305. PROGRAM SZERINT
305. PROGRAM SZERINT
A fő a programot betartani. Előbb a zsidóval bánjunk el, azután jöjjön sor a kálvinistákra. Ez a klerikális program.
Ezt a programot mostanában összezavarták. Hiszen a zsidókkal még éppenséggel nem bántak el, s már a műsor második pontjánál tartanak. Hogyan, mi okból – nem tudjuk. Annyit látunk csak, s már régen látjuk, hogy a néppárti sajtó nap-nap után nyíltan vagy burkoltan az antiszemitizmust megtoldta protestánsgyűlölettel. Ezer példából csak egyet vagy kettőt: Mikor a debreceni ifjúság meghozta ismert határozatát, az Alkotmány fogát vicsorítva gúnyolódott a „Lipótváros és a kálvinista Róma ölelkezésén”. Az erőltetett taps nem tudta elnyomni a szitkot, amely az egyformán gyűlölteknek a fejök tetejét kereste.
Most meg azt hirdetik, hogy [a] kálvinizmus halálnapjai közelegnek. Pusztul és vész. Rosszindulatúlag, célzatosan citálják a kálvinista egyházi élet nagyszívű alakjainak szavait. Még sajnálkozni is próbálnak. Sajnálkozásuk is olyan, mint örömük: tettető hazug.
Csak két példa, de ezer és ezer van. Klerikális helyről pattant volt ki a Vörösmarty-ünnep eszméje is. A klerikális tervekkel szemben gyanakodó vagyok. Gondolkoztam. Mit akarnak ezek most evvel az ünneppel? Vörösmarty nagy volt, de voltak nekünk nagyobbjaink is. Voltak nagy költőink, kik közelebb vannak hozzánk időre is, hatásra is… De Vörösmarty véletlenül katolikus volt. Kegyeletet hazudnak hát, s tüntetnek a halottal az élők ellen. A halottat kijátsszák a halottak ellen. Mi persze könnyen felülünk. A Vörösmarty-ünnep – akárki meglássa – katolikus ünnep lesz, mint ahogy nem a katolikusok, hanem a klerikálisok lefoglalták a keresztyénség évfordulóját is katolikus ünnepnek.
Kiss Áront, a tiszántúli ev. ref. kerület nemes, agg főpásztorát egy országért nem írta volna püspöknek egy klerikális lap sem, mikor a főrendiházban mint korelnök elnökölt.
Még az ilyen kicsinységekben is kimutatják engesztelhetetlen gyűlöletüket.
Hiszen tudtuk mi ezt. Nem is ezen csodálkozunk. De hogy nem tartják be most is a programot?…
Szabadság 1900. október 24.
ae.
