1945. február 12. hétfő
1945. február 12. hétfő
(Időjárás: plusz két Celsius-fok, felhős, rossz látási viszonyok, déltől felszakadozottabb, helyenként hófúvások; az utak állapota változatlan.)
(Időjárás: plusz két Celsius-fok, felhős, rossz látási viszonyok, déltől felszakadozottabb, helyenként hófúvások; az utak állapota változatlan.)
A III. páncéloshadtest jobbszárnyán reggelig sikerült felszámolni a szovjetek betöréseit. A Balaton és a Lepsénytől négy kilométerre délnyugatra lévő útkereszteződés között a 6. páncélos-felderítőosztály és a 25. honvéd gyalogezred részei visszafoglalták az elveszített terület nagy részét.
Lepsénytől délre Kárpáty Tasziló főhadnagy parancsnoksága alatt bevetésre került a magyar 20. honvéd rohamtüzérosztály 3. ütegének kilenc Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadászpáncélosa is. A főhadnagy által készített harcjelentést szó szerint idézem:203
203 HL M. kir. „Szent László” hadosztály tüzérparancsnokának naplója a mellékletekkel. 115. számú melléklet. „Harcjelentés a f. hó 12-én Lepsénytől délre vívott harcokról.” A könnyebb olvashatóság kedvéért az eredeti szövegben lévő rövidítéseket feloldottam és a helyesírást a mai szabályok szerint módosítottam.
„Folyó hó 12-én 11 óra 30 perckor a 25. gyalogezred-parancsnok révén a 25. hadosztályparancsnok által elrendelt bevetési parancsot kaptam, hogy Lepsény délkelettől hat kilométerre lévő 155 háromszögellési pontot (Kőkúthegy) vegyem birtokba. Rendelkezésemre bocsátott 70 fő gyalogost a 7. századból Széchenyi főhadnagy204 parancsnoksága alatt, akiket gépkocsin szállítottam a rohamlövegek után. Súllyal (hat löveg) Rikimajoron át, három löveggel az iparvasút mentén támadtam. A 3. szakasz Wittner hadapród őrmester parancsnoksága alatt 13 óra 05 perckor a vasutat átlépve támadását megkezdte. Magam a súllyal 13 óra 50 perckor léptem át a vasútvonalat. Ezek után az összeköttetést a 3. szakasszal elvesztettem.
204 A 25/7. század parancsnoka Széchenyi Pál főhadnagy volt.
A gyalogsággal együtt Rikimajorig mentem előre. (14 óra 30 perc) Az ellenség szórványos tüzérséggel és aknavetővel lőtt. Rikimajorban tájékozódtam, majd a támadást oldalazólag Kőkúthegy 155 háromszögellési pont ellen megindítottam. A támadást az ellenség igen erős aknavető és tüzérségi tűzzel akarta feltartóztatni. 422Kőkúthegy felől gyalogság tüzelt, Kiskőkútpuszta irányából, valamint Tóth-tanya irányából pedig két-két páncéltörő ágyú tüzelt. Ezeket kilőttük. Ugyancsak két páncéltörő ágyút lőttünk ki a 156 háromszögellési ponttól délre levő útnál. 15 óra 20 perckor Kőkúthegy 155 háromszögellési pontot elértem és azt elfoglaltam. A menekülő ellenséges gyalogságot ágyúval és géppuskával lőttük. Ezután Kiskőkútpuszta ellen támadtunk. Ugyancsak géppuska- és ágyútűzzel üldöztük a menekülő ellenséges gyalogságot. Ezután Attilapusztán keresztül Ágostonpusztára támadtunk. Ott az ellenség hátába kerültünk és az ellenséges visszaözönlő gyalogságot – mivel már a repeszgránátunk elfogyott – közvetlen közelről géppuskával és géppisztollyal lőttük, sőt valamennyi kézigránátunkat is kidobtuk. Csak ezen a részen az ellenség vesztesége megítélésem szerint körülbelül 150 fő. Egy Ágostonpuszta irányába haladó ellenséges páncélvadászt kilőttünk. Támadásunkat a 156 háromszögellési ponttól keletre lévő fasorban elhelyezett két páncéltörő ágyú lőtte. A lövegeket kilőttük. Tóth-tanyától délre az egyik löveg egy aknavetőállást taposott szét.
Még a Kőkúthegy 155 háromszögellési pont elfoglalásának mozzanata alatt egyik lövegem Kőkúthegytől nyugatra körülbelül egy kilométerre kuplungtörést kapott. Egy másik löveg ki akarta vontatni, ellenben a mély talajban elsüllyedt. 18 óra 40 perckor Ágostonpusztáról rohamszakaszommal205 együtt bevonultam Lepsénybe.
205 A rohamlövegek gyalogsági közelbiztosításáról rohamszakasz gondoskodott, amelynek parancsnoka dr. Tóth Gyula zászlós volt.
