5. fejezet: Az alföldi páncéloscsata nyírségi szakasza (1944. október 20–28.)
2855. fejezet: Az alföldi páncéloscsata nyírségi szakasza
(1944. október 20–28.)
(1944. október 20–28.)
15. csatanap: 1944. október 20. péntek
(Időjárás: napos, derült.)
A szovjet 53. hadsereg parancsnoka elhatározta, hogy a tüzérséggel és harckocsikkal megerősített 303. lövészhadosztállyal aznap Mezőtúr felől Püspökladány irányában támadást indít a 24. páncéloshadosztály szárnya ellen. Ezzel egy időben a román 2. gyaloghadosztálynak és a szovjet 297. lövészhadosztálynak Tiszakürt–Kunszentmárton terepszakaszról ki kellett jutnia Öcsöd és Tiszaföldvár északi körzetébe.897
Fejezetek 280. o.
A IV. páncéloshadtest 24. páncéloshadosztálya viszont folytatta támadását Kisújszállás felé. A hadosztály alárendeltségében harcoló 503. nehézpáncélos-osztálynál a 3. nehézpáncélos-század vezette a támadást. Az eddigi délkeleti támadási irányt északkeletire változtatva a nehézharckocsik Túrkeve felé nyomultak, ahol a 24. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja éjszakázott. Innen a továbbiakban közös erővel Kisújszállást kellett elérniük.
Az élen haladó páncélosok már az első 500 méter után páncélelhárító tüzet kaptak, immár kétségtelenné téve, hogy az éjszaka folyamán jelentős szovjet erősítések érkeztek a körzetbe. A helyzet egyre romlott. A Tigerek útjában ismét egy töltés állt. Jobbra is, balra is sártenger. Az 503/3. nehézpáncélos-század emiatt nem tudott teljes tűzerejével harcolni: csak a legelső harckocsik vehették fel a harcot. Hat szovjet páncéltörő ágyú lőtte őket, s noha tíz percen belül mindet kilőtték, szinte biztosak voltak benne, hogy a szovjetek újabb mélyen lépcsőzött páncélelhárító körletébe ütköztek.
A szovjetek mindenhol elszántan védekeztek. Az 503/3. nehézpáncélos-század páncélosai számtalan találatot kaptak, de a vastag páncélzat megóvta őket a végzetesebb sérülésektől. Az élen haladó harckocsik szabályosan „átrágták” magukat a páncéltörő ágyúk állásain, míg újra nyílt és jól járható terepre értek. Azonban párszáz méter után újabb páncélelhárító 286körletbe ütköztek, ahol ismét szemből tüzeltek rájuk. Több harckocsi lánctalp- és lövegtalálatot kapott, de ezt az állást is áttörték.
Néhány kilométer megtétele után a század harckocsijai egy szovjet gyalogsági állásba rohantak bele, ahol RPG–43 típusú kumulatív töltetű páncélrobbantó kézigránáttal, kötegelt kézigránátokkal és „Molotov-koktéllal” felszerelkezett páncélvadász osztagok támadtak rájuk. A harckocsik az ekkor szokásos eljárást alkalmazták: teljes gázzal átrobogtak a lövészgödrökön és árokrészeken, eközben pedig összes géppuskájukból tüzeltek mindenre, ami mozgott.
A harccsoport közeledett Túrkeve felé. A németek úgy tervezték, hogy a helységet jobbról megkerülik, majd hátulról támadják meg. Csakhogy a helység körül körkörös páncélelhárító csomópont volt kiépítve, amelyet megrohamozván a Tigerek egymás után kaptak találatot. Von Rosen hadnagy harckocsijának lövege egy találat következtében működésképtelenné vált, de ennek ellenére az 503/3. nehézpáncélos-század három megmaradt harckocsival elérte Túrkeve északkeleti kijáratát. Innen a páncélosok behatoltak a helységbe, amelynek kiürítését a szovjetek időközben már megkezdték.
A mintegy öt órán keresztül folyó szakadatlan harc során a Tiger B nehézharckocsik 36 szovjet páncéltörő ágyút semmisítettek meg. Volt ugyan néhány német sebesült, de halottat vagy kijavíthatatlanul megsérült harckocsit nem veszítettek, annak ellenére, hogy három páncélos kivételével az összes nehézharckocsi találatokat kapott. Großmann törzsőrmester karbantartócsoportja három könnyebben sérült Tigert gyorsan helyre is állított, és így az 503/3. nehézpáncélos-században ismét hat harckocsi volt bevethető állapotban.
Déltájban megérkezett a harccsoporthoz a 24. páncéloshadosztály parancsnoka, von Nostitz-Wallwitz vezérőrnagy, aki gratulált az elért eredményekhez, és utasítást adott a támadás folytatására Kisújszállás felé.
A délután elinduló hat Tiger B nehézharckocsi néhány kilométer megtétele után lekanyarodott a főútról, és lassan araszolt a város irányában. Így érték el 17 és 18 óra között Kisújszállás délkeleti szélét, ahonnan megfigyelhették, hogy Debrecen felől szovjet harckocsik, önjáró lövegek, tehergépkocsik és tüzérségi eszközök haladnak Kisújszállás irányában.
Ilyen anyagi túlerő mellett a város bevétele, de különösen annak megtartása kivihetetlennek látszott, ezért a német harccsoport a településtől nem messze körvédőképes állás foglalt, és az éjszakát az időközben beérkező utánpótlás kiosztásával töltötte. A kiküldött felderítők reggel megerősítették az északkeleten felvonuló szovjet páncélosok hírét.898
Rubbel 317–318. o., Schneider 166. o., valamint Nehézpáncélosok 39–40. o.
287A támadó német páncélozott harccsoport mögött a szovjet 303. lövészhadosztály a kora délutáni órákban a 24. páncéloshadosztály páncélgránátosaitól súlyos harcok után visszafoglalta Mezőtúr délkeleti részét. Délen a román 2. gyaloghadosztály és a szovjet 297. lövészhadosztály előrevetett osztagai behatoltak Tiszaföldvárra.899
Fejezetek 280. o.
Ezen a napon érkezett be a 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztályhoz a Wiegand százados vezette 503/2. nehézpáncélos-századból és az 503/3. nehézpáncélos-század egyik szakaszából (Wagner hadnagy) álló másik Tiger-kötelék. A páncéloscsoport 14 bevethető nehézharckocsijával900 azt a feladatot kapta, hogy az SS-hadosztály egyik harccsoportjával Törökszentmiklós körzetéből előrenyomulva érje el Kenderest, a helységet foglalja el és tartsa meg, a későbbiekben pedig egyesüljön a 24. páncéloshadosztálynál harcoló Tiger-harccsoporttal.
Vö. Krätschmer, Ernst-Günther: Die Ritterkreuzträger der Waffen-SS. (Preussisch Oldendorf, 1982, harmadik kiadás) 326. o.
A németek támadása azonban Szapárfalunál erős szovjet páncélelhárító- és harckocsi-csoportosításba ütközött, amelyek megállították. Az észak felől Kenderes magasságáig előrevont szovjet 18. harckocsihadtest páncélosai heves oldalazó tűz alá vették a harccsoportot. Wiegand százados harckocsijával betört a páncélelhárító körletbe, két páncéltörő ágyút legázolt, majd oldalról az egész állást felgöngyölítette, miközben harckocsija tornyát és lövegét súlyos találatok érték. Végül a harccsoport egy szovjet harckocsi, valamint 20 páncéltörő ágyú és tüzérségi löveg kilövése után áttörte az ellenség védelmét. A beérkező szovjet erősítések mégis kikényszerítették az elfoglalt Kenderes környéki terepszakasz feladását.901
Nehézpáncélosok 40–41. o.
A 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály egy része (valószínűleg a 7. SS-páncélgránátos-ezred) aznap már ismét védelemre kényszerült Törökszentmiklóstól 10 kilométerre délkeletre. Egy másik harccsoportja (a 8. SS-páncélgránátos-ezred) a Tiger B nehézharckocsik és 4. SS-páncélososztály StuG. IV rohamlövegeinek támogatásával azonban Kenderesen át Kisújszállás északnyugati széléig tört előre. Fegyverneket a hadosztály csapatai napközben elveszítették, majd ismét visszafoglalták.902
Tagesberichte 142. o.
Kenderesnél az SS-rohamlövegek behatoltak a szovjet 243. lövészhadosztály hadtáp-területére. Eközben a szovjet járművek között rábukkantak egy SS-rendszámú 3,5 tonnás Opel–Blitz tehergépkocsira is, amelyről kiderült, a szovjetek éppen az akkor még 4. SS-rohamlövegosztálynak nevezett alakulat 2. századától zsákmányolták 1944 februárjában a cserkasszi katlanban.903 A német járművezető papírjai még mindig a kesztyűtartóban voltak!
Husemann 428. o.
288A magyar 3. hadsereg 20. honvéd gyaloghadosztálya aznap teljesen felszámolta az előző nap szétvert román 4. gyaloghadosztály maradványai által tartott tiszavárkonyi hídfőt, és jelentős létszámú román katonát ejtett foglyul.904
Tagesberichte 142. o.
A IV. páncéloshadtest Szolnoktól keletre zajló támadása arra kényszerítette Malinovszkij marsallt, hogy egyetlen jelentősebb tartalékát, a 7. gárdahadsereget ne Debrecentől északra, a hadműveleti siker elérése érdekében, hanem Mezőtúr–Kisújszállás körzetében a németek feltartóztatására vesse be. A gárdahadsereg 18-án este Nagyvárad, Pocsaj, Gáborján és Biharkeresztes körül állomásozott. A 2. Ukrán Front parancsnoka ugyancsak Szolnokhoz csoportosította át a 6. gárda-harckocsihadsereget is. Kravcsenko vezérezredes harcokból kivont, már tartalékban álló legyengült 5. gárda-harckocsi- és 9. gárda-gépesítetthadteste azt a feladatot kapta, hogy 20-án estig csoportosuljon Kisújszállás–Karcag terepszakaszra, és csapataik minden körülmények között akadályozzák meg a németek további előrenyomulását kelet felé.905
Ölvedi 1965/2 222. o.
Plijev altábornagy lovas-gépesített csoportját megerősítették Gorskov 23. harckocsi- és 5. gárda-lovashadtestével. Az egyesített csoportosítás parancsnoka Plijev maradt. A vezetési rendszeren sem változtattak, ami a harcok során sok nehézséget okozott a csapatok irányításában. Az öt legyengült hadtestből álló gyorscsoport azt a parancsot kapta, hogy 21-én estig foglalja el Nyíregyházát, és onnan nyomuljon előre Gáva–Nyíregyháza–Berkesz terepszakaszra. A feladat végrehajtására az 5. gárda-lovas- és 23. harckocsihadtest Hajdúsámson körzetében, a 4. gárda-, 6. gárda-lovas- és 7. gépesítetthadtest pedig Debrecenben gyülekezett.
Ezzel együtt a front többi hadserege is újabb feladatokat kapott. A 27. hadseregnek (alárendeltségben a 33. lövészhadtesttel) október 21-én estig el kellett érnie a Nyírbéltek–Nyíregyháza–Polgár vonalat. Az 53. hadseregnek 23-án estig egész sávjában fel kellett zárkóznia a Tisza vonalára. Az átcsoportosított 7. gárdahadseregnek a német támadás megállítása után a román 1. hadsereg csapataival közösen október 22-én támadást kellett indítania a németek szolnoki hídfőjének felszámolására.
Az 5. légihadsereget arra utasították, hogy vadászrepülőgépei zömével fedezze Plijev hadtesteit, a csatarepülőgépekkel és a vadászrepülő-erők kisebb részével pedig támogassa a 7. gárdahadsereget.906
Minaszjan 45. o., valamint Ölvedi 1965/2 225. o.
Ezzel a IV. páncéloshadtest szolnoki ellentámadása tulajdonképpen elérte minimális kitűzött célját, mivel a 2. Ukrán Front összes tartalékát 289magára vonta. Így a nyírségi főirányban harcoló fáradt és leharcolt szovjet csapatok megerősítést egyelőre nem kaphattak.
A 13. páncéloshadosztály Balmazújvárostól északnyugat felé egy harcfelderítő vállalkozást indított, és felvette a kapcsolatot a Polgár felől déli irányban előretörő, és a Tiszacsegétől 10 kilométerre északkeletre fekvő területet elért magyar 2. honvéd páncéloshadosztály erőivel. Tiszafüred a szovjet 53. hadsereg kezébe került.907
Tagesberichte 142. o.
Balmazújvárostól délkeletre a „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály harccsoportjának állásait egész nap szovjet támadások érték. A németek ezeket visszaverték, és azonnali ellenlökéssel a szovjet betöréseit is sikerült felszámolniuk.908
Tagesberichte 142. o.
Plijev altábornagy a Malinovszkij marsalltól kapott parancs alapján elhatározta, hogy Nyíregyháza, Gáva és Rakamaz birtokbavételével elvágja a „Wöhler” seregcsoport visszavonulási útvonalát nyugat felé. A feladat végrehajtására a 23. harckocsi-, a 7. gépesített- és a 4. gárda-lovashadtestből csapásmérő csoportot alakított. Plijev Nyíregyháza ellen két irányból tervezett támadást. A 23. harckocsihadtestnek Balkányon és Geszteréden keresztül délkeletről, a 7. gépesítetthadtest erőinek pedig Hajdúhadház– –Újfehértó útvonalon délnyugatról kellett megrohamoznia a várost. A 4. gárda-lovashadtest a támadás második lépcsőjét alkotta. Az 5. gárda-lovashadtestnek kellett fedeznie a csapásmérő csoportosítás jobbszárnyát, a 6. gárda-lovashadtestnek pedig a balszárnyát. Így a szovjetek újabb támadásukat 20-án hajnali 04 órakor az első lépcsőben négy, a másodikban egy hadtesttel kezdték meg.
Malinovszkij kiadott parancsában Nyíregyháza elfoglalásának határidejét október 21-én estére tűzte ki. Plijev altábornagy elbizakodott módon úgy döntött, erőivel ezt még 20-án végrehajtja. Elhatározásakor jelentősen lebecsülte a németeket, valamint azt a tényt, hogy a feladat teljesítéséhez fáradt katonáinak 45–50 kilométert kellett harcolva megtenni, és a szovjet csapatok útjában legalább kilenc–tíz, támpontként kiépíthető település feküdt.
Az 5. gárda-lovashadtest Hajdúsámson–Balkány irányában támadott azzal a feladattal, hogy 17 óráig vegye birtokba Nagykállót, Napkort, és Orost. Másnap, 21-én támadását Nyírtét–Demecser felé kellett folytatnia, és délig el kellett foglalnia Berkeszt, Demecsert és Nyírbogdányt. A hadtestnek erős előrevetett osztagaival be kellett vennie Kisvárdát és Dombrádot is.
A 23. harckocsihadtest Geszteréd–Érpatak–Nagyszállás irányában nyomult előre. Feladata az volt, hogy 20-án 17 óráig a 7. gépesítetthadtesttel együttműködésben foglalja el Nyíregyháza keleti felét, 290majd 21-én reggel folytassa előrenyomulását Nyírpazony és Nyírtura felé. A harckocsihadtest azt a parancsot kapta, hogy 21-én délig vegye birtokba Nyírturát, Nyírbogdányt és Kemecsét.
A 7. gépesítetthadtestnek Hajdúhadház és Újfehértó irányában kellett támadnia, és a 23. harckocsihadtesttel együtt 17 órára birtokba vennie Nyíregyháza délnyugati felét. A hadtestnek 21-én délig el kellett foglalnia Nagyhalászt, Ibrányt, és egy erős előrevetett osztaggal ki kellett jutnia Kóród körzetébe, ahol átkelőhelyeket kellett foglalnia a Tiszán.
A 6. gárda-lovashadtest feladata az volt, hogy törjön előre Kálmánháza irányában, és 20-án 17 óráig vegye birtokba a települést. Előrenyomulását másnap 04 órakor Nagycserkesz–Nyírtelek–Buj–Paszab–Vencsellő felé folytassa, és 21-én délig foglalja el e három utóbbi helységet. A hadtest előrevetett osztagainak birtokba kellett venniük Rakamazt és Tiszalököt.
A második támadó lépcsőbe beosztott 4. gárda-lovashadtestnek 20-án 06 órakor menetet kellett kezdenie a támadó 7. gépesítetthadtest mögött, és 21-én délig be kellett érkeznie Nyíregyházára.909 A hadtest 30. lovashadosztálya napközben a 7. gépesítetthadtestet támogatta Hajdúhadháznál. A 10. gárda-lovashadosztály Pallagnál gyülekezett. A hadtest harmadik hadosztálya, a 9. gárda-lovashadosztály a 6. gárda-lovashadtesttel Debrecenben maradt, mert a németek több kisebb támadást is indítottak a város északnyugati része ellen.910
Ölvedi 1965/2 227–229. o.
Ölvedi 1965/2 230. o.
A 23. páncéloshadosztály egész nap próbálta feltartani a Debrecentől észak felé előretörő szovjeteket. Délelőtt 10 órakor a „Zirr” páncéloscsoport három Panther harckocsival megindult Pallag felől. A páncélosok a Hajdúhadház felé vezető vasútvonaltól keletre kilőttek egy szovjet harckocsit és szétugrasztottak egy lovas-köteléket. Ezután azonban a harckocsik megsüllyedtek a sáros terepen, és csak négyórás küszködés után sikerült kivontatni őket.
A hadosztály jobbszárnyán ezalatt a 126. páncélgránátos-ezred a 128. páncélos-tüzérezred II. és III. osztályának tűztámogatásával Debrecen északkeleti részét támadta. A német tüzérség a 129-es magassági pont környékét és a szovjetek feltételezett utánpótlási útvonalait lőtte, ezért azok keletebbre folytatták szállításaikat.
A 128/I. páncélgránátos-zászlóalj nem tudta megakadályozni, hogy a szovjetek a Debrecen–Hajdúhadház műút és vasútvonal mentén is előrenyomuljanak.
A 23/I. páncélososztály néhány rohamlövege dél körül Pallag felől támadást intézett keleti irányban. Hajdúsámson felé haladva szovjet erőkbe ütköztek. A németek két órán át tartották tűz alatt a Pallagtól két 291kilométerre keletre vezető mellékutat. Három T–34 harckocsit és 20 tehergépkocsit lőttek ki. A rohamlövegeket kilenc szovjet harckocsi támadása érte, így a települést már nem sikerült visszafoglalniuk. Délután a szovjetek északkelet felől egy kisebb osztaggal Pallagra is betörtek, de a 126/10. páncélos-utászszázad visszaverte őket.
A 23. páncéloshadosztály 17 órakor a kapott parancsnak megfelelően megkezdte visszavonulását a debreceni Nagyerdő és Hajdúszentgyörgy déli szegélye közötti új arcvonalára. Pallagot 19 óra körül ürítették ki a németek. A 128. páncélgránátos-ezred hadosztály-tartalékba került. A hadosztály jobbszárnyán a 46. gyaloghadosztály maradványai harcoltak.911
Rebentisch 427–428. o.
Az 1. páncéloshadosztály erőinek egy része először Hajdúböszörménynél próbálta lezárni a nyugat és északnyugat felé vezető utakat, miután az 1/1. páncélos-felderítőszázad folyamatosan azt jelentette, hogy dél-délkelet felől erős szovjet–román kötelékek nyomultak előre. A hadosztály „Bradel” harccsoportja később Hajdúhadháznál leváltotta az 1. páncélos-felderítőosztály részeit, és Téglás körül haladéktalanul biztosító állásokat foglalt.
