540. EGY ÉRDEKES ESTE
540. EGY ÉRDEKES ESTE
(Légyott előtt: Sas Ede pálya[díj]nyertes egyfelvonásos színműve, a Szigligeti Színház premierje. Parasztbecsület: Mascagni operája Revedin Gyula vendégszereplésével.)
Érdekes este: ezt kellett címnek választani. Mert mindenképpen érdekes, szép színházi este volt a mai. A premier volt az első érdekessége. Új darab, helyi szerző darabja, pláne koszorúzott darabja, melyről a sajtó sok dicsérőt írt már. Volt okunk nagy várakozással tekinteni elébe. – Konstatáljuk mindenekelőtt, hogy a dramolettet a közönség nagyon szívesen fogadta. Nem sok igényű apróság különben. Olyanféle, amilyenekkel pályadíjakat szoktak nyerni. Íróját zseniális mesterembernek ismerjük. Sokat olvasott, rutinírt író, aki impresszióiból tud egész dolgot csinálni. Mai darabja is sejteti, a mestereket. Főként a Katonák íróját s Herczeget a bunyevácaival. A meséje elárulja az író törekvését szabadulni az impulzust adó reminiszcenciáktól.
A hős katona nyugalmazott. Zsarkovicz Tamásnak (Peterdi) hívják. Egészen a Thury öreg Udvardyja, a rózsák közt élő. A rózsákhoz nehezen jutott el. Sikkasztott szegény, s a gyalázattól deus ex machina gyanánt egy fiatal építőmester, Bodvai (Könyves) mentette meg, aki később szerelmes lesz az öreg katona leányába, Idába (E. Kovách Mariska), s nőül is veszi a szép leányt, aki léha, mint egy Gyurkovics leány, s szinte predestinálva van a bukásra. Ebben segítene neki a csélcsap Bártfai (Balla Kálmán), egy ügyesen megrajzolt vármegyei aljegyző. Az öreg katona látja a veszélyt, s látja azt is, hogy leányát a bukástól mi sem menti meg, érzi, hogy élete megmentőjének a becsületét neki kötelessége megmenteni: beleköt a buktató ficsúrba, aki párbajban megöli az öreget. Halálos ágya észretéríti a léha asszonyt, s megmenti férje és két kis gyermeke számára.
Általában bizony novellaszerű a kis színmű. Nagyon elárulja a kezdő színházi írót. De elárulja azt is, hogy írójuk akar hatást elérni. Melodramatikus részek, a szintén a Gyurkovics leányokra emlékeztető lumpolási jelenet, madárcsicsergés kint a kertben, derítő epizódfigurák, kedves, megható banalitások, melyek legalább az átlagközönséget okvetlenül megragadják: mind erről az akaratról tanúskodnak.
Nagy, új igazságot tehát nem nyújtott a darab, csak egy elég ügyesen dramatizált mesét, mely sokat ígér írójuk fejlődésére. És Sas Ede az az ember, aki jó darabot is fog írni, mert akar írni.
Az előadás nagyon jó volt. Peterdi mesterien játszotta meg nagy szerepét. Még a haldoklási jelenetben sem áldozta fel a művészi igazságot az olcsó hatásért. Nagyon sok elismerést érdemel Kovács Mariska: szép volt, s nem egy helyen magával ragadó, de általában fáradtnak látszott. Nagyon sokat játszatják ezt a kedves színésznőt, holott erre éppen nincs szükség. P. Szép Olga e szezonban még alig jutott szerephez. A közönség pedig óhajtja látni, s Ida szerepében nagy sikere lett volna. – Balla a léha aljegyző alakját gondosan, művészettel csinálta meg.
A többi szereplők, Könyves, Szarvasi, Szohner Olga, Füredi, Bérczi, Madas stb. egytől egyig tetszettek. Taps sok volt, a szerzőt négyszer vagy ötször hívta lámpák elé az udvarias közönség.
A Parasztbecsület előadása becsületére vált az énekes személyzetnek. Eleve híre volt, hogy siker lesz, s a siker meg is lett. Turiddu személyesítőjét várta mindenki türelmetlenül. Egy kolozsvári hivatalnok, aki annak idején elvégezte az énekiskolát, a színpadi dicsőség varázsát nem tudta feledni. Girsik Gyulának hívják. Revedin Gyula néven ismertük meg mi, és úgy, mint perfekt, nagyértékű operaénekest. Hatalmas, szép tenorhangja van, mely erős, érces, mégis lágy a felső regiszterekben is. Tud énekelni. Daliás, szép színpadi alak, s amit nem vártunk dilettánstól: színész is. Erőssége lehetne bármelyik elsőrangú színpadnak, de nyereség volna a legelső dalos színháznak is. Belépőjénél látszott rajta némi zavar. De hamar biztos lett s az maradt végig. A közönség lelkesen fogadta s ünnepelte mindvégig. Büszke lehet a sikerre. Székely Anna s Pintér méltó partnerei voltak. Hármuk érdeme, hogy az előadás magasan állt az úgynevezett vidéki nívó felett.
Székely Anna csodás alt hangjánál nincs szebb hangja egy Santuzzának sem. Pintérnek híres, nagy szerepe Alfió. Duettjük után nyílt színen négyszer hívták ki őket. Székely Anna virágot is kapott. Forrai kedves Lola, Lányi Edit azonban gyenge Lucia. A zenekar túl lármás, néhol fegyelmezetlen. Karok igen jók. A rendezés mintaszerű. Teljes, nagy siker s pénztárt megtöltő nagy közönség. Érdekes és szép este volt.
Szabadság 1900. december 30.
