16. MONNA VANNA IGAZSÁGA
16. MONNA VANNA IGAZSÁGA
– És az új szereposztás –
Shakespeare Vilmos, akit Márkus Emília silány írónak tart, írt néhány ügyes színdarabot. Írt színpadi munkát Goethe. Írt és ír Ibsen. Írt darabot Wilde Oszkár. Írt Tolsztoj. Nem kell okvetlenül sokat alkudni le a maga értékéből annak, aki a színpadra ír. Ám Shakespeare a maga korában sem tetszett mindenkinek. Goethét a délnémet nevelőnők veszik be teljes türelemmel. Wilde Oszkárnál még ma is azt tartja legfontosabbnak egy Alexander Bernát is, hogy nem volt normális szerelmeiben ez a gyönyörű lelkű angol. Tolsztojt a moralista smokkok, Ibsent pedig csak a kiváltságosak habzsolhatják színpadról. De még nem is úgy igaz, ahogy most írtuk. Ibsen óriási sikert aratna mindig, ha minden egyes darabjához külön színházat konstruálnának. Ez kellene a régi Maeterlincknek is. Hiszen Wagnert is csak imádni tudja mindenki Bayreuthban. Külön színház, külön közönség és külön lelki diszpozíció kell minden íróhoz és minden darabhoz. Bródy S. „Dadá”-jához olyan közönséget lehet válogatni, mely tombol a kéjtől, elragadottságtól… Talán mindebből könnyebben értődik meg ami most fog következni.
Monna Vanna mindenkinek tetszik és mindenütt tetszik. És Monna Vanna legkevésbé Maeterlincknek tetszhetik. Tolsztoj elve, hogy a művészet mindenkihez szól, egy nagy gondolkozó komikusan nagy botlása. Nem szólhat mindenkihez. És Monna Vannának az a baja, hogy nem csak lealkuvás Maeterlinck értékéből, de ennek teljes megtagadása. Maeterlinck, a poéta meghalt, éljen Feld Matyi, aki különben értékesebb dolgot mível most a Monna Vanna kiparódizálásával, mint Maeterlinck Monna Vanna megírásával. Benne van talán a reneszánsz a Maeterlinck darabjában. Hol benne az új emberi dokumentum[?] Hol az új hang[?] Ha meg muzsikát lehelt a darabjába Maeterlinck, ez a muzsika az eredeti nyelvben maradt. Olcsó vásári munka, mindenkit izgatni és mindenkit eltölteni akaró bukfenc-história ez a Monna Vanna. Valami benne a Marco Colonna alakja, s igazság az ő igazsága: a legdrágább a világon ez élet, az élet az egyetlen igazság, s az élet az egyetlen cél… És ez az igazság sem a Monna Vannáé. A Monna Vanna igazsága más. A Monna Vanna igazsága az, hogy a férfit megöli a nő… És hát még ha ez a nő színésznő… Maeterlincket megbélyegezte a felesége. A hatalmas poétát nem értette meg az ő urában… Lehúzta magához. Íratott vele egy darabot és szerepet az ő kicsi intelligenciájához, az ő telt vállaihoz illő szerepet… És Maeterlick engedi futni a világba az asszonyt tacskó színészekkel. Engedi, hogy a pénzt és tapsot habzsolja. A Monna Vanna minden egyes sikere égő kín, gyalázat az ő csodálatos, szent nagy poéta lelkén, melyet kiforgatott egy asszony kicsinysége… Ez a Monna Vanna igazsága…
Nagyváradi Napló 1903. február 7.
a. e.