Hajdúsámson felől a szovjetek északnyugat felé törtek előre, és a 7. gépesítetthadtest erői elfoglalták Hajdúhadházat. Ezzel a Nyíregyháza felé vezető műutat átvágták. Bradel ezredes 113. páncélgránátos-ezredének ellenlökése a település visszafoglalására kudarcba fulladt. A szovjet páncélelhárítással szemben a németek még azután sem boldogultak, hogy az 1. páncélgránátos-ezred részeit is ide vezényelték megerősítés gyanánt. A 73. páncélos-tüzérezred három osztálya Hajdúböszörménynél létesített állásaiból támogatta a páncélgránátosok harcát.
A szovjetek sem jártak több sikerrel, így ide-oda hullámzó, helyi harcok kezdődtek. A korábban egyetlen zászlóaljjal rendelkező 1. páncélgránátos-ezredet ezekben a napokban feltöltötték az 1009. gépkocsizó biztosító- és kiképző-zászlóalj mintegy 700 katonájával, így újra jelentősebb harcértéket képviselt.
Délután az 1. páncélos-felderítőosztály is Hajdúhadháznál és Téglásnál harcolt. A harckocsikkal támogatott lövészrohamokat a németek főleg a 7,5 cm-es löveggel felszerelt lövészpáncélosok és a 37. páncélvadászosztály Marder pánvélvadászainak tüzével verték vissza.912
1. Pz. Div. 671. o.
Az 5. gárda-lovas- és a 23. harckocsihadtest kötelékei 40 páncélossal Nyíradonyon keresztül észak felé indítottak támadást. Ez az előretörés a magyar 25. gyaloghadosztály (Kalkó Gyula vezérkari ezredes) nyugat felé menetelő csapatainak oldalát súlyos veszélybe sodorta. A honvéd gyaloghadosztály (alárendeltségében a magyar 10. rohamtüzérosztállyal) 292előző nap került a magyar 2. hadseregtől a VII. hadtest alárendeltségébe, és azt a parancsot kapta, hogy négy nap alatt meneteljen a Tiszához Tiszaluc, Sajóhidvég és Kesznyéten területére.
A szovjetek előrevetett osztagai elérték Balkányt és Nagykállót. Nyíradony irányából Nyírbátor felé is szovjet csapatok nyomultak előre.913
Tagesberichte 142. o.
A 25. gyaloghadosztály azonos hadrendi számú felderítőosztálya, amely a 25. rohamtüzérosztály egyik ütegének két 7,5 cm-es páncéltörő ágyújával megerősítve Nagykálló déli részét biztosította, 17 óra 30 perckor azt jelentette, hogy harckocsikkal megerősített szovjet erők támadták meg. A rohamtüzér-üteg parancsnoka, Zách Sándor hadnagy a szovjet harckocsik támadására így emlékezett vissza:
„Október 20-án, a visszavonulás során 13h körül azt a parancsot kapta [Zách hadnagy – Sz.N.], hogy Nagykálló délnyugati szélén, az Újfehértó felé vezető országúton foglaljon 1 páncéltörő ágyúval tüzelőállást, míg a másik páncéltörő ágyú tőle délkeletre, körülbelül 300 méterre lévő földúton foglalt tüzelőállást. A két tüzelőállás között sűrű kukoricás volt, így összeköttetés nem volt lehetséges. Saját gyalogság nem volt sehol. Körülbelül 1630-kor a hátuk mögül, Nagykállóból hallották a harckocsiágyú jellegzetes hangját. Ugyanakkor a kukoricáson keresztül rohanva jött a másik löveg egyik kezelője és jelentette, hogy a harckocsin magyar egyenruhás személyek kiabálták: ’Ne lőjetek, magyarok vagyunk!’ és utána lerohanták őket. Közben hátulról, a város felől közelgő harckocsi géppuskatüzet nyitott, de a beálló szürkület miatt nem látott jól, föléjük lőtt. A közelgő harckocsi és gyalogság miatt a löveget már nem lehetett megmenteni, míg a Botond vontatóval, amely körülbelül 300 méterre egy cserjésben rejtve állt, sikerült a szántóföldeken keresztül Nyíregyházára, az osztályhoz bevonulni.”914
HL Zách Sándor előadása a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 1997. szeptember 18-án megrendezett magyar rohamtüzér-történeti konferencián. Írásos változata megtalálható: HL Rohamtüzér-gyűjtemény 16/1. gyűjtő.
A 25. honvéd gyaloghadosztály 1. gyalogezredének vonatoszlopát 17 órakor a Nagykálló és Kállósemjén közötti úton öt szovjet harckocsi szétverte. A magyar alakulatok között nagy zavar támadt. A gyalogezred Máriapócs–Ófehértó irányába tért ki.915 A támadásra Keresztes Lajos 1946 novemberében így emlékezett vissza:
HL M. kir. 25. honvéd gyaloghadosztály iratai. Hadinapló 1944. október 20.
„[…] Hirtelen orosz támadást kaptunk. Olyan hirtelen jöttek, hogy a nagy zajban nem is lehetett észrevenni őket. T–34-es tankok robogtak végig a műúton, elgázolták a szekereket, lovakat, a menekülő polgári lakosság teheneit, lovait. Benkő [Péter honvéd – Sz.N.] kocsiját is elgázolta egy orosz harckocsi és Benkő ott 293helyben meg is halt. Több mint valószínű, hogy előzőleg lövést kaphatott és ezért nem tudott leugrani a kocsiról. Az orosz harckocsikon ugyanis géppisztolyos oroszok ültek és állandóan lövöldöztek. Zsembera Zsombor szakaszvezető odament megnézni Benkőt, de teljesen szét volt lapítva. Segíteni már úgysem lehetett rajta, eltemetni pedig nem tudtuk, mert olyan nagy volt a zavar és tumultus, hogy nem lehetett megállni.”916
Benkő Péter honvéd haláláról készült jegyzőkönyv (kelt Siófokon, 1946. november 27-én). Idézi Bús – Szabó i.m. 350. o.
Este 23 órakor Nyíregyháza frissen kijelölt német harcparancsnoka, von Schönfeldt vezérkari ezredes (eredetileg a XVII. hadtest vezérkari főnöke) arra kérte a 25. gyaloghadosztályt, hogy a város védelmére rendelje alá neki az ott állomásozó magyar csapatokat (a 25. gyalogezred részeit és a már mindössze csak három 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyúval felszerelt 25. rohamtüzérosztályt).917
HL M. kir. 25. honvéd gyaloghadosztály iratai. Hadinapló 1944. október 20.
Plijev csapatai 20-án estig nem tudták teljesíteni az altábornagy által szabott eltúlzott feladatokat. A hadtestek csupán 20–22 kilométert haladtak, mivel mindenhol német ellenlökések lassították őket. Este az 5. gárda-lovashadtest zöme még Nyíradonynál volt. A 23. harckocsihadtest Geszteréd birtoklásáért harcolt. A 7. gépesítetthadtest egy dandárával Hajdúhadházat védte a német ellenlökésekkel szemben, zöme pedig a településtől délkeletre elterülő erdős területen harcolt. A 4. gárda-lovashadtest két hadosztálya Bökönynél menetelt. A 27. hadsereg kijelölt lövészhadosztályai még nem váltották le a 6. gárda-lovashadtestet, amely a németek kisebb támadásaival szemben Debrecen északnyugati részét védte. Ezért ez a szovjet hadtest még csak meg sem kezdte támadását.918 Így a Nyíregyháza felé törő lovas-gépesített csoport balszárnya fedezetlen maradt.
Ölvedi 1965/2 229. o.
A szovjet felderítés reálisnak tekinthető felmérése szerint a német III. páncéloshadtest aznap Debrecen és Nyíregyháza között legalább 180 harckocsival és rohamlöveggel rendelkezett.919
Vö. Minaszjan 405. o.
A szovjet 5. légihadsereg október 13–20. között mintegy 2200 bevetést hajtott végre. A szovjetek főleg csatarepülőgépeket és vadászrepülőgépeket alkalmaztak. A 15–20 repülőgépből álló kötelékekben repülő német– –magyar repülőcsapatok ugyanezen idő alatt szovjet adatok szerint 1770 bevetést teljesítettek, és harc közben 26 repülőgépet veszítettek.920
Minaszjan 43. o.
29416. csatanap: 1944. október 21. szombat
(Időjárás: derült.)
A német IV. páncéloshadtest támadása a folyamatosan beérkező szovjet erősítésekkel szemben egyre erőtlenebbé vált. A Mezőtúr délkeleti részébe betört 303. lövészhadosztály ellen a 24. páncéloshadosztály gyalogsága sikertelen ellenlökést indított. Ezzel szemben a település északkeleti részét a németek visszafoglalták, és újra megnyitották a hadosztály innen északkeletre harcoló páncélozott harccsoportjához vezető utánpótlási útvonalat. A szovjetek Kisújszállás felől újabb támadást indítottak, és betörtek Túrkeve északi részébe.921 A harcok után a Kisújszállásról Túrkevére vezető úttól nem messze, az úgynevezett „Egyháztanya” körüli árokban a 23/III. páncélososztály két Panzer IV harckocsija maradt.922
Tagesberichte 145. o.
Borus 9. o. A szerző szerint a páncélosok „valószínűleg az október 8-i harcok után” maradtak a helyszínen. A rendelkezésre álló források szerint viszont a környéken harcoló német alakulatok közül csak a 24. páncéloshadosztály vetett be Panzer IV harckocsikat.
Az 503. nehézpáncélos-osztály első harccsoportja reggel azt a parancsot kapta, hogy Kisújszállástól Túrkeve felé szakadjon el az ellenségtől, mivel Mezőtúrt újra birtokba vették a szovjetek. Fromme százados az 503/1. nehézpáncélos-századdal ide indult, hogy az ott állomásozó karbantartó-csoport és az ellátó részek fogságba esését megakadályozza.
A Mezőtúrra érkező nehézharckocsik azonban hamarosan súlyos utcai harcba keveredtek. Az osztály itt találkozott először az 57 mm-es (kezdetben amerikai gyártmányúnak hitt) szovjet páncéltörő ágyúval, mely a Tiger B harckocsik páncélzatát különleges űrméret alatti páncélgránátjával szemből is át tudta ütni.923
Rubbel 319. o.
A helység főutcáján haladó Tigereket egy templomtoronyba emelt 76,2 mm-es szovjet páncéltörő ágyú többször is eltalálta, majd egy harckocsi a torkolattüzet meglátva repeszgránáttal elhallgattatta. A német páncélosok 12 további páncéltörő ágyút lőttek ki, de a tizenharmadik lövedéke megsebesítette Piepgras hadnagyot. Erich Fürlinger hadnagy balszélen haladó harckocsiját is számtalan találat érte.
Az 503/1. nehézpáncélos-század egyik harckocsiját telibe találta egy 57 mm-es lövedék, melynek következtében Markus főtörzsőrmester és az irányzólövésze, Schielke szakaszvezető életét vesztette, Otto Beyer hadnagy és Walter Junge tizedes pedig megsebesült. A harcokban a „112”-es toronyszámú nehézharckocsi három szovjet páncéltörő ágyút lőtt ki.
Ezzel egy időben a Túrkevénél álló 503/3. nehézpáncélos-század részei is harcba keveredtek az északkeletről támadó 18. harckocsihadtest 295páncélosaival. Itt állomásozott a század ellátó és szerelő részlege is, melyek követték a harcoló osztagot, de közben meglepték őket a szovjetek. Ebben az összecsapásban szenvedte el az 503. nehézpáncélos-osztály első halálos magyarországi személyi veszteségeit. Ezen kívül megsemmisült egy vontatójármű és egy tehergépkocsi is.
A karbantartók lázas munkával próbálták a sérült harckocsikat és az egyéb járműveket vontatható állapotba hozni. Este érkezett a századtól a parancs, hogy az ellenségtől próbáljanak elszakadni. Végül Mezőtúr térségében sikerült csatlakozást találni az osztály törzséhez.924
Rubbel 318-319. o., 368. o.
Mivel az ellenség nyomása Szolnok irányban egyre erősödött, a németek támadásuk további erőltetésével felhagytak. A 24. páncéloshadosztály Törökszentmiklós védelmével próbálta megteremteni a lehetőséget a tiszai hídfő megtartására.
A szovjetektől való elszakadás folyamán az első Tiger-harccsoport járművei a 24. páncéloshadosztály oszlopának első harmadába soroltak be, hogy szükség esetén be tudjanak avatkozni. A német csapatok a környéken manőverező szovjet erőket illetően alig rendelkeztek valami információval. A nehézpáncélos-osztály üzemképtelen harckocsijainak vontatásához is harcképes Tigereket kellett alkalmazni, ezért az oszlop élén nehézharckocsik helyett a páncéloshadosztály motorkerékpáros lövészei haladtak. Mivel a szovjet csatarepülőgépek miatt csak sötétedés után mozoghattak, menetteljesítményük igen alacsony volt.925
Rubbel 320. o.
A román 1. hadsereg 7. hadteste a Csongrád és Mindszent nyugati előterében tartott tiszai hídfőkből 21-én átcsoportosult a Hármas-Köröshöz. A 2. és 19. gyalog-, valamint a 19. lovashadosztálynak az volt a feladata, hogy északi arcvonallal rendezkedjen be védelemre, és ezzel zárja le a rést a Tisza és a Mezőtúrnál harcoló szovjet csapatok között.926
Fejezetek 280–281. o.
A 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály aznap alig tudott előrenyomulni.927 Ezzel a IV. páncéloshadtest keleti irányú ellentámadása gyakorlatilag kifulladt. Ahogy a német haditengerészeti vezetés már idézett hadinaplója 21-i bejegyzésében is megállapította:
Tagesberichte 145. o.
„A német páncéloshadtest előretörése Szolnoktól keletre erősödő ellenséges ellenállásba ütközik, és a helyi sikerek ellenére a Debrecennél álló saját erők számára már nem hoz tehermentesítést.”
296A LXXII. hadtest Tisza menti arcvonalán a 12. tartalékhadosztály 48. honvéd gyalogezrede Ároktőnél felkészült a folyamvédelemre. Az ezredet a 89/1. önálló tüzérüteggel és három 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyúval erősítették meg. A magyar hadosztályhoz előző nap beérkezett a 10. felderítőosztály928 két gyalogszakasszal megerősített egy lovasszázada, összesen 350 fővel. A felderítőosztály Egerlövőn hadosztály-tartalék lett. A 12. tartalékhadosztály azt a feladatot kapta, hogy a két német hídfő, Tiszafüred és Polgár között védje a Tisza nyugati partját. Másnap a 36/I. gyalogzászlóalj Tiszabábolnára és Tiszadorogmára vonult, hogy ott átvegye a folyó biztosítását.929
A felderítőosztály eredetileg a magyar 1. hadsereg 10. honvéd gyaloghadosztályának alakulata volt, de átmenetileg attól elválasztva vetették be.
Tömöry 45–46. o.
A német III. páncéloshadtest alárendeltségében Polgárnál harcoló 2. honvéd páncéloshadosztály dél felé némi teret nyert, de támadása jelentősebb eredményt nem hozott.
Balmazújvárostól nyugatra, a vasút mentén a 13. páncéloshadosztály állásait zászlóalj erejű támadások érték. A németek mindet visszaverték, kivéve azt, amelyik végül a város délnyugati részébe is betört. A hadosztály erői ugyan ellenlökést indítottak, de kudarcot vallottak. Védelmük itt többé már nem szilárdult meg.
A „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály harccsoportját is hasonló erejű szovjet támadások érték, de ezeket a németeknek sikerült visszaverni.930 A páncélgránátos-hadosztályhoz aznap beérkezett egy 433 fős menetzászlóalj.931
Tagesberichte 145. o.
BA–MA RH 10/206 Blatt 38.
A 23. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja Hajdúhadház dél-délnyugati előteréből támadást indított, és a településtől délre elérte a Nyíregyháza felé vezető vasútvonalat. Délben a hadosztály parancsot kapott, hogy csoportosuljon át Hajdúdorog–Újfehértó körzetébe, hogy onnan indíthasson támadást a szovjet csapásmérő csoportosítás fedezetlen balszárnya ellen. Estig a hadosztály összes eleme elszakadt a szovjetektől, és 22-én kora reggel a csapatok zöme már Újfehértón gyülekezett. A települést észak, kelet és dél felől biztosították, és felkészültek egy északkeleti irányú támadás végrehajtására.932
Kissel 128. o.
Az 1. páncéloshadosztály erői Hajdúhadháztól nyugatra indultak meg, és a helységet nagyjából visszafoglalták a 7. gépesítetthadtesttől. A település délnyugati felében súlyos harcok folytak. A németeknek sikerült visszaverniük a szovjetek Hajdúhadháztól északra, kelet felől indított gyengébb támadásait is.933 A hadosztályhoz este 297beérkezett az 1. páncélosezred 6. százada (Stümke hadnagy), amely ekkor 12 Panzer IV harckocsival rendelkezett.934
Tagesberichte 145. o.
1. Pz. Div. 671. o.
A 23. harckocsihadtest az éjszaka folyamán birtokba vette Geszterédet, és 21-én hajnali 03 óráig elfoglalta Nagykállót is. Balkány északi előteréből a szovjetek harckocsikkal és amerikai gyártmányú féllánctalpas páncélozott szállító harcjárművekre szerelt 12,7 mm-es önjáró légvédelmi géppuskákkal megerősített lovas-kötelékekkel északi irányban támadtak. A 23. harckocsihadtest kelet felé kitért. A 3. harckocsidandár (I. D. Ivlijev alezredes) 20 páncélossal, az 56. gépkocsizó lövészdandár (F. F. Stanyko alezredes) támogatásával 13 óra körül betört Nyíregyházára. A 4. gárda-lovashadtest 30. és 10. gárda-lovashadosztálya Érpatakot megkerülve, Nagykállón keresztül 15 óráig elérte Nyíregyházát. A két szovjet hadtest együttes támadása a várost ötórás utcai harc után, az esti órákra elfoglalta. A szovjet erők egy része folytatta támadását észak felé.935
Ölvedi 1965/2 229. o.
Nyíregyházát nem védték jelentősebb erők. A városban csak a 25. honvéd gyaloghadosztály 25. gyalogezredének I. zászlóalja és ezred-közvetlen alakulatai (közöttük egy aknavető-század és két nehéz páncéltörő ágyú) állomásoztak a 25. rohamtüzérosztály három 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyújával megerősítve. Ezeket a gyenge csapatokat már hajnalban alárendelték von Schönfeldt vezérkari ezredesnek, Nyíregyháza német harcparancsnokának. A 25. gyalogezred délelőtt 11 órakor azt jelentette, hogy Nagykálló felől egy szovjet harckocsi megközelítette a várost. A 13 órakor megkezdődő harcokban a 25. gyalogezred bevetett erőit a szovjetek szétverték. A maradványok csupán egy puskás századnyi erőt jelentettek, két géppuskával.936
HL M. kir. 25. honvéd gyaloghadosztály iratai. Hadinapló 1944. október 21.
A magyarok támogatására csupán a 23. páncélosezred itt működő műhelyszázadától vezényeltek néhány kijavított, illetve korlátozottan harcképes páncélost a város védelmére. A Takarékpalota és a Korona szálloda között, a Vay Ádám utcában lesállást foglaló egyik Panthert egy T–34 harckocsi lőtte ki, miután betörte a Vay Ádám utca és a Jókai út sarkán álló ház kapuját, majd ott tüzelőállást foglalt.937 Egy másik Panther harckocsi Nyíregyháza keleti szélén, a Nagykálló felé vezető út mellett állt lesállásban.938 A városban biztosító német harckocsikat a szovjetek mind kilőtték. A német műhelyszázad értékes javító-karbantartó felszerelését viszont a németeknek sikerült időben kimenekíteni. Így továbbra is biztosíthatták a hadosztály páncélos-technikájának javítását.939
Szmolnik Lajos 2001. június 27-én kelt levele Jánkfalvi Zoltánhoz. Másolata a szerző birtokában.