A 3. szakaszról a szakaszparancsnok hadapród tett jelentést beérkezése után. A szakasz Horváth-tanyáig ment előre, amikor lövegét páncéltörő ágyúval kilőtték. Személyére [sic] átszállt egy másik rohamlövegbe, a két páncéltörő ágyút kilőtte. Ekkor megsebesült és sebesülten hátraszállították. A parancsnok nélkül maradt szakasz még egy ideig lőtte az ellenséges gyalogságot s az igen erős aknavető és tüzérségi tűz miatt visszavonultak. 19 óra 30 perckor Lepsénybe beérkezett. A két lövegvezető magatartása kifogásolható, ellenben arra való tekintettel, hogy első bevetésük volt, valamint, hogy az ellenséges tűz valóban igen erős volt, tapasztalatlanságuknak tudható be.
Saját veszteség: Wittner hadapród őrmester szakaszparancsnok sebesült, két halott206, kilenc sebesült, egy rohamlöveg kilőve, két rohamlöveg saját vonalunk előtt kivontatása folyamatban, két gépkocsi bombaszilánk által megrongálva.
206 Széchenyi főhadnagy és egy ismeretlen nevű zászlós elesett.
Ellenség körülbelüli vesztesége: 10 páncéltörő ágyú, egy páncélvadász, több könnyű aknavető, több géppuska és golyószóró, valamint 200 fő sebesült, illetve halott.”
423A 3. páncéloshadosztály éjszakai támadása Kisláng felé a sötétség és a köd miatt eredménytelen maradt, ezért le is állították. A terep felderítésére a németek gyalogos járőröket küldtek ki.
Reggel a 3. páncélos-felderítőosztály Ecsipusztáról előrenyomult és megállapította, hogy 163-as magaslat környékén, Feketepusztánál és Ödönpusztánál jelentősebb szovjet erők állásai húzódtak.
A hadosztály páncélozott harccsoportja Ecsipuszta körzetéből von Schulenburg alezredes vezetésével 07 óra 20 perckor megindította támadását keleti-délkeleti irányban, hogy birtokba vegye Kislángot. A 6/5. páncélosszázad egyik szakaszparancsnoki Panzer IV harckocsijának irányzólövésze, von Wietersheim szakaszvezető naplójában így jegyezte fel a helységért vívott harcokat:
„Egész nap szüntelen harc. Tíz óra körül jutunk Kisláng helységig, anélkül hogy lőttünk volna. Ott aztán tűzkészség! Egy Sherman a kukoricaföldön. Tűzparancs! Egy lövés. A lövegtorony megemelkedett és elszállt. Újabb harckocsik tűnnek fel, T–34-esek. Vad tüzelés mindkét oldalon. Nekünk jó a tüzelőállásunk és telitalálattal két másik harckocsival is végzek. Tovább közeledünk a település felé. A házak között egy önjáró löveg áll. Tüzelek, találat, a kezelők kiugrálnak. Nem sokkal később az Iván visszalő. Még egyet megeresztek rá. Ismét találat, de lepattan, nem üti át a homlokpáncélt. Néhány másik kocsival összpontosított tüzet lövünk és végre ezt a páncélost elintézzük.”207
207 Lásd 3. Pz. Div. 363. o.
A páncélozott harccsoport Kislángon és környékén összesen nyolc szovjet páncélos kilövését jelentette. Heves harcok után a település német kézbe került.
A támadás tovább folytatódott. Von Schulenburg páncélosai átrobogtak Jánosmajoron és Lobbmajoron, majd 14 óra 30 perc körül elérték a Káloz és Soponya között vezető műutat. Ekkor dél felé fordultak és Káloz ellen intéztek támadást. A szovjet páncéltörő ágyúk heves tüze miatt azonban a faluba mégsem tudtak betörni, ezért a páncélosok ismét észak felé fordultak és birtokba vették Belmajort.208
208 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 12. 2. 1945 (629. tekercs 7 214007. felvétel), Tagesmeldung vom 12. 2. 1945 (629. tekercs 7 214010. felvétel), HL KSZV-napló 5279. fólió, 3. Pz. Div. 463. o.
Az 1. páncéloshadosztály erői a Felsőtarnócát védelmező szovjetekkel továbbra sem bírtak, ezért elszigetelték a települést és folytatták a támadást kelet felé. Feladatuk Vázsony, Nagyláng és Soponya elfoglalása volt.
424Vázsonynál a 73. páncélos-tüzérezred tűzelőkészítése után a 1/1. páncélosszázad Pantherei és az 1/II. páncélgránátos-zászlóalj katonái betörtek a helység déli részébe. A harcok igen hevesek és veszteségterhesek voltak.
A hadosztály harccsoportjai Vázsonyon keresztül támadva elfoglalták Nagylángot. Az 1/I. páncélososztály 16 Panthere Elias százados vezetésével a Huppert-harccsoportot támogatva elérte Soponyát. A hadosztálynak alárendelt 24/I. páncélososztály kilenc Panther harckocsija a településtől délre biztosította a támadást, s aznap 12 szovjet páncéltörő ágyút lőtt ki.
