383. HÉTRŐL HÉTRE
383. HÉTRŐL HÉTRE
Ivor báró, ki díjmentesen az első magyar publicista, megírta a maga kis levelét a budapesti jog és egyéb gyermekeknek. Ez az egyetemi éposz-paródia legfrissebb strófája.
Ivor báró levele azt a bizonyos nagy lelkesedést keltette. Hír szerint kinyomatják vagy ötvenezer példányban a keresztes gyermek leventécskék, s gondjuk lesz rá, hogy eljusson mindenhová, ahol a jog és egyéb gyermekek jobban szeretik a keresztény magyar társadalom restaurálását, mint az órahallgatást s a kollokviumokat.
Ivor báró levelén gondolkoztak-e azok, akik szédületesen ujjongva fogadták?… Nem vették-e észre, hogy Ivor báró most már igazán megszűnt protestáns és lutheránus lenni? Nincs az ő levelében egy csöppnyi őszinteség. Sem alatta, sem fölötte, sem benne…
*
Komédia bizony ez, csepürágó, naiv komédia. Ez ifjú zsonglőrök igen ifjak még. Ennyi az egész. És még valami, ami ma jutott eszünkbe.
A vidéki diákok általában érettebbek és józanabbak a budapestieknél. Mi ennek az első oka?… A vidéki diákok több vonatkozásban vannak a társadalomhoz, mint a pesti, örökösen csak kávéházaló s gyermek-klub politikát űző kollegáik.
Majd behúzza egyenként őket is az élet a maga forgatagába. Megforgatja és összetöri, vagy megacélozza. Megtanítja igazságokra, melyek talán nagyon szomorúak, de megváltozhatlanok. Sok mindenre, minek összessége életfilozófia. Üdvös lesz ez vagy romboló, megalkuvó vagy forradalmi. Mindegy, de nem lesz álom…
*
Tóth, az öreg, meglőtte magát, s kiderült, hogy gazember…
Eszünkbe jut a gyermekévek minden tudást felfalni óhajtó nagy vágyakozása, mikor sehogysem ment fejünkbe Hegel vad idealizmusa.
Azóta már igen értjük, néha meg is értjük.
Azt legalábbis meg, hogy a világ csak addig létezik, amíg én… Ha én meghaltam, elmúlt a világ. Hiszen a világot én teremtettem meg. Az öreg Tóth világában az öreg Tóth becsületes, tisztelt ember volt. Elköltözvén pedig az öreg Tóth, megszűnt a világ… Mit tartozik az ő nincsetlenségére [!], hogy a hátrahagyott világok, a sok ezernyi én mint vélekednek most már ő elmúlottságáról, a derék, a becsületes, a megbízható, a mindenkitől szeretett öreg Tóthéról…
*
Nagy vendégjárás volt itt a héten. Egy pláne egészen tumultus: vármegyegyűlés.
Lakást talált már Székely Irén is. Nemsokára a mienk lesz, s a kolozsváriak számára vendég…
Janovics Jenő is bemutatta a nagyváradi ismerősöknek, hogy milyen komoly arca, s prémes bundája lesz az embernek, ha philosophiae doctor a címe.
De legzajosabban mégiscsak a szőke, kövérke amerikai miss vendégeskedett, akit Kassán annyira ünnepeltek, hogy még a soványító kúrát is őhelyette a kassai jogászok használták, lévén elég nagy útja a lovaitól megfosztott kocsinak a színháztól a miss lakásáig…
*
Egyebekben pedig a hétnek megvoltak a maga pletykái, kis és nagy eseményei. Az idő ősziesen zord egypár nap óta, s így meglehetősen banális módra méla akkordokkal fejezi be életét a hét…
Szabadság 1901. március 24.