Zách Sándor visszaemlékezése.
Rebentisch 429. o.
298A német–magyar csapatok által kiürített Nyíregyházától nyolc kilométerre északnyugatra a Tokaj felé vezető utat a német 241/II. vegyes légvédelmi tüzérosztály továbbra is fedezte.
Kállósemjén napközben többször is gazdát cserélt. A német 8. hadsereg 15. gyaloghadosztályának (Lengenfelder ezredes) kötelékei azonban egy ellenlökés segítségével az 5. gárda-lovashadtest erőivel szemben a nap végére ismét birtokba vették a települést. A szovjetek itt két harckocsit veszítettek.940
HL mikrofilmtár Kriegstagebuch des A.O.K. 8 (A hadsereg főszállásmesterének hadinaplója; a továbbiakban: HL KTB/A.O.K. 8) Tagesmeldung vom 21. 10. 1944 (639. tekercs 7 593383. felvétel).
Nyíregyháza elfoglalásával és a környék birtokbavételével Plijev csapatai 21-i igen sikeres tevékenységükkel elérték a 2. Ukrán Front egyik legfontosabb hadműveleti célját: Wöhler tábornok visszavonuló német–magyar csapatait elvágták a legkedvezőbb tiszai átkelőhelyektől (Gávától, Vencsellőtől és Rakamaztól). Ez volt a legfontosabb lépés a német Dél Hadseregcsoport mintegy 150 ezer fős keleti csoportosításának átkarolása és megsemmisítése felé. Ettől kezdve minden azon múlott, a szovjetek Nyíregyháza körül meg is tudják-e tartani az elfoglalt terepszakaszokat?
Plijev altábornagy 21-én este csapatainak újabb feladatokat adott. A 23. harckocsihadtestnek Nyíregyháza megtisztítása után még 21-én éjjel folytatnia kellett támadását, és birtokba vennie Kótaj és Ibrányt körzetét, majd berendezkednie ezek megtartására. A 4. gárda-lovashadtestnek Nyíregyháza nyugati és déli szélétől másfél–két kilométerre védelembe kellett átmennie, lezárva a Büdszentmihály, Újfehértó és Nagykálló felől befutó utakat. A szovjet hadtestek viszont csak 22-én hajnalban kezdték meg a kapott feladatok végrehajtását.
Az 5. gárda-lovashadtestnek még 21-én este ki kellett jutnia Nyírtura– –Kemecse–Székely–Berkesz–Demecser terepszakaszra, ahol biztosítania kellett a főerőket északkeletről. A hadtest előrevetett osztagainak el kellett foglalniuk Kisvárdát és Dombrádot.
A 7. gépesítetthadtest Hajdúhadház és Téglás környékén elakadt a német ellenlökések miatt. A 9. gárda-lovashadosztállyal megerősített 6. gárda-lovashadtest még mindig Debrecenben védekezett. Csak azután indulhattak Nyíregyházára, ha a 27. hadsereg lövészcsapatai már leváltották őket. A német páncéloshadosztályok keleti irányú ellenlökései miatt, amelyek átvágták a Debrecen–Nyíregyháza műút és vasút vonalát, a 6. gárda-lovashadtest és Plijev törzse között megszakadt a kapcsolat. A lovas-gépesített csoport parancsnoki harcálláspontja egyébként 21-én 15 óra 10 perctől Nyíregyháza délkeleti szélén települt.941
Ölvedi 1965/2 230–231. o.
299A német helyzettájékoztató térképek tanúsága szerint 21-én este Tokaj és Kisvárda közelében szovjet harckocsikat, Gavánál pedig felderítő páncélgépkocsikat észleltek.942
BA–MA Karte RH 2 Ost 5092b vom 21. 10. 1944 Abends.
A szovjetek által birtokba vett Debrecenben uralkodó állapotokról az 1946-ban keletkezett városi krónika így számol be:
„Mindenfelé füstölgő romok, elesett katonák holttestei, állati hullák, szétlőtt tankok, gépkocsik, eltorlaszolt utak…! Ilyen körülmények között szervezték meg a kenyérellátást, a hivatalokat, a fegyvertelen polgárőröket, a városházi népkonyhát, a piaci és üzleti árusítást, a romok takarítását stb., stb.
A Vörös Hadsereg megszálló és átvonuló csapatai betöltötték a várost. A kórházakat, középületeket, nagyobb lakóházakat lefoglalták. Az utcán összeszedett lakosságot különféle közmunkára alkalmazták, az utcai megnövekedett forgalmat irányították. Hősi halottaikat a városi parkokban temették el díszsortüzek kíséretében.”943
Kalendáriom 68. o.
Eközben a német Dél Hadseregcsoport törzsében is lázas tevékenység folyt. Friessner aznap ugyanis parancsot adott a „Wöhler” seregcsoport csapatainak, hogy vonuljanak vissza a Tisza mögé. Nyíregyháza viszont szovjet kézbe került. Ezért a németek először úgy döntöttek, hogy a visszavonuló csapatok észak felé kerüljenek, és a Tisza felső folyásánál keljenek át. Von Grolman vezérőrnagy, a hadseregcsoport vezérkari főnöke azonban más véleményen volt. Azt javasolta, hogy Wöhler tábornok csapatai inkább nyugati irányban indítsanak támadást, és a 6. hadsereg III. páncéloshadtestével közösen verjék szét a szovjetek észak felé előretört csapásmérő csoportosítását.944
HL KTB/HGr. Süd Jelzet nélküli feljegyzés (626. tekercs 7 209621. felvétel).
A hadseregcsoport főparancsnoka elfogadta a javaslatot. Ennek értelmében utasították a „Wöhler” seregcsoportot, hogy a nyugati irányú támadás végrehajtására képezzen támadó csoportosításokat. A seregcsoport német 8. hadserege aznap 12 órától átvette a magyar 2. hadsereg csapatainak harcvezetését is, mert Major Jenő altábornagyot törzsével együtt a Dunántúlon más feladattal bízták meg. Wöhler tábornok törzse, mint a seregcsoport törzse, e naptól kezdve a Dél Hadseregcsoport alárendeltségébe került magyar 1. hadsereget is irányította.
A német 8. hadsereg két támadó csoportosítást alakított ki. Az egyik Nyírbátor körzetében gyülekezett. Ez a XXIX. hadtest parancsnoksága alatt a 3. hegyihadosztályból, a 15. gyaloghadosztályból és a hadsereg rohamlövegeinek zöméből állt. A másik Mátészalkától nyugatra készült fel 300a magyar IX. hadtest (Kovács Gyula altábornagy) vezetésével. Ez a csoportosítás a magyar 9. határvadász-hadosztályból (Szász Ferenc vezérőrnagy), a 27. könnyűhadosztályból (vitéz Horváth Győző vezérőrnagy) és a 2. tábori póthadosztályból (Dobák Dénes vezérkari ezredes) állt.945
HL KTB/A.O.K. 8 Ia Nr. 2026/44 geh. Kdos. vom 21. 10. 1944 (639. tekercs 7 593390. felvétel).
17. csatanap: 1944. október 22. vasárnap
(Időjárás: derült.)
A IV. páncéloshadtest arcvonalán Fromme százados 503. nehézpáncélos-osztályának első Tiger-harccsoportja 22-én reggel már csak néhány kilométerre volt Törökszentmiklóstól, amikor saját felderítése az oszloptól balra erős szovjet kötelékeket észlelt. A 7. gárdahadsereg 1944. október 22-én meginduló ellentámadása keretében ezen arcvonalszakaszon Tiszaföldvár északkeleti részétől Törökszentmiklós felé a szovjet 297. lövészhadosztály, Mezőtúrtól ugyancsak Törökszentmiklós irányában pedig a 303. lövészhadosztály támadott. Az 503/1. és 3. nehézpáncélos-század öt–öt nehézharckocsija indult ellenük a gyümölcsfákkal, bokrokkal, magányosan álló tanyákkal tarkított terepen. A köd miatt a látótávolság alig érte el a 100 métert. Az 503/3. nehézpáncélos-század különítménye haladt elöl, utánuk az 1. század páncélosai. Mintegy két kilométer után érték el a meglepett szovjeteket, akik felszerelésük hátrahagyásával visszavonultak.
Az 503/3. nehézpáncélos-század harckocsijai 50 méteres térközökkel vonalalakzatba fejlődtek, és tovább támadtak. Von Rosen hadnagy harckocsiját, melynek lövege egy korábbi találat miatt már nem működött, egy közvetlen irányzással tüzelő 10,5 cm-es (román vagy zsákmányolt német) tarack mozgásképtelenné tette. Egy közeli Tiger B kilőtte a löveget.
Az 503/1. nehézpáncélos-századnál Fürlinger hadnagy, aki a támadás előtt vette át a „112”-es harckocsi parancsnokságát, tekintet nélkül a többiek helyzetére – melyet a ködben nehéz is volt meghatározni – lendületes manőverrel egy még tüzelő szovjet páncéltörő reteszállás hátába került. A meghökkent szovjetek gyorsan felocsúdtak, és lövegeikkel közvetlen közelről vették tűz alá Fürlinger harcjárművét. A német harckocsi azonban a bekapott 24 súlyos találat ellenére is mozgásképes maradt és két páncéltörő ágyú, valamint három páncéltörő puska kilövése után hamarosan visszatért harccsoportjához. Az 503/3. nehézpáncélos-század Tigerei még néhány páncéltörő ágyút kilőttek. Ezzel a szovjet ellenállás gyakorlatilag megszűnt. Von Rosen harckocsiját két Tiger vontatta, a 301többiek fedezték az utat Törökszentmiklós felé. A délután folyamán sikerült összeköttetést teremteni az ott állomásozó törzzsel és Wiegand százados második Tiger-harccsoportjával is.946
Rubbel 320–321. o.,
A IV. páncéloshadtest Mezőtúr felől északi irányban támadó 24. páncéloshadosztálya és a Fegyvernektől dél felé előretörő 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztálya tehát Törökszentmiklóstól hat kilométerre keletre egyesült. Ezzel jelentős szovjet erőket kerítettek be. A németek aznap összesen 22 páncéltörő ágyút és négy tüzérségi löveget semmisítettek meg. Mezőtúrra és Túrkevére azonban újabb szovjet csapatok törtek be.947
Tagesberichte 148. o.
A III. páncéloshadtest jobbszárny-alakulatai, így 13. páncéloshadosztály és a „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály harccsoportja is, aznap feladták Balmazújvárost és Hajdúböszörményt, majd visszavonultak a Hajdúböszörménytől hat kilométerre északnyugatra és Hajdúhadháztól három kilométerre északra húzódó vonalra.948
Tagesberichte 148. o.
Hajdúböszörményt a román 3. hegyihadosztály és a szovjet 337. lövészhadosztály erői foglalták el. Innen északnyugatra a román lovashadtest 1. kiképző-lovashadosztálya és 1. kiképző-gyaloghadosztálya támadott. A román csapatok balszárnyán a Tiszáig a szovjet 53. hadsereg 110. gárda-, 1. gárda-légideszant-, valamint 228. és 375. lövészhadosztálya zárkózott fel a németek új arcvonalára. A németek megszilárduló ellenállásával szemben a szovjet–román erők támadása itt hamarosan elakadt.949
Fejezetek 270. o., valamint Gefechtsbericht der 23. Panzer-Division térképmelléklete.
Plijev altábornagy erői 22-én folytatták támadásukat északi irányban. Az 5. gárda-lovashadtest napközben elfoglalta Nyírtétet, Berkeszt, Demecsert és Kemecsét. A 23. harckocsihadtest lezárta az Ibrány, Vencsellő és Rakamaz területén áthaladó utakat. A 4. gárda-lovashadtest Nyíregyházát védte, főleg nyugati, délnyugati és déli irányból. A gyorsan mozgó hadtestek számára igen hátrányos következményekkel járt, hogy a 27. hadsereg még mindig Nagykállótól 20–25 kilométerre délre volt. Ezért Plijev nem rendelkezett elegendő gyalogsággal a hadtestei által elfoglalt területek hatékony védelmére.950
Ölvedi 1965/2 231–232. o.
Az 1. páncéloshadosztály 22-ére virradó éjszaka a kapott parancs értelmében észak felé vonult vissza. A 37. páncélos-utászzászlóalj Hajdúnánás, az 1. páncélos-felderítőosztály Hajdúdorog, a 113. páncélgránátos-ezred pedig Újfehértó és Érpatak körzetében, déli arcvonallal foglalt újabb védőállásokat. Az 1. páncélgránátos-ezred részei Téglást védték a 7. gépesítetthadtest rohamai ellen.951
Kissel 127–128. o.
302Napközben Újfehértó déli előteréből az 1. páncéloshadosztály Balkány felé indított támadást. A németeknek csak átmenetileg sikerült visszafoglalniuk Geszterédet és Balkányt.
A 23. páncéloshadosztály reggel 07 órától Újfehértó felől a 15 kilométerre északkeletre fekvő Nagykálló felé nyomult előre. A „Fischer” páncéloscsoport három Panther és négy Panzer IV harckocsiból, valamint három StuG. III rohamlövegből és a 23. páncélos-felderítőosztály néhány lövészpáncélosából állt. A páncélosok a hadosztály két páncélgránátos-ezredével közösen indítottak támadást. Feltételezhetően a 128. páncélvadászosztály nemrég érkezett Jagdpanzer IV vadászpáncélosai is támogatták őket.
A német csapatok csak Nagykálló előtt két és fél kilométerrel ütköztek szovjet ellenállásba. A németek egy páncéltörő ágyút legázoltak. A sáros terep miatt a német páncélosok csak a település közvetlen közelében tudták elhagyni a műutat, és megfelelően szétbontakozni. A németek már 09 óra körül elfoglalták Nagykálló vasútállomását.
Délelőtt 11 óra körül a 23. páncéloshadosztály páncélos éke felzárkózott Nagykálló szélére. A szovjetek egy újabb páncéltörő ágyút próbáltak felállítani, de a németek ezt is megsemmisítették. Másfél óra múlva, 12 óra 30 perc körül a német páncélosok páncélgránátos-támogatással betörtek a település északnyugati részébe. A helység tele volt szovjet hadtápalegységekkel, amelyeknek a németek súlyos veszteségeket okoztak.
Délután 16 órára Nagykálló egésze német kézbe került. Innen északra az 51. páncélos-utászzászlóalj és a 23/1. páncélosszázad három rohamlövege biztosított. A helységet a 126. és 128. páncélgránátos-ezredek szállták meg. A „Fischer” páncéloscsoport hét harckocsija Nagykálló központjában várakozott beavatkozásra készen. A települést délután és este heves szovjet tüzérségi tűz és repülőgép-támadás érte, ami a németeknek komolyabb veszteségeket okozott. A 128. páncélos-tüzérezred Újfehértótól délután Nagykálló délnyugati előterébe települt át.952
Kissel 128–129. o.
A szovjetek a továbbiakban északnyugat és észak felől harckocsikkal támogatott gyalogsági ellenlökéseket indítottak a Nyíregyházát megközelítő német páncélosok ellen.
A német 8. hadsereg XXIX. hadtestének Nagykállótól hat kilométerre keletre megindított támadása nyugat felé 18 órakor elfoglalta Kiskállót, és ezzel összeköttetést teremtett a 6. hadsereg 23. páncéloshadosztályával.953 Ezzel Plijev altábornagy csapásmérő csoportosításának 4. gárda- és 5. gárda-lovashadtestét, valamint 23. harckocsihadtestét a németek elvágták a 2. Ukrán Front főerőitől. A szovjet hadműveleti célok veszélybe kerültek.
HL KTB/A.O.K. 8 Tagesmeldung vom 22. 10. 1944 (639. tekercs 7 593373. felvétel), valamint Tagesberichte 148. o.
30318. csatanap: 1944. október 23. hétfő
(Időjárás: derült, napos.)
A IV. páncéloshadtest szolnoki hídfőjének jobbszárnyán a szovjetek támadása három kilométer mélyen betört a 24. páncéloshadosztály arcvonalába. A németek haladéktalanul összpontosították erejüket, és néhány páncélos támogatásával felszámolták a betörést.
Törökszentmiklóstól délre tovább folytatták a bekerített szovjet erők felszámolását. A német felderítők Mezőtúr felől északnyugati irányban 2000 menetelő szovjet katonát és 60 páncélost azonosítottak be, amelyek felzárkóztak a német főharcvonalra. Hamarosan támadást is indítottak. Emiatt a 24. páncéloshadosztály arcvonalát két kilométerrel vissza kellett vonni. A szovjetek további előretörését azonban megállították, és hat harckocsijukat kilőtték.
A szovjet 6. gárda-harckocsihadsereg és 18. harckocsihadtest erői954 reggel 08 órakor lövésztámogatással Kenderes körül támadást indítottak. A szovjet páncélosok betörtek a 4. SS-páncélgránátos-hadosztály arcvonalába, és átjutottak 8. SS-páncélgránátos-ezredének védelmén is, egészen a német tüzérségi állások mélységéig. A harckocsikra ültetett szovjet gyalogság rövid időn belül elérte a hadosztály 4. SS-tüzérezredének Szapárfalutól keletre elhelyezkedő állásait is. Az élen haladó öt T–34 harckocsiból a közvetlen irányzással tüzelő német tábori tarackok egyet megsemmisítettek, kettőt pedig mozgásképtelenné tettek. A németek vesztesége két löveg, három halott és néhány sebesült volt.
A 6. gárda-harckocsihadsereg mindössze 56 harckocsival és önjáró löveggel, a 18. harckocsihadtest pedig 30 harckocsival és önjáró löveggel rendelkezett. Vö. Minaszjan 405. o.
Az egyre veszélyesebbé váló helyzetet az 503. nehézpáncélososztály 1. és 3. nehézpáncélos-századának ellenlökése mentette meg. Az északnyugat felől támadó Tiger B harckocsik először ráijesztettek a szovjetekkel elkeseredett harcot vívó 4/I. SS-tüzérosztály 1. és 3. ütegének katonáira. Erről a 3. üteg akkori parancsnoka, Carlheinz Behnke SS-Untersturmführer így számolt be:
„Hátulról, bal felől csakhamar lánctalpzörgést hallottunk és már kaptuk is az irtózatos tüzet a hátunk mögül. Azt hittük, az Iván került meg minket, de aztán fehér nyomjelzős lövedékeket láttunk és tudtuk, hogy a Királytigrisek terepszínű álcaöltözékünk miatt oroszoknak néztek minket. Mi is nyomjelzős lövedékeket lődöztünk. Röviddel ez után megjelent egy szakaszparancsnok, egy hadnagy, és sajnálkozását fejezte ki hibás döntése miatt.” 955
Husemann 427–428. o.
304Ekkor a német tüzérek egy újabb lövegét érte találat, ezt fel kellett robbantani. Az SS-páncélgránátosok a Tiger B nehézharckocsik támogatásával végül sikeres ellenlökést indítottak: 12 szovjet harckocsit kilőttek, és egy támpont kivételével visszafoglalták korábbi arcvonalukat.956
Tagesberichte 151. o.
A nap végére az 503. nehézpáncélos-osztály eddig külön harcoló két páncéloscsoportja újra egyesült. A 19-e óta eltelt négy nap alatt a Tigerek 120 szovjet páncéltörő ágyút és 19 tüzérségi löveget semmisítettek meg. A sok helyen büntetőzászlóaljaikat is bevető szovjetekkel heves tűzharcok alakultak ki. A mintegy 250 kilométeres, harc közben megtett út alatt nagyobb technikai probléma nem adódott. A Tigerek mind műszakilag, mind páncélvédettség szempontjából jól vizsgáztak: az akár 20 találat után még mindig harcképes harckocsi egyáltalán nem volt ritka.957
Lásd Fromme százados tapasztalati jelentését. In: Rubbel i.m. 359. o.
