le szavazatát. És 1745 szeptember 13.-án tényleg őt választották meg német császárrá.
***
Németalföldön és Olaszországban ez évben Mária Terézia és szövetségesei nem valami szerencsével harcoltak. Németalföldön a 80.000 ember fölött rendelkező Móric szász gróf tábornagy 1745 május 11.-én Fontenay-nál döntőleg megverte a Cumberlandi herceg, valamint a Königsegg osztrák tábornok parancsnoksága alatt álló szövetséges angolokat, osztrákokat és hollandokat s aztán több erődített helyet ejtett hatalmába. Olaszországban pedig a spanyol, nápolyi és francia csapatok, miután szeptember 27.-én Rimininél és Bassignana-nál a császári sereget megverték, egész Felső-Olaszországot hódították meg.
){kind=link}