c) A német közép- és kisállamok.
c) A német közép- és kisállamok.
Nagyobb hadereje legalább félig-meddig rendezett hadüggyel csak Szászországnak, Bajorországnak, Württembergnek, Hessen-Kasselnak és Hannovernek volt. E haderőknek az időszak elején felette rossz lábon álló szervezése az idők folyamán folyton javult és kivált a porosz sereget fogadta el mintául. Legfőkép Szászország tűnt ki jó tüzérsége és kíválóan használható műszaki csapatjai révén. Bajorország egyáltalában nem juthatott annyira, hogy seregét kellőképpen reformálja. Württemberg aránylag nagy haderőt tartott fenn, melyet ebben az időszakban jól megszerveztek és jól ki is képeztek. Hannovernek jeles gyalog csapatai, főleg pedig kitűnő vadászai voltak. Német csapatok ebben az időszakban Angliához is bérbe szegődtek, hogy Amerikában angol érdekekért küzdejenek.
A német birodalmi sereg összeállítása még mindig a régi képet mutatta, vagyis számos önálló, gyakran felette csekély létszámú jutalékokból állott. Egységes szervezés, tagozás, kiképzés és felfegyverzés híjján a birodalmi seregek semmi tekintetben sem voltak katonailag nagyobb előnnyel használhatóknak tekinthetők.