Német adatok szerint a IV. páncéloshadtest 1944. október 12–23. között az alábbi veszteséget okozta a szovjet–román csapatoknak: megsemmisített vagy zsákmányolt 18 páncélost, 280 tüzérségi löveget és páncéltörő ágyút, 17 légvédelmi ágyút, 58 gépkocsit, 235 géppuskát, 45 páncéltörő puskát, 112 géppisztolyt, 208 gépjárművet 424 fogatolt járművet, és jelentős mennyiségű kézifegyvert. A németek 4521 hadifoglyot ejtettek, és több mint 2400 ellenséges halottat számláltak meg.958
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 25. 10. 1944 (625. tekercs 7 209445. felvétel).
A III. páncéloshadtest jobbszárnyán harcoló magyar 2. páncéloshadosztály a túlerőben lévő szovjet lövészhadosztályok elől kénytelen volt három kilométert visszavonulni északi irányban. A vasútvonal mentén előrenyomuló szovjetek Polgárt, az egyik legfontosabb német–magyar tiszai átkelőt, nyolc kilométerre közelítették meg. A polgári hídfőben tartózkodott a 2. honvéd páncéloshadosztály parancsnoksága, valamint az 59. határvadász-zászlóalj és a német 921. hadsereg-közvetlen utászzászlóalj is. Ezek az erők támpontszerűen szállták meg a Tisza partját, és folyammegfigyelést folytattak. A folyó nyugati partján a 25. honvéd gyaloghadosztály és számos német légvédelmi tüzéralakulat bontakozott szét.959
HL M. kir. 25. honvéd gyaloghadosztály iratai. Hadinapló 1944. október 23.
A 13. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja sikeres felderítő előretöréseket hajtott végre Balmazújváros felé. Eközben a németek Hajdúböszörménytől nyugatra több szovjet támadást szétvertek, és a gyülekező erőket visszavetették. A Polgártól nyolc kilométerre délre előretört szovjet lövészkötelékek ellen a hadosztálynál másnapra ellenlökést terveztek.
305A „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztályt és a 46. gyaloghadosztály balszárnyát csupán zászlóalj erejű támadások érték, amelyeket egy kisebb betörés kivételével sikerült visszaverni.960
Tagesberichte 151. o.
Malinovszkij marsall a Nyíregyházától délre kialakult veszélyes helyzetben – mivel tartalékait Szolnoknál vetette be – nem tehetett mást, mint hogy a két részre szakított lovas-gépesített csoportnak adott parancsot a Hajdúdorog–Újfehértó–Nagykálló vonalában beékelődött német csapatok megsemmisítésére. A 27. hadseregtől a 2. Ukrán Front parancsnoka azt követelte, hogy lövészhadosztályaival Hajdúböszörmény– –Hajdúdorog, Újfehértó–Nyíregyháza és Nagykálló–Nyíregyháza irányokban törjön át, és egyesülve a lovas-gépesített csoport hadtesteivel, semmisítse meg a német csapatokat.961 Plijev altábornagy öt hadtestében szovjet adatok szerint 23-ára összesen már legfeljebb csak 200 harckocsi és önjáró löveg maradt.962
Ölvedi 1965/2 234. o.
Minaszjan 405. o.
Geszterédtől délnyugatra a 7. gépesítetthadtest néhány páncélosa átszivárgott a hézagos német biztosító állásokon északnyugati irányban, és Újfehértótól délre átvágta a közúti és vasúti közelekedési vonalakat. Ellenük az 1. páncéloshadosztály részei indítottak ellenlökést. A német hadosztály zöme igen elkeseredett küzdelemben visszafoglalta Geszterédet a szovjet gépesítetthadtesttől. A település visszaszerzésére a szovjetek ellenlökéseket indítottak déli és délkeleti irányból, de ezeket a németek 10 szovjet páncélos kilövésével visszaverték.
A 23. páncéloshadosztály által előző nap visszafoglalt Nagykálló körül egész nap súlyos harcok folytak. Hajnali 05 óra 30 perckor a hadosztály páncéloscsoportja (szovjet adatok szerint 20 harckocsival és rohamlöveggel) a 126/II. páncélgránátos-zászlóalj támogatásával támadást indított déli irányban Biri felé az ide előrevont szovjet 6. gárda-lovashadtest 13. gárda-lovashadosztályának erői ellen. Ezzel a támadással a XXIX. hadtest további nyugati irányú támadását akarták volna elősegíteni.
A németek hamarosan elakadtak, amikor a kiválóan álcázott lesállásban várakozó szovjet 250. harckocsiezred T–34 harckocsijai tüzet nyitottak. Szovjet források szerint hat német páncélost és három lövészpáncélost lőttek ki.963 Német források alapján viszont csak egy Panther semmisült meg. A németek két szovjet harckocsit lőttek ki. Mivel a szovjetek átkarolták a német harccsoportot, a támadás három kilométer megtétele után kudarcba fulladt. Noha Nagykállót sikerült tartani, a 23. páncéloshadosztály 306saját támadása a páncélosok számára kedvezőtlen terepen Biri és Balkány ellen nem járt sikerrel. A németek dél körül visszahúzódtak megindulási állásaikba.964
HL „Szovjetunió Hőse” iratmásolat-gyűjtemény (Tiszántúl) 100. o. I. V. Szedov főhadnagy kitüntetési javaslata az esetet egy nappal későbbre, 24-ére teszi. Akkorra azonban a 23. páncéloshadosztályt már átcsoportosították Hajdúdoroghoz.
Kissel 130. o., valamint Rebentisch 429. o.
A 23. páncéloshadosztály csapatait a szovjetek északkelet, észak és északnyugat felől ezred erővel indított ellenlökéseinek visszaverésében a 3. hegyihadosztály beérkezett elemei is támogatták. A szovjetek nem jártak sikerrel. A települést megtartó németek két harckocsijukat, egy önjáró lövegüket és több tüzérségi eszközüket semmisítették meg. Nagykállótól nyugatra is szovjet támadás indult a vasútvonalán keresztül déli irányban, de a németek ellenlökése ezt is visszavetette észak felé, a vasúton túlra.965
Tagesberichte 151. o.
Kisvárda környékét a német 8. hadsereg 8. páncélos-felderítőosztálya966 megtisztította, de Dombrádot továbbra is erősebb szovjet kötelékek tartották megszállva. A magyar IX. hadtest 27. könnyűhadosztálya aznap Nagykárolytól északra elérte Fehérgyarmat és Kocsord körzetét. A 9. határvadász-hadosztály Nyírbaktánál menetelt.967
Az alakulat eredetileg a 8. páncéloshadosztály hadrendjébe tartozott, és 1944. augusztus 25-től szeptember 30-ig német területen átszervezték. Ezután a Duklai-hágónál harcoló anyahadosztályától elválasztva, önállóan vetették be.
Kálmán 303. o.
A XXIX. hadtest arcvonala este Nagykálló északkeleti és délkeleti körzetében még csupán támpontokra támaszkodott. Kisléta és Nyírbogát német kézen volt, Szalmadpusztánál pedig előretolt harcelőőrssel rendelkeztek.968
HL KTB/A.O.K. 8 Tagesmeldung vom 23. 10. 1944 (639. tekercs 7 593357. felvétel).
19. csatanap: 1944. október 24. kedd
(Időjárás: záporesők, 12 Celsius-fok, a burkolatlan utak erősen feláztak.)
A IV. páncéloshadtest 24-ére virradóra erőit visszavonta a Szolnok körüli kibővített hídfő Vezsenytől keletre–Törökszentmiklós–Nagykörütől öt kilométerre délre húzódó arcvonalának védelmére. Kleemann páncélos tábornok harcálláspontja már a Tisza nyugati partján, Újszászon volt. A Duna–Tisza közén harcoló magyar 3. hadsereg német LVII. páncéloshadtestéhez irányított 24. páncéloshadosztály visszavonulása tervszerűen folyt, és 18 óráig a hadosztály csaknem minden alakulata elhagyta a Tiszántúlt.
Törökszentmiklóstól délkeletre a szovjetek század erőben indítottak támadást, valószínűleg felderítő célból. Fegyvernektől délre, a vasútállomás 307környékén harckocsikkal támogatott kötelékek törtek előre, de a németek mindkét kísérletet visszaverték.
A 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály erőinek zömét a déli órákban visszavonták a szűkebb hídfőbe, Vezseny észak és Szajol közé. Ezzel a németek feladták Törökszentmiklóst is. Az SS-csapatok visszavonulását a felázott talajon kívül délután több zászlóalj erejű szovjet támadás is nehezítette Blaskovich-tanya déli előterében. A kialakult betöréseket a németek felszámolták, s a támadásokat visszaverték. A páncélosokkal megerősített 4. SS-páncélos-utászzászlóaljat útba indították a Tisza nyugati partjára, Tószeg felé, hogy az átkelt szovjet 36. gárda-lövészhadosztály előrenyomulását feltartóztassa.
A visszavonulást fedező 503. nehézpáncélos-osztály Törökszentmiklóstól északnyugatra feltartóztatta a szovjeteket, és három T–34 harckocsit kilőtt.
Tiszabőtől nyugatra a szovjetek mintegy három századnyi erővel átkeltek a Tiszán, és aknavetőtűzzel visszaszorították az ott védő magyar köteléket.
A tiszafüredi hídfőt védő LXXII. hadtest („Schmidt” csoport) arcvonalán a szovjet 53. hadsereg zászlóalj erejű támadásai egy kisebb betörést eredményeztek.
A német hídfőnél két napja magyar csapatok is harcoltak. Itt került bevetésre az 1. honvéd ejtőernyős-pótzászlóalj század erejű, 83 fős harccsoportja969 (Kiss Zoltán százados), valamint a 20. rohamtüzérosztály 2. ütege970 (vitéz Koltay György hadnagy). Az állandó hidat a németek már felrobbantották, a Tiszán ezután már csak pontonhídon lehetett átjutni. Ahogy a már idézett Szabó Dezső tizedes a honvéd ejtőernyősök beérkezésére visszaemlékezett:
Az ejtőernyős-harccsoport 1944. szeptember 25-től október közepéig vívott harcai során eredeti állománya (154 fő) csaknem felét, mintegy 70 főt veszített. Kiss százados katonái Nagyváradtól Berettyóújfalun és Pocsajon keresztül vonultak vissza, majd gépkocsi-szállítással Debrecen–Tiszafüred útvonalon Mezőkövesdre kerültek pihenőre. Itt a harccsoportot hamarosan riadóztatták, és október 22-én tehergépkocsikkal ismét Tiszafüredhez szállították. Lásd Huszár 121. o.
Az egri 20. rohamtüzérosztály megerősített 3. ütege Kárpáthy Tasziló főhadnagy parancsnoksága alatt 1944. október folyamán Tiszafüredtől délkeletre nyolc Zrínyi rohamtarackkal, három Turán harckocsival és egy Botond terepjáró tehergépkocsival felderítést hajtott végre Debrecen irányában. Eközben egy szovjet csatarepülőgépek által szétvert német páncélvadász-alakulat elhagyott négy 8,8 cm-es gépvontatású Pak 43 nehéz páncéltörő ágyúját megtalálták, és elvontatták. Ezekből hozták létre később a 20. rohamtüzérosztály 4. ütegét Acsay Dénes tartalékos főhadnagy parancsnoksága alatt. Sajnos a magyar akció pontos időpontját a források alapján nem tudtuk meghatározni. Lásd Kárpáthy Tasziló: Emlékezés. Tüzértiszt voltam a II. világháborúban. 4. o. In: HL Rohamtüzér-gyűjtemény 14/16. gyűjtő.
„A vasútállomásig tudtunk előre menni, az első raktárakig, mert a faluban már szovjet katonák voltak. Itt beástuk magunkat. Hamarosan rohamtüzérek 308[a 20/2. rohamtüzér-üteg katonái – Sz.N.] jöttek visszafelé gyalogosan, lövegeiket elhagyva. Kiss Zoltán százados a lövegek vezetőivel visszament a faluba, s három [Zrínyi – Sz.N.] rohamlöveget még ki tudott hozni. Ezeket a pontonhídon keresztül hátraküldték. A löveg nélkül maradt rohamtüzérek, valami negyvenen, nálunk ásták be magukat. A töltésen végig megrakott teherkocsik sorakoztak, ezeket már nem sikerült áthozni a magyar oldalra.”971
Idézi Huszár i.m. 122. o.
A magyar katonákon kívül Tiszafürednél német légvédelmi tüzérek is harcoltak. Négy 2 cm-es négycsövű légvédelmi gépágyújukból kettő az országutat lőtte, kettőt pedig légvédelemre állítottak be. A magyar–német hídfőt ingoványos terület vette körül, és ebből csak az út és a vasúti töltés emelkedett ki. A védőknek ezért főleg ezeket kellett tűz alatt tartani.972
Huszár 122. o.
Egyektől négy kilométerre északnyugatra, Tiszadorogmánál a szovjet 1. gárda-légideszant-hadosztály 13. gárda-légideszant-lövészezredének (Iszhakov gárda-alezredes) egy szakasza M. K. Sztyepanov gárdaalhadnagy vezetésével 15 óra körül átszivárgott a 36/I. honvéd gyalogzászlóalj vonalán, és egy csónak segítségével megvetette lábát a Tisza nyugati partján. Háromnegyed óra leforgása alatt a kis hídfőt már egy szovjet lövészszázad védte.973 Ez ellen a 38/II. honvéd gyalogzászlóalj indított ellenlökést. A magyarok támadása csak Tiszabábolna keleti előteréig jutott. Hamarosan a 10. felderítőosztály lovasszázadát is itt vetették be védelemre.974
HL „Szovjetunió Hőse” iratmásolat-gyűjtemény (Tiszántúl) 83. o.
Tömöry 48. o.
A kiskörei vasúti híd felrobbant, miután az elhelyezett robbanótölteteket több aknavető-találat érte.975
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209435. és köv. felvétel).
A Tisza vonalának védelmére visszavont magyar 2. honvéd páncéloshadosztályban harcoló Tarczay Ervin főhadnagy saját Pantherével és százada harckocsijaival együtt Polgártól délre, Kuntanya területén a vele szemben állásban lévő, hat páncéltörő ágyúból álló páncélelhárító reteszállást lendületes támadással lerohanta és három páncéltörő ágyút zsákmányolt. Eközben oldalról és hátulról két T–34 típusú szovjet harckocsi kerülte meg. A századparancsnok kis távolságra bevárva kilőtte őket, majd századával csatlakozva a jobbszárnyán előretörő német 13. páncéloshadosztály páncéloscsoportjához, a tiszacsegei műútig tört előre. Tarczay harckocsi-százada 1944. szeptember 5-től október 24-ig összesen 16 szovjet harckocsit semmisített meg. Eközben százada kilőtt egy szovjet 309önjáró löveget is, és három aknavetőt zsákmányolt. Tarczay századát az erős gyalogsági tűzben is Pantherének tornyában állva vezette.976
Tarczay Ervin főhadnagy soron kívüli előléptetési javaslatához csatolt anyag. HL Kitüntetési javaslatok 510./a csoport. (A továbbiakban: Tarczay-anyag.) A dokumentum szerint Tarczay e fegyvertényét október 25-én hajtotta végre, de ez a német Dél Hadseregcsoport hadinaplójának bejegyzéseit figyelembe véve csak 24-én történhetett.
A 13. páncéloshadosztályt hajnali 02 órakor Balmazújvárostól kilenc kilométerre északnyugatra, a Kishortobágyi csárdánál lévő útkanyarulatnál erős támadás érte.977 Napközben a hadosztály a magyar 2. honvéd páncéloshadosztály támogatásával ellenlökést indított a szovjet 53. hadsereg Polgár felé törő csapatai ellen, és visszafoglalta az előző nap elveszített területet. A 66. páncélgránátos-ezred egy páncélozott harccsoportja kihasználva a ködöt, Hajdúböszörmény északnyugati körzetéből támadást indított nyugati irányban, és a Polgár felé előrenyomuló szovjeteket oldalba támadta. Eközben egy gépvontatású tüzéralakulatot teljesen szétvertek: 21 szovjet löveg, 37 páncéltörő ágyú és számos amerikai gyártmányú tehergépkocsi semmisült meg, vagy lett német zsákmány. A 13. páncéloshadosztály, a „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály harccsoportja és a 46. gyaloghadosztály arcvonalát ért egyéb század és zászlóalj erejű támadásokat a németek kivétel nélkül visszaverték.978
HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209433. felvétel).
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209436. felvétel), valamint Kissel 133. o.
Az 1. páncéloshadosztály arcvonalán 24-ére virradóra a román 2. hegyihadosztály Téglás ellen zászlóalj erejű támadást indított, de nem járt sikerrel. Napközben a románok megismételték a támadást, és sikerült betörniük a településre. A németek ellenlökése viszont ismét kivetette őket onnan. Téglástól északkeletre a szovjetek is betörtek a német biztosító állások közé. A németek Geszterédet kénytelenek voltak feladni.979
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209436. felvétel).
A 23. páncéloshadosztály Nagykállót védő csapatait 24-ére virradóra éjjel 02 órától leváltották a 3. hegyihadosztály (Paul Klatt tábornok) már beérkezett erői (a 138/I. hegyivadász-zászlóalj és a 112. hegyi-tüzérezred 7. és 9. ütege). E hadosztály 144. hegyivadász-ezredében szolgált a tiroli születésű Matthias Hetzenauer őrvezető, aki a háború végéig elért 345 bizonyított találatával a második világháború legeredményesebb német mesterlövésze volt.980 A német hegyivadászok napközben a Nyíregyháza felől támadó 9. gárda-lovashadosztály támadásait visszaverték.
Klatt, Paul: Die 3. Gebirgs-Division 1939–1945. (Bad Nauheim, 1958; a továbbiakban: Klatt) 305–306. o.
A 23. páncéloshadosztály még 23-án éjjel parancsot kapott, hogy Újfehértón keresztül csoportosuljon át Hajdúdorog körzetébe. Ugyanis a 31023. páncélos-felderítőosztály jelentései szerint osztagai Nyíregyháza körzetében a szovjetek jelentősebb csapatmozgását észlelték.
A német felderítésnek igaza volt. A szovjet 4. gárda-lovashadtest 30. lovashadosztályának csapatai, megerősítve a 23. harckocsihadtest 3. harckocsidandárának 20–30 páncélosával, Nyíregyháza körzetéből támadást indítottak délnyugat felé abból a célból, hogy elfoglalják Hajdúdorogot és Hajdúnánást, amivel lezárták volna a németek által tartott folyosó nyugati végét a visszavonuló német 8. hadsereg előtt, illetve ezen aktív tevékenységükkel megtartották volna az elfoglalt területet a főerők beérkezéséig.981
Ölvedi 1965/2 234. o.
A támadó szovjetek reggel 08 óra körül benyomultak Hajdúdorogra. Mire a 23. páncéloshadosztály páncélgránátosai odaértek, három T–34 harckocsi már behatolt a településre. Ezek közül a 128. páncélvadászosztály Jagdpanzer IV vadászpáncélosai kettőt kilőttek, a harmadik visszavonult észak felé. A vadászpáncélosokkal megerősített 126. és 128. páncélgránátos-ezredek a 128. páncélos-tüzérezred osztályainak tűztámogatásával 13 óra 30 perckor ellenlökést indítottak. A németek 16 órára kivetették a gyenge ellenállást tanúsító szovjeteket a településről, és elérték a Hajdúdorogtól öt kilométerre északra lévő útkereszteződést. Az 128/I. páncélgránátos-zászlóalj két 76,2 mm-es páncéltörő ágyút, egy géppuskát, nyolc nehézgéppuskát, három tehergépkocsit és tíz fogatolt járművet semmisített meg vagy zsákmányolt.
A hadosztály páncélozott harccsoportja reggel 06 órakor parancsot kapott, hogy Újfehértótól északnyugat felé előrenyomulva, majd nyugati irányba fordulva – az I. repülőhadtest csatarepülőgépeinek hatékony támogatásával – támadja oldalba a szovjeteket. A 23. páncélos-felderítőosztály 3. és 4. századának lövészpáncélosaival megerősített 23. páncélosezred 10 órakor indult meg. Csak Kálmánházától két kilométerre északra ütközött először szovjet ellenállásba. A menetből támadó német páncélosok három harckocsit kilőttek, és számos fogatolt járművet legázoltak. A szétvert szovjet csapatok roncsai észak-északkelet felé húzódtak vissza.
A páncélozott harccsoport Hajdúdorogtól északra felvette a kapcsolatot a páncélgránátos-ezredekkel, majd a 128. páncélgránátos-ezreddel együtt Hajdúnánásra menetelt. A 126. páncélgránátos-ezred továbbra is a Hajdúdorogtól északra fekvő útkereszteződést biztosította.982
Kissel 132–133. o.
311A páncélozott harccsoport saját jelentése szerint aznap öt harckocsit, 24 páncéltörő ágyút, 11 aknavetőt, öt páncéltörő puskát, két légvédelmi nehézgéppuskát, hét géppuskát, három golyószórót, öt tehergépkocsit és 64 fogatolt járművet lőtt szét, de mindössze hét hadifoglyot ejtett.983
Rebentisch 430. o.
A 23. páncéloshadosztály 24-én a szovjetek összesen 13 harckocsiját lőtte ki. A német csatarepülőgépek 90 bevetésben támadták a megerősített 30. lovashadosztály csoportosítását. Ezalatt kilőttek további két harckocsit és hat páncélozott szállító járművet, másik ötöt pedig megrongáltak. A szovjetek elveszítettek 80 gépjárművet és szekeret, 100 lovat és néhány páncéltörő ágyút is. A 4. légiflotta csapatai aznap három szovjet repülőgépet lőttek le.984
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209436. felvétel).
A 2. Ukrán Front főerőitől elvágott „Plijev” lovas-gépesített csoport és a 27. hadsereg aznap sem tudott egyesülni. A németek hatékony aktív mozgóvédelmén kívül főleg azért vallottak kudarcot, mert széttartó irányban próbáltak támadni, és ezzel legyengült csapataik maradék erejét is tovább aprózták. Plijev hadtesteinél már ellátási nehézségek mutatkoztak. A csapatok egyre fáradtabbak lettek. Ezért Malinovszkij marsall 24-én este 22 óra körül utasította a 27. hadsereg parancsnokát, Trofimenko altábornagyot, hogy vonja alárendeltségébe Plijev erőit, vegye birtokba Nagykállót, majd egyesüljön az északnyugat felől támadó lovas-gépesített csoporttal.985 Megítélésünk szerint Plijev önálló harcvezetési lehetőségeinek megszüntetése az altábornagy október 20-a utáni vezetési hibáinak egyenes következménye volt.
Ölvedi 1965/2 235. o.
Október 24-én a III. páncéloshadtest valóban jelentős eredményeket ért el. Hajdúdorogtól északra a 6. hadsereg vezérkari főnöke szerint:
„[…] a harcmező olyan képet nyújt, amilyet régóta nem láttunk. Minden tele van megállt járművekkel, eldobált és megsemmisített fegyverekkel, stb.”986
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209245. felvétel).
A német 6. hadsereg másnapra azt tervezte, hogy a 23. páncéloshadosztály erőivel megakadályozza a szovjetek újabb, kitörési kísérleteknek minősített, áttörési próbálkozásait déli irányban.
A német 8. hadsereg harcálláspontja aznap Kistégláson, Csaptól északra települt. Wöhler csapatai is folytatták támadásukat a Tisza mentén Nyíregyházától északra. A tokaji hídfőből indított német támadás a szovjeteket visszavetette a Tiszanagyfalutól délkeletre lévő virányosi vasúti kereszteződésig. A hadsereg erői kelet-északkelet felől heves harcokban 312elérték Nyírtass–Székely kelet–Nyírtét nyugat–Napkor északkelet (magyar IX. hadtest)–Napkor dél–Nagykálló északkelet (XXIX. hadtest) vonalát, és ezzel 10–15 kilométerre megközelítették Nyíregyházát. A Székely és Nyírtét közötti utat az 5. gárda-lovashadtest 43. gárda-lovasezredének kozákjai védték, de vissza kellett vonulniuk Nyírturáig. A „Scholze” harccsoport Nyírtassig jutott. A 8. páncélos-felderítőosztályt és a 8. SS-légvédelmi tüzérosztályt987 magában foglaló német harccsoportot a magyar IX. hadtest alárendeltségbe utalták.
A megegyező hadrendi szám ellenére a két alakulatnak nincs szorosabb köze egymáshoz. A páncélos-felderítőosztály a Duklai-hágónál harcoló 8. páncéloshadosztály köteléke, a légvédelmi tüzérosztály pedig a német 8. hadsereg 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztályának alakulata volt.
A XXIX. hadtest harcálláspontja Nyírcsászáriban volt. Nagykállónál harcoló erőinek tüzérsége a helységtől délre szétlőtte a szovjetek egyik harckocsi-megindulási állását. Két harckocsit kilőttek, kettőt pedig súlyosan megrongáltak. A 15. gyaloghadosztály korlátozott célú támadása Kállósemjéntől délre és Nyírbogáttól délnyugatra kissé kitolta a német főharcvonalat.988
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209436. és köv. felvétel).
Von Grolman 21 óra 35 perckor telefonon tájékoztatta a nap eseményeiről a német szárazföldi haderő megbízott vezérkari főnökét. A Dél Hadseregcsoport vezérkari főnöke szerint, noha a németek még egyáltalán nem voltak túl a nehezén, a Debrecentől északra zajló harcok magukban hordozták annak lehetőségét is, hogy a helyzet a németek javára forduljon. Guderian vezérezredes úgy vélte, mindent egybevetve a Debrecennél és attól északra megvívott ütközetek „szép elhárító sikert” hoztak a németeknek.989
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209245. felvétel).
20. csatanap: 1944. október 25. szerda
(Időjárás: borult, 13 Celsius-fok, a mellékutak még nehezen járhatók.)
A IV. páncéloshadtest visszavonuló csapatait előző este a szovjetek Szajolnál és Törökszentmiklóstól délkeletre is tovább támadták. Ezred erejű rohamaikat harckocsik támogatták. A német 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály erői visszaverték a támadásokat, és egy T–34-et kilőttek. A szovjetek 25-ére virradó éjszaka tovább erőltették a rohamot Szajolnál, és sikerült betörniük a településre.
Napközben a szovjetek Szajolnál, Tiszapüspökinél és Nagykörünél is megpróbáltak átkelni a Tiszán, de részben kudarcot vallottak. Szajolnál a németek négy szovjet páncélost lőttek ki. Nagykörütől délnyugatra és 313Tiszabőnél a szovjetek tovább védték hídfőiket.
Késő este a 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály és az 503. nehézpáncélos-osztály utolsó járműveit is terv szerint, szinte zavartalanul kivonták a Tisza nyugati partjára. A németek a szolnoki közúti hidat ezután felrobbantották.990 A Dél Hadseregcsoport az SS-páncélgránátos-hadosztályt és a nehézharckocsikat már 24-én este mozgékony készenléti tartalékként akarta volna alkalmazni a Tiszától nyugatra.991
KTB/HGr. Süd 895. tekercs 7 209255. felvétel. A szolnoki híd felrobbantására lásd Dr. Borus József: A Királytigrisek Magyarországon, 1944–1945. (In: Haditechnika 1996/ 3. szám) 50. o. és Borus 32. o.
KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 24. 10. 1944 (625. tekercs 7 209439. felvétel).
A LXXII. hadtest magyar 12. tartalékhadosztályának992 Tisza menti arcvonalán a szovjet 1. gárda-légideszant-hadosztály 13. gárda-légideszant-lövészezrede 24-én az esti órákban egy zászlóaljjal megpróbált átkelni a Tiszán. Ároktőnél a 48. honvéd gyalogezred katonái visszaverték őket, de Tiszadorogmánál kialakított hídfőjükkel a szovjetek már másfél kilométer széles betörést értek el a magyar hadosztály arcvonalán. Napközben Tömöry Jenő vezérkari ezredes új beosztást kapott: a Szolnoktól délre harcoló 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságát kellett átvennie. Utóda a 12. tartalékhadosztály élén vitéz Mikófalvy Ferenc ezredes lett. Markóczy altábornagy VII. hadtestének törzsét, amely eddig a német LXXII. hadtest alárendeltségében volt, a dunaföldvári hídfő védelmének megszervezésével bízták meg, és a magyar 2. hadsereghez irányították. A magyar hadtest továbbra is a Tisza mentén harcoló csapatainak vezetését vitéz Kiss István altábornagy II. hadteste vette át.993
A hadosztály gyalogsági harcoslétszáma körülbelül 1800 fő volt 44 géppuskával, öt 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyúval és 19 löveggel. A németek szerint a honvéd seregtest még védelemre sem volt alkalmas. Lásd HL KTB/HGr. Süd Ungarische Verbände Stand: 25. 10. 1944 (626. tekercs 7 209523. felvétel).
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 25. 10. 1944 (625. tekercs 7 209253. felvétel).
Napközben a szovjet 228. lövészhadosztály tiszafüredi és kiskörei hídfők ellen indított támadásait visszaverték. Délután a támadást a szovjetek hosszabb tüzérségi előkészítés után Tiszafüred ellen megismételték. Tiszabábolnától délkeletre a magyar 12. tartalékhadosztály csapatai felszámoltak egy kisebb szovjet hídfőt, de a 38. honvéd gyalogezred I. zászlóaljának994 (Péchy György százados) két puskás-századával szemben Tiszadorogma környékén megkapaszkodott szovjetek tartották állásaikat.995
Az ezred II. zászlóalját a Debrecennél bevetett magyar riadóezred október 22-én hat géppuskával és hat golyószóróval visszaérkezett II. zászlóaljából szervezték meg. A zászlóaljat rövid pihenő után 23-án Négyesre vezényelték. Lásd Tömöry 46. o.
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 25. 10. 1944 (625. tekercs 7 209442. felvétel), valamint Péchy 140. o.
A III. páncéloshadtest harcálláspontja aznap Polgártól hat kilométerre északkeletre, egy vasútállomáson volt. A hadtest arcvonalán a szovjetek az éjszaka Hajdúböszörménytől északra indítottak támadást, de a védők összpontosított tüze szétverte a rohamot.
314Napközben a Polgártól 15 kilométerre délre lévő vasúti megállónál és onnan keletre a szovjetek zászlóalj és ezred erejű támadásai a 2. honvéd páncéloshadosztály és a 13. páncéloshadosztály kis létszámú biztosító gyalogságát996 mintegy öt kilométernyire vetették vissza északi, illetve északnyugati irányban. Ezáltal egy három kilométer széles rés keletkezett a német–magyar védelem arcvonalán, amelyen keresztül szovjet kötelékek nyomultak előre északi irányban Polgár és az onnan északnyugatra lévő közúti híd felé.997
A magyar 2. páncéloshadosztály gyalogsági harcoslétszáma aznap csupán mintegy 700 főt tett ki nyolc 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyúval és 18 löveggel. Lásd HL KTB/HGr. Süd Ungarische Verbände Stand: 25. 10. 1944 (626. tekercs 7 209523. felvétel).
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 25. 10. 1944 (625. tekercs 7 209442. felvétel).
E szovjet betörés miatt az esti órákban a német 6. hadsereg törzse felvetette a Dél Hadseregcsoportnak, hogy a polgári Tisza-átkelő védelme érdekében a 23. páncéloshadosztályt a 13. páncéloshadosztály arcvonalszakaszára csoportosítsák át. Ezzel a másnapra tervezett, Nyíregyháza visszafoglalására indítandó döntő német támadást a legütőképesebb alakulatától fosztották volna meg. Von Grolman vezérőrnagy, a hadseregcsoport vezérkari főnöke 20 óra 55 perckor ezt táviratában megtiltotta, mert véleménye szerint inkább a polgári átkelő kerüljön szovjet kézbe, mintsem a Nyíregyháza elleni támadás valljon kudarcot, s ezáltal az Észak-Erdélyből visszavonuló német–magyar erők a Tiszántúlon rekedjenek.998
HL KTB/HGr. Süd Cím nélkül hadinapló-feljegyzés (626. tekercs 7 209622. felvétel).
Az 1. páncéloshadosztály által védett Téglás elleni éjszakai szovjet–román támadások eredménytelenek maradtak. Napközben a támadóknak mégis sikerült betörniük a településre, de a németek kiszorították őket onnan. A szovjetek Téglástól északra elérték az Újfehértó felé vezető utat, amit a németek csak gyenge erőkkel tudtak lezárni.
Újfehértónál 12 harckocsival támogatott szovjet lövészgyalogság nyomult előre, és a déli órákban betört a helységbe. A német I. repülőhadtest mintegy 50 csata- és vadászrepülőgépe támadta a betört szovjet csapatokat, amelyek a légitámadásokban hat harckocsit, egy felderítő páncélgépkocsit és néhány szállító gépjárművet veszítettek.999
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 25. 10. 1944 (625. tekercs 7 209443. felvétel).
A támadók visszavetésére a III. páncéloshadtest Hajdúdorog és Hajdúnánás körzetében tartalékban álló 23. páncéloshadosztálya kapott utasítást. A 128. páncélgránátos-ezred II. zászlóalját (Böhmer százados) megerősítették a 23. páncélosezred három Panther harckocsijával (parancsnokuk Erb főhadnagy), az 1. páncéloshadosztály 37. páncélos-utászzászlóaljával és az 1. páncélosezred két Pantherével, valamint egy Marder 315páncélvadásszal. A német harccsoport tűztámogatásáról a 128. páncélos-tüzérezred részei gondoskodtak.
A harckocsikkal támogatott páncélgránátosok ellenlökése kiverte a szovjeteket Újfehértóról, és két kilométert nyomult előre déli irányban Bót-tanyacsoportig. A harcok itt tovább folytak. Sötétedés után a 23. páncélosezred három harckocsija visszatért Hajdúnánásra. A 128. páncélgránátos-ezred részei viszont Újfehértó északi részén tartalékban maradtak. A település déli részétől keletre húzódó vasúti töltésen át az időközben beérkezett 128/I. páncélgránátos-zászlóalj megszállta Nagymicskepusztát, és védőállást foglalt keleti arcvonallal. A zászlóalj az 1. páncéloshadosztály alárendeltségébe került.1000
Kissel 134. o.
A 23. páncéloshadosztály egyik páncélozott harccsoportja és a 126. páncélgránátos-ezred 15 óra 30 perckor Újfehértótól megindulva jelentősebb harcok nélkül északkelet felé ismét elérte Nagykállót. Itt a 23. páncéloshadosztály erői felvették az összeköttetést a 3. hegyihadoszálynak alárendelt 8. SS-felderítőosztállyal. A páncélgránátosok Nagykálló és Érpatak között biztosító állásokat foglaltak. A 126. páncélgránátos-ezred, miután 26-án hajnali 01 órakor a 15. gyaloghadosztály beérkező 106. gránátos-ezrede leváltotta, Hajdúdorogra indult.1001
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 25. 10. 1944 (625. tekercs 7 209442. felvétel), valamint Rebentisch 431. o.
A XXIX. hadtest előző este harckocsikkal támogatott század erejű szovjet támadásokat vert vissza Nagykállótól északkeletre, északnyugatra és délre. Napközben a német 8. hadsereg csapatai visszafoglalták Dombrádot és Beszterecet. A magyar IX. és a német XXIX. hadtest támadó csapatai a szovjetek megszilárduló ellenállásával szemben csak lassan jutottak előbbre Nyíregyháza felé.
A magyar 9. határvadász-hadosztály reggel elfoglalta Nyírturát, amelyet a szovjet 43. gárda-lovasezred védett. A település elveszítése után a szovjetek visszavonultak Nyíregyháza felé. Őket követve a magyar határvadászok 26-án hajnali 01 óra körül elfoglalták a Nyíregyházától alig néhány kilométerre északra fekvő Sóstót.
A német–magyar csapatok még 25-én napközben elérték Székelyt (ahol továbbra is jelentősebb szovjet kötelékek védekeztek), valamint Napkor északkeleti előterét, és a Kiskállótól északnyugatra fekvő erdőt. Kiskálló körzetéből a német 4. hegyihadosztály (Friedrich Breith tábornok) 91. hegyivadász-ezredét délnyugat felé vezényelték a 23. páncéloshadosztály ismét Nagykállónál harcoló részeinek leváltására. A hadsereg déli arcvonalát Biritől északra 10 szovjet harckocsi támadta, Kállósemjéntől délre és Fábiánházától délkeletre pedig zászlóalj és ezred 316erejű gyalogsági támadások zajlottak, amelyeket a németek nagyrészt visszavertek, a kialakult helyi betöréseket pedig elreteszelték.1002
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 25. 10. 1944 (625. tekercs 7 209443. felvétel).
A rossz időjárási körülmények és a felázott tábori repülőterek miatt a német–magyar repülőerők aznap csak néhány bevetést repültek. Az éjszakai csatarepülőgépek 25-ére virradóra Nyíregyházát támadták. Napközben a németek – mint már említettük – Újfehértótól délkeletre végrehajtottak néhány csata- és vadászrepülő-bevetést.1003
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 25. 10. 1944 (625. tekercs 7 209443. felvétel).
21. csatanap: 1944. október 26. csütörtök
(Időjárás: borult, felhős, 14 Celsius-fok, az utak felszáradóban.)
A német 6. hadsereg IV. páncélos- és LXXII. hadteste 26-ára virradóra és napközben továbbra is a Tiszán átkelni igyekvő román 1. hadsereg, illetve szovjet 7. gárda- és 53. összfegyvernemi hadsereg erői ellen harcolt.
A IV. páncéloshadtest arcvonalán éjszaka Tószegtől délre a szovjet–román csapatok folyamatosan keltek át a folyón. A településtől keletre a német felderítés jelentősebb mozgást észlelt, és a járművek között harckocsikat is láttak. Tiszapüspökitől északra gyengébb szovjet erők próbálkoztak meg a partváltással.
Napközben Tószegnél igen heves harcok folytak. A szovjet 36. gárda-lövészhadosztály többször intézett rohamot a település ellen, de a német–magyar csapatok visszaverték őket. A szovjetek ezred erejű támadásaik alkalmával háromszor is betörtek Tószegre, de a Tisza nyugati partján harcoló 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály kötelékei mindannyiszor visszavetették őket. A súlyos harcokban mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett.1004
Tagesberichte 160. o.
A szovjet 7. gárdahadsereg erői a IV. páncéloshadtest sávjában északabbra is megpróbáltak kisebb erőkkel átjutni a Tiszán. Így például egy zászlóaljuk Tiszapüspökitől nyugatra foglalt hídfőt. Nagykörűtől északnyugatra a szovjet 81. gárda-lövészhadosztály 233. gárda-lövészezredének (Voron gárda-őrnagy) egy hasonló kísérletét a németek az 503. nehézpáncélos-osztály 10 Tiger B nehézharckocsijának bevetésével elreteszelték.1005 A szovjet források két harckocsi megsemmisítéséről számolnak be, de ezt német források nem erősítik meg.1006
HL „Szovjetunió Hőse” iratmásolat-gyűjtemény (Tiszántúl) 149. o.
Az 503. nehézpáncélos-osztály Magyarországon csak 1944. november 1-én veszítette el első megsemmisült harckocsiját.
317A szovjetek tiszabői hídfőjüket légvédelmi erők és további csapatok felvonultatásával tovább erősítették. A német–magyar csapatok ellenlökése kisebb területre szorította vissza őket.
A LXXII. hadtest Tiszaburánál 25-én 21 óra 30 perckor még vissza tudta verni a szovjetek átkelési kísérletét, de két óra múlva a támadók már sikerrel jártak. A betörés helyét a védők egyelőre csak elreteszelni tudták, de napközben a hídfő nagy részét felszámolták.
A kiskörei és tiszafüredi hídfők elleni támadást a német–magyar erők visszaverték. Tiszafüreden három szovjet harckocsit azonosítottak.
A szovjet 1. gárda-légideszant-hadosztály 13. gárda-légideszant-lövészezredének tiszadorogmai hídfője ellen magyar ellenlökések indultak, de egyelőre nem jártak eredménnyel. A szovjetek század erejű átkelési kísérleteit Ároktőnél viszont meghiúsították a védők.1007
HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 26. 10. 1944 (625. tekercs 7 209447. felvétel), valamint Tagesmeldung vom 26. 10. 1944 (625. tekercs 7 209449. felvétel).
A 13. páncéloshadosztály arcvonalán 26-ára virradó éjjel a szovjetek zászlóalj erővel indított támadása Hajdúböszörménytől nyugat-északnyugatra újabb helyi betörést ért el. A németek ellenlökést indítottak, de sikertelenül.1008
HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 26. 10. 1944 (625. tekercs 7 209447. felvétel).
Napközben a szovjetek fokozták tevékenységüket a Tiszacsege–Polgár vasútvonaltól keletre, és az előző nap elért áttörést északkelet felé nyomulva kiszélesítették. A németek itt is ellenlökést hajtottak végre. A 13. páncéloshadosztály egyéb állásai, valamint a „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály és a 46. gyaloghadosztály arcvonala ellen zászlóalj erőig bezárólag indított szovjet–román támadásokat a németeknek sikerült visszaverni, a helyi betöréseket pedig felszámolni.1009
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 26. 10. 1944 (625. tekercs 7 209449. felvétel).
A 23. páncéloshadosztály 128. páncélgránátos-ezredével és a 128. páncélos-tüzérezred zömével megerősített 1. páncéloshadosztály egész nap Újfehértó környékét védte a szovjet 27. hadsereg déli és délkeleti irányból indított felmentési kísérleteivel szemben. A német csapatok arcvonalán a szovjetek több kisebb betörést is elértek, de ezeket a németek öt harckocsi kilövése mellett felszámolták.1010
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 26. 10. 1944 (625. tekercs 7 209449. felvétel), valamint Kissel 137. o.
Az 1. páncélos-felderítőosztály Újfehértó északi részén állt tartalékban. A 23. páncéloshadosztály Nyíregyháza elleni támadása következtében a városból kiszorított szovjet oszlopok Újfehértó és Nagykálló között dél felé próbáltak áttörni. A német páncélos-felderítőosztályt utasították, hogy támadja oldalba a szovjeteket. A németek megindították támadásukat, és sötétedésig több mint 20 tehergépkocsit, hat páncéltörő ágyút, nagyszámú kézifegyvert és fogatolt járművet zsákmányoltak. 318Az 1. páncélos-felderítőosztály később a Nyíregyházát visszafoglaló 23. páncélos-hadosztállyal is felvette a kapcsolatot. A visszavonuló szovjet oszlopok szétverést nem tudták befejezni, mert a páncélos-felderítőosztálynak vissza kellett térnie Újfehértóra, hogy a 128. páncélgránátos-ezredet leváltsa.1011
Kissel 137. o.
Malinovszkij már 25-én éjjel úgy döntött, hogy Plijev elvágott hadtesteinek parancsot ad a kitörésre Nagykálló felé, ahol egyesülniük kellett a 27. hadsereg erőivel. Ennek érdekében a 2. Ukrán Front parancsnoksága 25-én éjfél előtt nem sokkal utasította Plijev altábornagyot, hogy a 3. gárda-légideszant-hadosztályt és a 23. harckocsihadtest 3. harckocsidandárát Nyíregyházán hagyja vissza körvédelemben, majd 26-án 18 órakor összes egyéb kötelékével induljon meg Nagykálló felé.1012
Ölvedi 1965/2 235. o.
A kitörésre készülődő szovjet csapatokat azonban a németek megzavarták. A 23. páncéloshadosztály ugyanis 26-án reggel 09 órakor megindította támadását Nyíregyháza ellen. A hadosztály a korábban kapott parancsnak megfelelően délnyugatról, a Hajdúdorogtól öt kilométerre északra lévő útkereszteződés környékéről meglepetésszerűen tört előre Nyíregyháza felé, hogy megtisztítsa a várost a szovjet csapatoktól, és felvegye az összeköttetést a Nagykálló felől támadó német 3. hegyihadosztállyal.
A feladat végrehajtására kijelölt erők első lépcsőjében a „Fischer” páncélozott harccsoport haladt. Ennek élén egy lövészpáncélos-csoport nyomult előre. Ezt követte a 23. páncélosezred három Panther harckocsija, a 23/3. páncélos-felderítőszázad lövészpáncélos-oszlopa, majd négy rohamlöveg, egy Panzer IV harckocsi, valamint a 23/2. páncélos-felderítőszázad lövészpáncélosai. A páncélozott harccsoport mögött a 128/I. páncélos-tüzérosztály önjáró tarackjai haladtak. Némi térközzel lemaradva a 126. páncélgránátos-ezred (John ezredes) tehergépkocsikon szállított gyalogsága zárta a sort.
A németek támadása Nyíregyházától öt kilométerre délnyugatra birtokba vette Locibokor és az ottani kisebb tavak környékét. Itt a német harccsoport kettévált. A páncélozott harccsoport zöme bevárta a 126. páncélgránátos-ezredet, majd a páncélgránátosokkal kiegészülve betört a városba. A 23/2. páncélos-felderítőszázad a 23/1. páncélosszázad két rohamlövegével megerősítve észak felé haladt tovább, majd hamarosan kelet felé fordult, és az északnyugat felé vezető út lezárása után betört a városba. Eközben néhány szovjet páncéltörő ágyút kilőttek. A Panther harckocsikkal megerősített 23/3. páncélos-felderítőszázad az északi különítménnyel együttműködve dél felől fokozatosan megtisztította a 319város nyugati felét. A 23. páncéloshadosztály harckocsijai, rohamlövegei és lövészpáncélosai mindössze másfél órai harc után elérték Nyíregyháza központját. A 128/I. páncélos-tüzérosztály önjáró tarackjai sokszor közvetlen irányzással lőtték a szovjet ellenállási fészkeket.
A 126. páncélgránátos-ezred ezalatt azt a feladatot kapta, hogy nyugat felől fésülje át a város déli felét. A páncélgránátosok azonban a szovjetek heves ellenállásával szemben nem jutottak előre. Ekkor a páncélozott harccsoport egy részét, amely addig a városközpontban biztosított, Nyíregyháza déli széle felé vetették be. A páncélosok segítségével a páncélgránátosok – igaz, hogy csak hosszabb helységharc árán – már fel tudták számolni a szovjetek ellenállását, és meg tudták szállni a város északi és déli végét is. Eközben mintegy 1000 honvédet és néhány német katonát kiszabadítottak a szovjetek fogságából.
Ezután a hadosztály páncélozott harccsoportját a városközpontban gyülekeztették. Az északi irányból délkelet felé előretörő páncélozott harccsoport kiszorította a Nyíregyháza délkeleti részén még kitartó szovjeteket, és 16 óra 45 perc körül a várostól négy kilométerre délkeletre, Százkút-tanyánál felvette az összeköttetést a nyugat felé támadó 3. hegyihadosztály részeivel. A kapcsolatfelvétel után a 23. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja visszatért Nyíregyházára, ahol lőszert és üzemanyagot vételezett.1013
Kissel 135. o., valamint Rebentisch 431. o.
A 23. páncéloshadosztály a Nyíregyháza visszafoglalásáért vívott harcokban saját harcjelentése szerint 13 harckocsit, 80 páncéltörő ágyút, 17 tüzérségi löveget, 19 aknavetőt, 27 páncéltörő puskát, két gyalogsági löveget, hét légvédelmi ágyút, 19 géppuskát, három golyószórót, 88 tehergépkocsit, 11 személygépkocsit, nyolc motorkerékpárt és 332 fogatolt járművet semmisített meg, vagy ejtett zsákmányul. A harcok közben a hadosztály katonái mindössze 92 hadifoglyot ejtettek, de 650 szovjet halottat számláltak meg.1014 A hadifoglyok alacsony száma megítélésünk szerint a rendkívül heves utcai harcok kíméletlenségének, és annak egyértelmű jele, hogy a németek a szovjetek megsemmisítésére, és nem fogságba ejtésére törekedtek.
Gefechtsbericht der 23. Panzer-Division 7. o.
Egy szemtanú naplójában így rögzítette élményeit Nyíregyháza visszafoglalásának napján:
„Reggel nagy ágyúzásra ébredtünk és csakhamar a már ismert utcai harc hangjait hallottuk. Páncélosok dübörögtek el a ház előtt, vadul ágyúzva. Lovasok, szekerek eszeveszett futásban. A bolsevisták annyira megrémültek, hogy nem tudták, mit is csinálnak. Két oszlopuk egymásnak futott. Aknák zuhogtak, 320hatalmas robbanások tarkították a zajt. A német csatarepülők is beavatkoztak a harcba. A német géppuskák nehézkes kattogása, majd a szovjet golyószórók szapora kopogása csitult kissé.
Nagybátyám, aki valamennyiünk közül a legmerészebb volt, kimerészkedett, és nemsokára futva jött vissza. Örömtől elcsukló hangon kiáltva: ’Itt vannak a németek’. Néhányan a még szaporán tartó harci zaj ellenére azonnal az utcára rohantunk. Azt a látványt, amit ott láttam, sohasem fogom elfelejteni. Az utcán rengeteg ember, csaknem mindegyik sír, ölelik, csókolják a német katonákat. A meghatottságtól alig tudok írni. Meglett emberek, felnőtt férfiak, asszonyok, lányok könnyekkel a szemükben a felszabadultság néma meghatottságával köszöntik az előregördülő páncélkocsikat és autókat. A gyalogosok, autók, páncélosok mind-mind fel vannak virágozva. Nem tudom honnan került elő ilyen hirtelen ennyi őszirózsa.
Az utcán körülpillantva körülbelül 60 méterre tíz döglött ló hevert, azokon túl pedig talán mintha páncélos égett volna. Nagybátyámmal az egyre fokozódó ágyúdörgéssel mit sem törődve, elindultunk a Bessenyei tér irányába. A házunktól körülbelül 200 méterre, ahol a villamos kikanyarodik a Kossuth utcából, két kilőtt T–34-es hevert. Mindkettő erős lánggal égett, és már feketék voltak az égéstől. Mellettük egy szétlőtt szovjet teherautó volt, ez is égett. A németek már a használható gumiabroncsokat szedték le róla. A vezetője ketté volt szakítva mellben, felső része a kormány felé volt beszorulva, és csak a feltépett emberi test látszott. Az úgynevezett Kisállomás mellett egy hat darabra tépett szovjet katona részei hevertek. Külön a feje a mellkassal, kezei, lábai, törzse mindez cafatokban, mintegy tízméternyi körben volt található. Géppisztolya is két darabba szakadt. […]
Egy lőszeres szekér is javában égett, és a lövedékek ott pattogtak húsz méterre tőlünk. A városban ekkor már hatalmas embertömeg járkált, most látszott csak, mennyi ember maradt itt. Hatalmas robbanás reszkette meg a levegőt, utána még egy és így tovább. Futásra vette mindenki a dolgot. Futás közben mindannyian egy pillanatra ledermedtünk, mikor egy német harckocsi fordult be elénk. A tankon egy halott kozák tiszt volt kifeszítve és drótokkal lekötve. Micsoda díszítés! A németek mindenesetre jót röhögtek rajtunk, ahogy az út szélén tátott szájjal figyeltük őket.”1015
Valent-napló 1944. október 26-i bejegyzés.
A nyíregyházi polgári lakosság nyíltan németbarát viselkedésének és a 23. páncéloshadosztály katonáinak kegyeletsértő és kíméletlen magatartásának a város környékén szomorú előzményei voltak. A 3. hegyihadosztály 26-i napijelentése iszonyatos képet festett azokról az igen súlyos erőszakos cselekményekről, amelyeket Plijev altábornagy kozák csapatainak egy része követett el:
321„A harctér átfésülése közben több helyen megcsonkított polgári személyekre és megbecstelenített nőkre bukkantunk. A hadosztály az alábbiakban néhány különösen súlyos esetről jelent:
’A 144. hegyivadász-ezred I. zászlóaljának (Kloss) hegyivadászai 1944. 10. 25-én egy Árdányerdő [sic] környéki szőlőskert megtisztításakor egy teljesen kétségbeesett magyarba ütköztek, aki egy földbe vájt bunker előtt gubbasztott. Amikor a katonák benéztek a bunkerba, ott a magyar meggyilkolt várandós feleségének hulláját látták. Torkát és felsőtestét felmetszették. A meg sem született gyermeket lefejezték. Napkorban egy nőt egymás után 20 vöröskatona, Csukoron [sic] egy 17 éves lányt 13 vöröskatona gyalázott meg. Nyíregyházán egy vendéglős felesége meghalt, miután tizennyolcszor erőszakolták meg. Nagykállón az orosz harckocsik a településre való betörésükkor tüzet nyitottak a menekülő polgári lakosságra. A német hadifoglyokat itt megkínozták és agyonlőtték.”1016
Lásd Klatt i.m. 307–308. o.
A Nyíregyházát visszafoglaló németek hamarosan megkezdték a szovjet megszállás időszakában elkövetett erőszakos tettek vélt, vagy valós magyar segítői elleni megtorlást. A már idézett szemtanú leírása szerint:
„A német parancsnokság, számos lakossági bejelentés alapján, azonnal hozzálátott azon polgári személyek felkutatásához, akik az orosz csapatoknak segítséget nyújtottak a fiatal lányok és elrabolható értékeket rejtő házak megtalálásában. Több ilyen személyt a helyszínen agyonlőttek. Arra is figyelmeztették a lakosságot, hogy a városban hemzsegnek a magyar polgári ruhába öltözött orosz katonák, akik segítése és bujtatása szintén agyonlövést vont maga után.”1017
Valent-napló 1944. október 26-i bejegyzés.
A német 8. hadsereg alakulatai Nyíregyháza visszafoglalásában közvetlenül nem vettek részt. A XXIX. hadtest jobbszárnyán 26-ára virradó éjjel a 4. hegyihadosztály részei Kiskállótól délnyugati irányban biztosító állásokat építettek ki. A Kiskálló–Kállósemjén arcvonalszakaszon a szovjetek tüzérségi tüze egyre erősödött. A hadtest keleti szárnya megkezdte visszavonulását nyugat felé. A IX. hadtest magyar csapatai még 25-én késő este elfoglalták Nyírtura keleti előterét és Székelyt. A támadás folytatódott nyugat felé. A IX. hadtest harcálláspontja aznap Rohodon, a német XXIX. hadtesté pedig Ófehértón volt.
Napközben a német 8. hadsereg XXIX. hadteste és a magyar IX. hadtest erői nyugat felé törtek előre. Északnyugatról a hadseregcsoport egyik mögöttes területi parancsnokságának biztosító csapatai közelítették meg Nyíregyházát. A német „Scholze” harccsoport ismét birtokba vette Demecsert. Nyírtura és Nyírbogdány is német–magyar kézbe került.1018
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 26. 10. 1944 (625. tekercs 7 209268. felvétel).
322Délután a német–magyar csapatok az egyre gyengülő szovjet ellenállással szemben elérték a Nyíregyházától öt kilométerre északnyugatra lévő terepszakasz–Buj–Kotaj–Nyírpazony északnyugat–Oros vonalat.
Az Oros község nyugati szélén folyó harcokról Mészáros Béla szakaszvezető, a 9. határvadász-hadosztály katonája néhány nappal a történtek után így számolt be:
„Oros község nyugati szélén 1944. október 26-án 14 h-kor a magyar királyi 28. honvéd ezred előosztaga előnyomulásban egy hídnál elakadt, annak környékét az ellenség egyrészt aknavetőtűz alatt tartotta, másrészt egy ellenséges nehézpuskás [páncéltörőpuskás – Sz.N.] fészek lesállásból a csatárokat egymás után kilőtte.
Dr. Gönczi főhadnagy1019 öntevékenyen előre ment, az ott elakadt raj felett átvette a parancsnokságot, megállapította a nehézpuskás fészek helyét, azt a rajjal rohamtávolságig megközelítette. A rohamot az út másik árkából körülbelül 30 méter távolságból akarta végrehajtani. Az odavaló gyülekezést elrendelte, elsőnek ő maga ugrott fel.
Dr. Gönczi László csendőr főhadnagy.
Midőn az út közepén futott, a nehézpuska robbanólövedéke bal vállán találta és azt leszakította. Néhány percnyi szenvedés után az út közepén meghalt…
Miután a támadás sikerült, dr. Gönczi főhadnagy földi maradványait a borsai őrs legénysége kocsijára tette, beszállította a közben visszafoglalt Nyíregyházára, ahol 1944. október 27-én 10 h-kor a 28. határvadász-ezred tábori lelkésze katonai díszszakasz kísérete mellett az összes beosztott csendőrök jelenlétében a nyíregyházi hősi temetőben eltemette.”1020
A Poroszlón, 1944. november 1-én készült jegyzőkönyvet idézi Bús – Szabó i.m. 351. o.
Nyírpazonynál még jelentősebb szovjet ellenállást tapasztaltak. Emiatt a tovább támadó magyar IX. hadtest csak késő este vehette fel a kapcsolatot a 23. páncéloshadosztály Nyíregyházán állomásozó erőivel.
Klatt tábornok, a 3. hegyihadosztály parancsnoka már 25-én este kiadta parancsait a Nyíregyháza felé indítandó támadásra. Eszerint 26-án reggel a 144. hegyivadász-ezred a jobbszárnyon, a 138. hegyivadász-ezred (egy zászlóalja nélkül) pedig a balszárnyon lendült támadásba. A hadosztály 83. hegyi-utászzászlóalja a támadás jobbszárnyát fedezte Oros körül. Innen északra a magyar IX. hadtest csapatai támadtak nyugati irányban.
A rohamlövegekkel megerősített hegyivadász-ezredek 06 órakor indítottak támadást. A németek sokáig tüzelés nélkül törtek előre, így sikerült meglepniük az 5. gárda-lovashadtest csapatait. A lerohant szovjetek sietve visszavonultak, hátrahagyva teljes nehézfegyverzetüket és kiépített híradó-hálózatukat. A 3. hegyihadosztály csapatai, miután visszafoglalták 323a Kiskállótól északnyugatra fekvő erdős terület nyugati szegélyét, a szovjetek heves tűztevékenysége ellenére is megtartották az elért terepszakaszt.
Különösen súlyos harcok zajlottak le Kiskálló északnyugati körzetében, ahol a Nyíregyházáról dél felé kitört szovjet 5. gárda-lovashadtest kötelékei összes megmaradt páncélosukkal és nehézfegyverükkel a végsőkig védekeztek. A szovjetek által gyorsan kialakított páncéltörő reteszállás feltartóztatta a német hegyivadászokat támogató rohamlövegeket. Különösen L. A. Szlanov ezredes 11. gárda-lovashadosztálya tanúsított elszánt ellenállást, amellyel fedezte a hadtest zömének visszavonulását.1021
Plijev 159. o.
A 3. hegyihadosztály két hegyivadász-ezrede, újabb nehézfegyverekkel és tüzérséggel megerősítve, 14 órakor felújította támadását. A rendkívül heves, elkeseredett küzdelem közepette, amely mindkét részről súlyos veszteségeket eredményezett, a német hegyivadász-harccsoport közép-alakulatai 16 óra 45 perc körül elérték Százkút-tanyát, ahol hamarosan felvették a kapcsolatot a 23. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportjával. A 3. hegyihadosztály részei 27-én hajnali 01 órakor érték el Nyíregyházát. A hegyivadászok hamarosan leváltották a 23. páncéloshadosztály alakulatait, majd átvették a város védelmét.
A Nagykállónál dél felé biztosító arcvonalat a 4. hegyihadosztály 91. hegyivadász-ezrede (Schassner őrnagy), a 94. hegyi-tüzérezred IV. osztálya, a leharcolt 15. gyaloghadosztály részei, a 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály 15. SS-lovasezredének részei és a 8. SS-felderítőosztály egy Volkswagen terepjáró gépkocsikkal felszerelt százada, a 3. hegyihadosztály 138/I. hegyivadász-zászlóalja, valamint a 112. hegyi-tüzérezred IV. osztálya tartotta. Ezeket az erőket a „Schassner” harccsoportban fogták össze. A szovjet 27. hadsereg erői dél felől reggel 09 órakor és délután 14 órakor tüzérségi, aknavető- és sorozatvető-tűzzel előkészített, hadosztály erejű támadásokat indítottak. A támadó lövészgyalogság a német tüzérség tüzében azonban jelentős veszteségeket szenvedett, és támadásai eredménytelenek maradtak. A védők három szovjet harckocsit is kilőttek.
A déli óráktól kezdve a német harccsoport a Nagykálló–Újfehértó úton keresztül dél-délkelet felé kitörő szovjet csapatrészekkel is harcokba keveredett. Ekkor Nagykálló nyugati szélén a 4. hegyihadosztály gyalogsági nehézfegyverekkel megerősített 91/II. hegyivadász-zászlóalja foglalt védőállást. A „Schassner” harccsoportot megerősítették a 15. gyaloghadosztály páncélvadászosztályának 1015. rohamlövegosztályával is. A valójában század méretű alakulat hat–hét bevethető Jagdpanzer 38(t) vadászpáncélossal rendelkezett.1022
A német 3. hegyihadosztály 26-i harcait a seregtest aznap kelt, egykorú napijelentése alapján ismertettük. Szó szerint idézi Klatt i.m. 306–307. o.
324Délután a szovjetek újabb kitörési kísérlete vette kezdetét Nagykálló nyugati és délnyugati előterében. A 4. hegyihadosztály részei és a 8. SS-felderítőosztály vadászpáncélosok támogatásával Nagykállótól délnyugati irányban, Újfehértó felé támadást indítottak a kitörő szovjetek szárnya ellen. A harcokban a németek hat szovjet harckocsit lőttek ki.
A szovjet 4. gárda-lovashadtest 152. gárda-páncéltörő tüzérezrede aznap öt német támadást vert vissza, és eközben egy német páncélos, hat löveg és 10 géppuska kilövését jelentette.1023
HL „Szovjetuni Hőse” iratmásolat-gyűjtemény (Tiszántúl) 137. o.
A súlyos veszteségeket szenvedett szovjet csapattöredékek letértek az utakról, és a nyílt terepen keresztül igyekeztek kijutni a németek gyűrűjéből. A szétvert 4. gárda- és 5. gárda-lovas-, valamint 23. harckocsihadtestek roncsai 27-én Balkány körzetében gyülekeztek.1024
Ölvedi 1965/2 235. o.
A német 8. hadsereg Kiskálló és Kállósemjén közötti déli arcvonalszakaszán továbbra sem indultak szovjet gyalogsági támadások, csupán tüzérségi tűz volt tapasztalható. A német hadsereg visszavonulása a Tisza felé tervszerűen zajlott.1025
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 26. 10. 1944 (625. tekercs 7 209450. felvétel).
Noha Polgártól délre továbbra is feszült volt a helyzet, von Grolman vezérőrnagy korábbi döntése helyesnek bizonyult. A 23. páncéloshadosztály aznap visszafoglalta Nyíregyházát. Ezzel a németek meghiúsították a 2. Ukrán Front legfontosabb hadműveleti célkitűzését, Wöhler tábornok csapatainak elvágását a Tisza átkelőitől.
A szovjet 5. légihadsereg vadász- és csatarepülőgép-bevetéseinek zömét a német 6. hadsereg jobbszárnyán, a IV. páncéloshadtest arcvonalán hajtotta végre. A német 4. légiflotta erői összesen 270 alkalommal szálltak fel. A Tiszán átkelő és előrenyomuló szovjet–román csapatokat, illetve a Nyíregyházánál bekerített „Plijev” lovas-gépesített csoportot egyenlő arányú bevetésben támadták. A légitámadásokban aznap összesen 180 szovjet és román tehergépkocsit semmisítettek meg. A magyar 102. repülődandár Me 210 gyorsbombázó-repülőgépei Debrecentől nyugatra járműoszlopokat támadtak.1026
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 26. 10. 1944 (625. tekercs 7 209451. felvétel).
32522. csatanap: 1944. október 27. péntek
(Időjárás: borult, felhős, helyenként esős, 14 Celsius-fok, az utak állapota romlott.)
A német 6. hadsereg IV. páncéloshadtestének déli szárnyán a 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály egy harccsoportja támogatta a 24. páncéloshadosztály támadását. A németek északi irányból két kilométerre megközelítették a tiszavárkonyi vasútállomást. Szolnoktól északkeletre, a Tiszapüspökinél előző nap átkelt szovjet zászlóaljat az SS-csapatok visszavetették a folyó kanyarulatába, Szajoltól két kilométerre északnyugatra. Tiszabőnél a szovjetek behatoltak a védők reteszállásába, de ezek hamarosan felszámolták a betörést.1027
Tagesberichte 163. o.
Aznap a 24. páncéloshadosztály bevethető páncélos-állománya 11 Panzer IV harckocsiból és Panzer IV L/70 (A) vadászpáncélosból, valamint hét rohamlövegből állt. A páncélgránátosok harcoslétszáma 1600 fő volt, és 13 bevethető 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyúval rendelkeztek. A hadosztály páncélos-tüzérezrede 45 löveget vethetett be. A páncéloshadosztály támadásra csak korlátozottan volt alkalmas.
A 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály páncélgránátosainak harcoslétszáma 1100 fő volt. A hadosztály tüzérsége 41 lövegből állt. Harcképes páncéltörő ágyúinak száma ekkor 18 volt, és még rendelkezett nyolc bevethető StuG. IV rohamlöveggel is. A támadásra korlátozottan alkalmas hadosztály alárendeltségében volt a teljes 503. nehézpáncélos-osztály is, 30 harcképes Tiger B nehézharckocsival.1028
HL KTB/HGr. Süd Anlage 1 zu O.B.H.Gr.Süd Ia Nr. 181/44 g. K. Chefs. vom 27. 10. 1944 (626. tekercs 7 209522. felvétel).
A LXXII. hadtest Tisza menti arcvonalán 26-án, a késő esti órákban csökkent a tiszafüredi hídfőért vívott harcok hevessége. A német–magyar védők nagyjából visszafoglalták a korábbi állásokat, kivéve a Tisza-hídtól három kilométerre északra kialakult betörést, és a Tiszadorogmánál tartott kisebb szovjet hídfőt.1029
HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209454. felvétel).
Délelőtt a szovjetek szakasz és század erővel átkeltek a folyón Tiszafüred közelében, Tiszaörvénytől északnyugatra, de erőiket a védők megsemmisítették. A késő délutáni órákban a szovjetek ugyanazon a helyszínen újabb 30–50 katonával keltek át.
A tiszafüredi hídfő ellen is több szovjet támadás indult, amelyeket heves tüzérségi előkészítés előzött meg. Ezeket a rohamokat a védők csak súlyos saját veszteségek árán tudták visszaverni.
326Tiszafüredtől északra az átkelt szovjeteket a német–magyar ellenlökések vagy megsemmisítették, vagy visszavetették a folyó keleti partjára.
A magyar 12. tartalékhadosztály részei (az 57. határvadász-zászlóalj és a 38. honvéd gyalogezred I. zászlóalja) öt német rohamlöveg támogatásával reggel 07 órakor Tiszadorogma körül támadást indítottak a szovjetek hídfőjének felszámolására.1030 A rohamlövegek kijutottak ugyan a Tisza partjára, de a magyar gyalogság nem követte őket. Miután a német– –magyar csapatok két rohamlöveget veszítettek, a támadás kudarcot vallott. A szovjetek Ároktőtől két kilométerre délre is többször megpróbáltak átkelni a folyón, de itt visszaverték őket.1031
Péchy 140. o.
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209457. felvétel).
A Tisza nyugati partján harcoló német 76. gyaloghadosztály gránátosainak harcoslétszáma aznap este mintegy 1900 fő volt, és két bevethető 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyúval rendelkeztek. A hadosztály tüzérezrede csupán 13 löveget számlált. A 1176. rohamlövegosztálynak már csak két bevethető Jagdpanzer 38(t) vadászpáncélosa maradt. Ennek ellenére a hadosztályt védelemre korlátozás nélkül alkalmasnak találták.1032
HL KTB/HGr. Süd Anlage 1 zu O.B.H.Gr.Süd Ia Nr. 181/44 g. K. Chefs. vom 27. 10. 1944 (626. tekercs 7 209522. felvétel).
A III. páncéloshadtest jobbszárnyán harcoló 13. páncéloshadosztály erőinek 27-ére virradóra a Hajdúböszörmény–Polgár műúton ismét zászlóalj erejű szovjet támadásokat kellett visszaverniük.1033
HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209454. felvétel).
Napközben a szovjetek a német várakozásokkal ellentétben nem indítottak újabb támadást. Ezt kihasználva a hadosztály tüzérsége a Tiszacsege–Balmazújváros útvonalon mozgó, fogatolt járművekből és tehergépkocsikból álló (mintegy ezerfős) szovjet oszlopot vette tűz alá, amely keleti irányban haladt. Az oszlop visszafordult.1034
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209457. felvétel), valamint Kissel 139. o.
Aznap a hadosztály bevethető páncélos-állománya hat Panther harckocsiból, egy parancsnoki Panzer III harckocsiból és egy Panzer IV L/70 (V) vadászpáncélosból állt. A páncélgránátosok harcoslétszáma 1100 fő volt. A 13. páncélos-tüzérezred csupán 14 löveg tüzével támogathatta a csapatokat. Ennek ellenére a hadosztályt támadásra korlátozottan még alkalmasnak tartották.1035
HL KTB/HGr. Süd Anlage 1 zu O.B.H.Gr.Süd, Ia Nr. 181/44 g. K. Chefs. v. 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209522. felvétel).
A „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály arcvonalának közepe ellen reggel 08 órakor ezred erejű szovjet támadás indult, de a németek visszaverték a rohamot.1036 Napközben von Grolman vezérőrnagy 327felvetette, hogy talán ideje lenne kivonni a harccsoportot az arcvonalból, és Polgárhoz átcsoportosítani, ahonnan könnyebb volt átvonni a Tisza nyugati partjára. Este azonban a német 6. hadsereg kérésére mégis úgy döntöttek, hogy a harccsoportot nem vonják ki, mert attól tartottak (indokolatlanul), hogy arcvonalán a szovjet 6. gárda-harckocsihadsereg másnap esetleg támadást indíthat.1037
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209457. felvétel), valamint Kissel 139. o.
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209281–7 209282. felvétel).
Pape ezredes harccsoportjának aznap 10 harcképes rohamlövege volt. A páncélgránátosok 900 főnyi harcoslétszámot jelentettek. A hét bevethető 7,5 cm-es páncéltörő ágyún kívül a kötelék csak a megerősített tüzérüteg három lövegére számíthatott. A harccsoport ennek ellenére német megítélés szerint védelemre korlátozás nélkül alkalmas volt.1038
HL KTB/HGr. Süd Anlage 1 zu O.B.H.Gr.Süd, Ia Nr. 181/44 g. K. Chefs. V. 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209522. felvétel).
A 46. gyaloghadosztály arcvonalát napközben több szovjet roham is érte. A támadásokat általában visszaverték a németek, de a szovjetek egyik alkalommal egy körülbelül egy kilométeres betörés alakítottak ki, amit a német gránátosok csak súlyos közelharcban tudtak felszámolni.
Az 1. páncéloshadosztály jobbszárnyát is több, század erejű támadás érte, de ezek eredménytelenek maradtak. Azonban a késő délutáni órákban, Újfehértótól keletre, a szovjet erők néhány harckocsi támogatásával észak felé újabb tehermentesítő támadást indítottak a még mindig bekerítésben harcoló 3. gárda-légideszant-hadosztály1039 kijutásának megkönnyítésére. A zászlóalj erővel indított szovjet támadás a német állásokban helyi betöréshez vezetett. Az ellenlökést végrehajtó németek késő estig tartó, súlyos harcokba keveredtek. Eközben kilőttek egy szovjet páncélost, de két német Panther harckocsi is megsemmisült. A kitörni szándékozó szovjetek északi irányból zászlóalj erővel az Érpataktól északkeletre elterülő 150-es magassági pont (Szomjúhát) ellen is támadást indítottak, de a németek visszaverték őket. Végül a 23. páncéloshadosztály részei megtisztították az Újfehértó–Nagykálló műutat. Eközben Nagykállótól nyugatra szétvertek egy szovjet zászlóaljat. A németek jelentős mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak, és hadifoglyokat ejtettek. A 23. páncéloshadosztály délután beérkezett Hajdúdorog és Hajdúnánás körzetébe, és hozzálátott harcjárművei és fegyverzete karbantartási munkálataihoz.1040
A szovjet gárda-légideszant-hadosztály roncsai 27-én este Geszteréd körzetében gyülekeztek. Vö. Ölvedi 1965/2 235. o.
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209457. felvétel).
Az 1. páncéloshadosztály bevethető páncélos-állománya este kilenc Panzer IV és nyolc Panther harckocsit, valamint két rohamlöveget számlált. A páncélgránátosok 1000 főnyi harcoslétszámot jelentettek. 328A hadosztály 11 darab 7,5 cm-es gépvontatású és önjáró páncéltörő ágyúval rendelkezett. A 73. páncélos-tüzérezrednek 30 lövege volt. A hadosztályt korlátozott támadó feladatok megoldására még alkalmasnak tartották.
A 23. páncéloshadosztály bevethető páncélos-állománya ugyanakkor két Panzer IV és két Panther harckocsiból, valamint 28 rohamlövegből és Jagdpanzer IV vadászpáncélosból állt. A páncélgránátosok harcoslétszáma mindössze 850 főt tett ki. A csapatok kilenc bevethető 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyúval rendelkeztek. A 128. páncélos-tüzérezrednek 30 lövege volt. Német értékelés szerint a hadosztály korlátozottan még támadásra is alkalmas volt.1041
HL KTB/HGr. Süd Anlage 1 zu O.B.H.Gr.Süd, Ia Nr. 181/44 g. K. Chefs. V. 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209522. felvétel).
A „Wöhler” seregcsoport német és magyar csapatai előző éjszaka elérték Nyíregyházát. A magyar IX. hadtest 2. tábori póthadosztályának zöme éjjel bevonult a városba. A XXIX. hadtest 3. hegyihadosztálya – mint arra korábban már utaltunk – hajnali 01 órakor délkelet felől közelítette meg Nyíregyházát.
Nagykállótól délnyugatra még 27-ére virradóra is heves harcok folytak. A szovjetek néhány megmaradt páncélosuk támogatásával, kisebb csoportokban megpróbáltak dél felé áttörni. Ezzel egy időben a németek biztosító állásait déli és délkeleti irányból is támadások érték. A délkelet felől rohamozó szovjeteknek kisebb erőkkel sikerült behatolni a német vonalakba, és egyesülni a bekerített kötelékekkel. Nagykálló déli és délkeleti előterében a szovjetek csak század és zászlóalj erejű támadásokat indítottak, de ezeket a németek visszaverték. A szovjeteknek Nagykállótól délkeletre is sikerült betörniük, de egy német ellenlökés visszavetette őket megindulási állásukba.1042
HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209454. felvétel).
Napközben a magyar IX. hadtest kötelékei folytatták nyugati irányú visszavonulásukat. Elől mentelő csapataik Tiszalök–Büdszentmihály vonalát érték el.
A német XXIX. hadtest csapatai Nagykállótól délnyugatra napközben is folytatták a bekerített szovjet erők felszámolását. A 3. hegyihadosztály és a 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály Nyíregyháza délkeleti előterét tisztogatta a visszamaradt szovjet csapattöredékektől. A 4. hegyihadosztály részei Újfehértó felé nyomultak előre. A 8. SS-felderítőosztály, amelyet 2 cm-es önjáró négycsövű légvédelmi gépágyúkkal erősítettek meg, a 4. hegyihadosztály alárendeltségében támadást indított az Újfehértó–Nyíregyháza vasútvonaltól keletre, s ennek során átlépte az Újfehértó–Nagykálló utat.1043 A szovjetek bátran és szívósan védekeztek, 329és ez a németek számára további elhúzódó és súlyos tisztogató harcokat eredményezett. Például a 8. SS-felderítőosztály Nyíregyháza körüli harcaiban 16 halottat, 78 sebesültet és két eltűntet veszített.1044 Az esti órákra azonban a szovjetek ellenállása már csaknem megszűnt.
Bayer 297. o.
Bayer 298. o.
Ezután a 15. gyaloghadosztály 88. gránátos-ezredét (megerősítve a 127/I. tábori tüzérosztállyal) gépkocsi-szállítással útba indították a „Scholze” harccsoporthoz, Csap északi előterébe. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a III. páncéloshadtest Nyíregyháza körül bevetett alakulatainak kivonása is.1045
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209458. felvétel), valamint KTB/A.O.K. 8 Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (639. tekercs 7 593282. felvétel).
A 3. hegyihadosztály saját jelentése szerint a Nyíregyháza körül október 25–27. között vívott harcokban a szovjet 5. gárda-lovashadtest állományából mindössze 34 hadifoglyot ejtett. Ezzel szemben a német hegyivadászok 852 szovjet halottat számláltak össze. A hadosztály által okozott szovjet hadianyag-veszteség 14 kilőtt páncélos (ebből hatot közelharcban, páncélököllel vagy páncélrémmel semmisítettek meg), 79 golyószóró, 69 géppuska, 58 páncéltörő puska, 15 (németektől zsákmányolt) 2 cm-es légvédelmi gépágyú, 28 darab 82 mm-es és két 120 mm-es aknavető, 49 páncéltörő ágyú, két gyalogsági löveg, 11 tüzérségi löveg, egy rakéta-sorozatvető, két tábori konyha, 384 fogatolt jármű, 554 ló, hat személy- és 34 tehergépkocsi volt.1046
A 3. hegyihadosztály jelentése a magyar IX. hadtestnek 1944. október 27-én. Lásd Klatt 308. o.
Este a 3. hegyihadosztály hegyivadász-ezredeiben és felderítőosztályában mintegy 2000 fős harcoslétszámot regisztráltak. A hadosztály csapatait 10 bevethető 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyú és öt bevethető rohamlöveg támogatta. A 112. hegyi-tüzérezrednek 35 lövege volt. A hadosztályt korlátozások nélkül csak védelemre tartották alkalmasnak.
A 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály lovasságának harcoslétszáma 3060 fő volt. Az SS-csapatok 19 bevethető 7,5 cm-es páncéltörő ágyúval, és a 8. SS-páncélvadászosztályban 10 harcképes Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadászpáncélossal rendelkeztek. A 8. SS-tüzérezred 37 löveggel támogatta a támadásra korlátozottan alkalmas hadosztály harcát.
A leharcolt 15. gyaloghadosztály gránátosainak harcoslétszáma 900 fő körül mozgott. A hadosztály 14 bevethető 7,5 cm-es gépvontatású páncéltörő ágyúval, de csak három tüzérségi löveggel rendelkezett. Az 1015. rohamlövegosztálynak hat bevehető Jagdpanzer 38(t) vadászpáncélosa maradt.
A 4. hegyihadosztály gyalogsága viszonylag jelentős, 3350 fős harcoslétszámot jelentett. Csapatai 12 bevethető 7,5 cm-es gépvontatású 330páncéltörő ágyúval és 35 tüzérségi löveggel harcoltak. A hadosztály összesen 17 bevethető rohamlöveggel1047 és Jagdpanzer 38(t) vadászpáncélossal rendelkezett, ezért támadásra korlátozottan még alkalmasnak ítélték.1048
A 4. hegyihadosztályt minden bizonnyal megerősítették egy önálló rohamlöveg-alakulattal is, megítélésünk szerint a 286. hadsereg-közvetlen rohamlövegdandárral.
HL KTB/HGr. Süd Anlage zu O.B.HGr. Süd Ia Nr. 181/44 g. K. Chefs. vom 27. 10. 1944 (626. tekercs 7 209522. felvétel).
A „Wöhler” seregcsoport szándéka az volt, hogy másnap, 28-án a IX. magyar hadtest erőit már a Tiszától nyugatra, Szerencs déli körzetében gyülekezteti. A 3. hegyihadosztály és a 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály zömének Hajdúdorog–Hajdúnánás terepszakaszt kellett elérnie, a 4. hegyihadosztálynak pedig leváltania a Tisza mögé irányított 1. páncéloshadosztályt Újfehértónál.1049
HL KTB/A.O.K. 8 Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (639. tekercs 7 593284. felvétel).
A szovjet 5. légihadsereg vadász- és csatarepülőgépei főleg a német IV. és III. páncéloshadtest, illetve a XXIX. és XVII. hadtest felett kerültek bevetésre. A szovjet repülőcsapatok október 21–28. között több mint 1500 felszállást hajtottak végre, de ennek csupán egy hatodát Szolnok és Nyíregyháza körzetében.1050 Ez azt jelenti, hogy nyolc nap alatt legfeljebb 250 bevetést repültek a főerőktől elvágott „Plijev” lovas-gépesített csoport felett, ami naponta alig több mint 30 felszállás. Viszont ebből a mennyiségből még a Szolnok környéki bevetéseket is le kell vonni, tehát a Nyíregyháza körül alkalmazott szovjet repülőgépek száma tovább csökken. A német csata- és vadászrepülőgépek ezért helyi légi fölény birtokában, csaknem zavartalanul tevékenykedhettek az alföldi páncéloscsata záró szakaszának legfontosabb színtere felett.
Minaszjan 47. o.
A német 4. légiflotta bombázó-repülőgépei 27-ére virradó éjjel Orosháza vasútállomását támadták. A német csatarepülőgépek Kiskunfélegyháza környékén zavarták a közlekedést, illetve Hajdúböszörményt és a debreceni repülőteret támadták. Az I. repülőhadtest erői napközben 130 bevetést repültek, súlyponttal Tiszafüred és Debrecen–Nyíregyháza körzetében. A szovjet–román csapatok készenléti állásait és menetoszlopait támadó német csatarepülőgépek 50 gépkocsit és 20 fogatolt járművet semmisítettek meg. A szovjetek debreceni repülőterét a német csatarepülőgépek és az alacsonytámadást végrehajtó vadászrepülőgépek nappal is megtámadták. Német adatok szerint 25–30 szovjet repülőgép megsemmisült, további 12 pedig súlyosan megrongálódott. Légiharcban a németek öt repülőgép lelövését jelentették.1051
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209458. felvétel).
A Dél Hadseregcsoportnak az volt a szándéka, hogy a 23. és 1. páncéloshadosztályokat 28-án Hajdúdorog és Hajdúnánás körzetében gyülekezteti, 331hogy a III. páncéloshadtest teljes arcvonalán támadó tevékenységet indíthasson, illetve, hogy védekezhessenek a szovjet 6. gárda-harckocsihadsereg másnapra várt északi irányú támadása ellen. Ha a szovjet harckocsicsapatok1052 mégsem támadnának, a német páncéloshadosztályokat a Tisza mögé kellett irányítani. A 6. hadsereg III. páncéloshadtestét (az 1. páncéloshadosztály nélkül) 28-án este 18 órakor átmenetileg a „Wöhler” seregcsoportnak rendelnék alá, elsősorban a Tisza mögé visszavonuló erők menetvonalainak könnyebb átláthatósága miatt.1053
A 6. gárda-harckocsihadsereg 28-án reggel a német felderítés szerint már csak 36 páncélossal rendelkezett (az 5. gárda-harckocsihadtest 21 darabbal, a 9. gárda-gépesítetthadtest pedig 15 harckocsival és önjáró löveggel). Ez azt jelenti, hogy Kravcsenko vezérezredes csapatai október 23–27. között újabb 20 páncélost veszítettek. Ilyen gyenge erőkkel már nem vállalkozhattak támadásra. Ezért a gárda-harckocsihadsereget még 27-én a 2. Ukrán Front tartalékába helyezték, és Püspökladány–Kaba körzetébe vezényelték. Lásd Varakin i.m. 74. o.
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209460. felvétel).
Friessner hadseregcsoportja 28-ára virradó éjjel táviratban meghatározta az alárendeltségébe tartozó hadseregek további feladatát. Eszerint a hadseregcsoport feladata a továbbiakban a Tisza vonalának védelme volt, amint Wöhler tábornok seregcsoportja visszavonult a folyó nyugati partjára. Mivel a német–magyar csapatok gyalogságának harcoslétszáma jelentősen lecsökkent, a folyó vonalát csupán támpontszerűen kellett megszállni. Az esetleges szovjet–román betöréseket a készenlétben tartott páncélozott harccsoportok és gépkocsizó tartalékok számolták volna fel. A Duna–Tisza közén, a magyar 3. hadsereg előtt gyülekező jelentős szovjet csoportosítás1054 már Budapestet fenyegette. Döntés született arról, hogy a németek által két napon belül várt szovjet támadás feltartóztatása céljából október 29-én 18 órai hatállyal ismét létrehozzák a magyar 3. és a német 6. hadseregből álló „Fretter-Pico” seregcsoportot. A német tervek szerint Jászberény környékén a IV. páncéloshadtest irányítás alatt egy páncéloscsoport állna készenlétben. A III. páncéloshadtest további erőinek beérkezését követően egy erősebb páncélos-csoportosítást hoznának létre, amely a Duna és a Tisza között támadást indítana dél felé abból a célból, hogy a szovjeteket megsemmisítse, és az F Hadseregcsoporttal való összeköttetést helyreállítsa.1055
A német felderítés már október 27-én azonosította a 2. Ukrán Front páncélos-megerősítésére beérkezett 2. gárda- és 4. gárda-gépesítetthadtesteket is. Lásd HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209280. felvétel).
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 27. 10. 1944 (625. tekercs 7 209278. felvétel).
33223. csatanap: 1944. október 28. szombat
(Időjárás: borult, esős, 12 Celsius-fok, az utak feláztak.)
A német 6. hadsereg IV. páncéloshadtestének tiszai arcvonalán 28-ára virradóra csupán Tiszabőnél folytak kisebb jelentőségű harcok a folyón átkelni próbáló szovjet csapatokkal. Napközben az arcvonalszakaszon nyugalom volt. A német–magyar tüzérség Tiszavárkony és Tiszabő körzetében súlyos veszteségeket okozott a szovjet–román csapatoknak.
A LXXII. hadtest 27-én éjjel terv szerint kiürítette a tiszafüredi hídfőt. A hídfőt védő honvéd ejtőernyősök visszavonulására Szabó Dezső tizedes így emlékezett vissza:
„Nyolc napig voltunk a hídfőben, nyolc napig a gödrökben [lövészgödrökben – SZ.N.] laktunk, még éjszaka sem tudtunk onnan kijönni. Mikor feladtuk, a 83-ból már csak 43-an voltunk. Sok volt a halottunk, ezeket még eltemetni sem tudtuk. Itt kapta halálos sebeit Cseke Endre főhadnagy is. A nyolcadik nap éjjelén kaptuk meg a parancsot a visszavonulásra. Ekkora már a pontonhidat is elbontották, bennünket erős aknatűzben gumicsónakokon hoztak át. A fegyverek egy részét is el kellett hagynunk, mert nem lehetett a csónakokat túlterhelni.”1056
Idézi Huszár i.m. 122. o.
A magyar ejtőernyősök és rohamtüzérek által a hídfőben tanúsított példamutatóan hősies védelmi és támadó harctevékenységért néhány nappal később a Dél Hadseregcsoport főparancsnoka, Friessner vezérezredes személyesen mondott köszönetet az elöljáró német 6. hadsereg parancsnokságán keresztül.1057
Lásd HL KTB/HGr. Süd jelzet nélküli távirat, 1944. október 31. (626. tekercs 7 209612. felvétel.)
A 76. gyaloghadosztály balszárnyán 27-én a késő esti órákban a szovjetek század erővel betörtek a német állások közé. Ezzel egy időben a magyar 12. tartalékhadosztály is több, egyeként század erejű támadást vert vissza.1058
HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 28. 10. 1944 (625. tekercs 7 209461. felvétel).
Napközben a Tiszafüredtől északra beszivárgott szovjetek elleni német–magyar támadás a nehezen belátható, süppedős terepen kudarcot vallott.
A III. páncéloshadtest jobbszárnyán a szovjetek 28-ára virradó éjszaka, éjfél után nem sokkal, heves tüzérségi előkészítés után Polgárnál széles arcvonalon újabb támadást indítottak a magyar 2. honvéd páncéloshadosztály állásai és a német 13. páncéloshadosztály jobbszárnya ellen. A német–magyar csapatok a szovjeteket visszaverték. Csupán a Polgár 333felé vezető vasútvonaltól keletre sikerült a szovjet kötelékeknek betörniük, de a védők ezt a szovjet eredményt is hamarosan felszámolták.
Napközben a 13. páncéloshadosztály arcvonalát több század és zászlóalj erejű sikertelen támadás is érte a Hajdúböszörménytől északra vezető út mentén.
A „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály harccsoportjának arcvonalát és a 46. gyaloghadosztály jobbszárnyát a késő délelőtti órákban a szovjet tüzérség igen erősen lőtte.1059
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 28. 10. 1944 (625. tekercs 7 209465. felvétel).
Este 18 órától a III. páncéloshadtest alakulatai átmenetileg a „Wöhler” seregcsoport német 8. hadseregének alárendeltségébe kerültek. A hadtest harcálláspontja ekkor még mindig a Polgártól öt kilométerre északkeletre lévő vasútállomáson volt.1060 A páncéloshadtest alárendeltségében lévő önálló rohamlöveg-alakulatok közül október 29-i adatok szerint a 325. hadsereg-közvetlen rohamlövegdandár nyolc, a 228. hadsereg-közvetlen rohamlövegdandár pedig 13 bevethető páncélossal rendelkezett. Az 1172. rohamlövegosztálynak kettő, az 1335. rohamlövegosztálynak pedig egy harcképes Jagdpanzer 38(t) vadászpáncélosa maradt. Az 1257. rohamlövegosztálynak már nem volt bevethető harcjárműve.1061
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 28. 10. 1944 (625. tekercs 7 209289. felvétel).
HL KTB/HGr. Süd Heerestruppenübersicht vom 30. 10. 1944. Stand vom 29. 10. 1944 (626. tekercs 7 209597. felvétel).
Aznap döntés született arról, hogy a „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály erőit a legrövidebb időn belül kivonják a Tiszántúlról. Egy német páncéloshadosztálynak viszont a Tiszától keletre az utolsó pillanatig fedeznie kellett a visszavonulást.1062 Mint később kiderült, ez a hadosztály a 13. páncéloshadosztály lett.
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 28. 10. 1944 (625. tekercs 7 209293. felvétel).
Az 1. és 23. páncéloshadosztály Hajdúdorog és Hajdúnánás körzetében leváltott alakulatainak első menetoszlopai délután Polgárnál átkeltek a Tisza nyugati partjára.1063 Az 1. páncéloshadosztály (egy zászlóalja nélkül) este már Jakabszállásnál gyülekezett, de utolsó kötelékei csak 29-én 13 órakor keltek át a folyón.
Kissel 140. o.
A „Wöhler” seregcsoport nyugati szárnyán a 4. hegyihadosztály részei 28-ára virradó éjjel megkezdték az 1. páncéloshadosztály Újfehértónál harcoló egyik páncélgránátos-ezredének leváltását. A hegyivadászok napközben század, illetve zászlóalj erejű támadásokat vertek vissza a településtől délre és délkeletre.
Napközben a szovjet 27. hadsereg csapatai Balkány északi előteréből nyolc kilométer szélességben indítottak támadást. A gyalogsági rohamokat jelentős tüzérségi támogatással indították, majd kiszélesítették 334Kállósemjén északnyugati előteréig. A németek szerint a szovjetek tehermentesítő támadásáról volt szó. Ugyanis Nyíregyházától 15 kilométerre keletre, Apagy környékén a német 8. vadászhadosztály által bekerítve, hét harckocsival és tüzérséggel megerősítve, még harcolt egy mindössze két zászlóaljból álló szovjet csoport. A 27. hadsereg erői ide akartak áttörni. A támadási kísérlet csak Kállósemjéntől keletre ért el kisebb eredményt, amikor a rohamozó szovjetek megközelítették a település szélét. A németek a helyi tartalék bevetésével viszont innen is visszaszorították őket.1064
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 28. 10. 1944 (625. tekercs 7 209465. felvétel).
A nap végén a XXIX. hadtest 3. hegyihadosztálya és a 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály erői Hajdúnánás és Hajdúdorog felé vonultak. A magyar IX. hadtest 9. határvadász-hadosztálya Büdszentmihálytól 25 kilométerre nyugatra menetelt. A hadosztály élei 18 óra körül elérték a tiszaluci hidat. A 27. könnyűhadosztály 22 órakor Tiszalök körzetéből Taktaharkány felé indult, a 2. tábori póthadosztály pedig akkor érte el Büdszentmihályt és Tiszalököt.1065
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 28. 10. 1944 (625. tekercs 7 209290. felvétel).
A XXIX. hadtestnek alárendelt 286. hadsereg-közvetlen rohamlövegdandár másnap, október 29-én 11 darab, a 239. hadsereg-közvetlen rohamtüzérdandár pedig hat bevethető páncélossal rendelkezett.1066
HL KTB/HGr. Süd Heerestruppenübersicht vom 30. 10. 1944. Stand vom 29. 10. 1944 (626. tekercs 7 209597. felvétel).
Von Grolman vezérőrnagy, a Dél Hadseregcsoport vezérkari főnöke 10 óra 20 perckor közölte a „Wöhler” seregcsoporttal, hogy Nyíregyházát lehetőség szerint még két napig tartsa annak érdekében, hogy a városban lévő vasúti gördülőanyagot elszállíthassák vagy megsemmisíthessék. Von Grolman minden egyéb vonatkozásban a seregcsoportra bízta, hogy erőit milyen módon vonultatja vissza a Tisza mögé.1067
HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 28. 10. 1944 (625. tekercs 7 209292. felvétel).
Az alföldi páncéloscsata befejező szakasza a Nyíregyháza környéki szovjet ellenállás felszámolásával október 28-án lényegében véget ért. Másnap, 29-én a 8. hadsereg napijelentésében közzétette a Nyíregyháza körül lezajlott ütközet szovjet veszteségeit. Tekintve, hogy a harctér a német csapatok birtokában maradt, és így lehetőségük volt annak alapos átfésülésére, a jelentés adatai ezúttal bizonyára pontosabbak, mintha csak a harcmezőt kiürítő csapatok jelentéseinek összesítésére hagyatkoztak volna. A jelentés szerint a szovjetek Nyíregyháza térségében október 28-ig bezárólag 552 hadifoglyot és 3434 megszámlált halottat veszítettek. A hadianyag-veszteségük 78 harckocsi, hat önjáró löveg, egy felderítő páncélgépkocsi, 76 tüzérségi löveg, egy rakéta-sorozatvető, 151 páncéltörő ágyú, 30 légvédelmi löveg és gépágyú, 86 aknavető, 325 golyószóró és 335géppuska, 136 páncéltörő puska, 359 gépkocsi, 1037 fogatolt jármű és mintegy 600 ló volt.1068 Egy nappal később még nyolc szovjet tiszt és 97 katona esett hadifogságba a 214. lovasezred ezredzászlójával együtt.1069
HL KTB/A.O.K. 8 Tagesmeldung vom 29. 10. 1944 (639. tekercs 7 593242. felvétel).
HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 29. 10. 1944 (625. tekercs 7 209482. felvétel).
A német–magyar csapatok még hat napig harcoltak a Tiszántúlon. Eközben – október 29-én – már megkezdődött a 2. Ukrán Front megerősített 46. hadseregének Budapest elleni támadása. Ezzel kezdetét vette a 108 napig tartó budapesti csata.
A 13. páncéloshadosztály a magyar 2. honvéd páncéloshadosztállyal együtt október 29-én és 30-án még utóvédharcokat folytatott Polgár körzetében, hogy védje a fontos átkelőhelyet, amelyen át a „Wöhler” seregcsoport egy része átkelt a Tiszán. E harcok során október 30-án Polgártól délre, Bivaly-tanya területén a magyar 3/I. harckocsi-zászlóalj Panther-századának (Tarczay Ervin főhadnagy) harcálláspontját az éjjel áttört szovjet kötelék bekerítette. A súlyos közelharcban a magyar harckocsik sikeresen kivágták magukat, és nem törődve az elaknásított terepszakasszal, támadásba lendültek. Eközben megsemmisítettek egy zászlóaljnyi szovjet gyalogságot. A támadás közben Tarczay Panthere 25 méterről páncéltörőágyú-találatot kapott, de harckocsija harcképes maradt és a löveget legázolta. Tovább nyomulva a századparancsnok harckocsijaival oldalba támadott egy felvonuló szovjet tüzérüteget, és azt módszeresen szétlőtte.1070
Tarczay-anyag.
A német 13. és a magyar 2. páncéloshadosztály 31-én kelt át a Tiszán. A német hadosztály november 1-én Emődtől délnyugatra gyülekezett.1071
Hake 206. o.
A „Feldherrnhalle” páncélgránátos-hadosztály október 29-én kölcsönadott hat StuG. III rohamlöveget a polgári hídfő védelmére, de a Tiszán való átkelés után a „Wöhler” seregcsoportnak vissza kellett irányítania őket eredeti alakulatukhoz.1072 A harccsoport október 30–31-én Polgárnál kelt át a folyón, majd Mezőkövesdnél gyülekezett.
HL KTB/HGr. Süd Abt. Ia Nr. 11880/44 geh. (626. tekercs 7 209579. felvétel).
A „Wöhler” seregcsoport csak október 31-ig védte Nyíregyházát, majd miután minden alakulata elérte a tiszai átkelőhelyeket, a német csapatok kiürítették a várost. A 3. hegyihadosztály november 1-ére virradó éjjel Polgáron keresztül Tiszakeszi körzetébe menetelt. A német 8. hadsereg utóvéd-alakulataként harcoló 4. hegyihadosztály néhány egysége a tiszadobi hídfőbe vonult vissza. A polgári hídfőt a 46. gyaloghadosztály gránátosai védték november 2-án hajnalig. November 3-án hajnalban a németek feladták a tokaji, napközben pedig a tiszadobi hídfőt is.1073 Ezzel a Tiszántúl teljes területe szovjet kézbe került.
Lásd HL KTB/HGr. Süd reggeli és napijelentéseit 1944. október 31. és november 3. között.