Az 1/6. páncélosszázad Panzer IV harckocsijainak és három önjáró légvédelmi gépágyújának támogatásával Elias Pantherei heves harcok közepette betörtek Soponyára. Bohlken főtörzsőrmester az 1. század hat Panther harckocsijával (rajtuk a 37/2. páncélos-utászszázad katonáival) előretört a Malom-csatornán átívelő hídhoz. Az utászok úgy tették használhatatlanná az átkelőt, hogy egy sérült T–34 harckocsit a hídra vontattak, majd ott alaposan aláaknázták. Ezután megkezdődhetett a helység megtisztítása a visszamaradt szovjet csapattöredékektől.
Este az 1/II. páncélgránátos-zászlóalj Soponyától megindult északnyugati irányban, Csősz felé, hogy megsemmisítse a helység körül harcoló szovjeteket és egyesüljenek a 23. páncéloshadosztály erőivel. A támadás nem járt eredménnyel, sőt a zászlóalj parancsnoka, Ehrhardt főhadnagy is súlyosan megsebesült.
A német páncélosok által kikerült Felsőtarnócán időközben tovább folyt az elkeseredett küzdelem a szovjet támpontok felszámolásáért. A 26/II. honvéd gyalogzászlóalj este betört ugyan a helységbe, de az ott védekező szovjet büntetőzászlóalj továbbra is szívósan ellenállt a magyarok támadásának. A település teljes megtisztítását másnapra kellett halasztani.209
209 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 12. 2. 1945 (629. tekercs 7 214007. felvétel), Tagesmeldung vom 12. 2. 1945 (629. tekercs 7 214010. felvétel), HL KSZV-napló 5279. és 5281. fólió, valamint 1. Pz. Div. 741-742. o., Stoves KTB 12. 2. 1945.
Csősz déli és délkeleti felében a szovjetek egész nap elkeseredetten védekeztek. A 6. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportjának, valamint a magyar honvédeknek és utászoknak minden egyes házért keményen meg kellett küzdeniük. A szovjetek megpróbáltak délkelet felől erősítést juttatni a faluba, de igyekezetüket a németek balszárnyát biztosító harckocsi parancsnoka, Lepping őrmester észrevette. Miután a német páncélos több gépjárművet és szekeret kilőtt, a Csőszön harcoló szovjetek utánpótlás nélkül 425maradtak. A harcok közben több német harckocsi is harcképtelenné vált. A szovjetek itt aznap legkevesebb kilenc páncéltörő ágyút és három páncéltörő puskát veszítettek.210
210 HL Kitüntetési javaslatok 313/59.u.zlj. 45. III. 2. szám.
A 23. páncéloshadosztály balszárnyán, Bolondvári tanyától 500 méterre délkeletre a szovjetek egy rohamcsoportja kisebb betörést ért el, amelynek felszámolására sikeres német ellenlökés indult.
A 126. és 128. páncélgránátos-ezredek kénytelenek voltak kiszélesíteni főharcvonalukat, mert a 143-as magaslat és a Bolondvári tanya között az 5. SS-páncéloshadosztály erőit le kellett váltaniuk.
Belsőbárándtól délkeletre a 126. páncélgránátos-ezred 9. (nehézgyalogságilöveg-) századának állásai előtt – vagyis a főharcvonalban – hirtelen megjelent egy T–43 harckocsi. Mielőtt a páncélromboló osztagok elérhették volna, a páncélos elakadt. Tornyát azonban még percekig körbeforgatta. Amikor a németek alaposabban átvizsgálták, már üresen találták. A kezelőszemélyzet eltávozott. A harckocsit ezután egyszerűen felrobbantották.211
211 HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 12. 2. 1945 (629. tekercs 7 214010. felvétel), HL KSZV-napló 5279. fólió, 23. Pz. Div. 481-482. o.
A szovjetek csata- és vadászrepülőgépei újra tömegesen tűntek fel a III. páncéloshadtest csapatai felett. A német-magyar légierő tevékenységét a repülőterek állapota és az időjárás jelentősen hátráltatta.
A Budapestről kitört IX. SS-hegyihadtest támogatására a 4. légiflotta repülőgépei hatásos bombavetést és alacsonytámadásokat hajtottak végre a magyar fővárostól északnyugatra lévő szovjet tüzérségi és légvédelmi állások ellen. A kitört védők számára némi utánpótlást is ledobtak.
Budapesttől délre a csatarepülőgépek három mozdonyt lőttek ki és több vasútállomást bombákkal támadtak. A vadászrepülőgépek öt szovjet repülőgép lelövését jelentették.212
212 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 12. 2. 1945 (628. tekercs 7 213281. felvétel).
A Balck-seregcsoport vezérkari főnöke 09 óra 20 perckor jelentette, hogy a 3. páncéloshadosztály Ecsipusztáról Kisláng és Káloz irányában, az 1. páncéloshadosztály pedig Jánosmajortól kelet felé indított támadást. A páncélozott harccsoportok feladata az volt, hogy felszámolják a szovjetek még ellenálló támpontjait egészen a Sárvíz-csatornáig. A 6. páncéloshadosztály páncéloscsoportja továbbra is Csősz megtisztításával volt elfoglalva.
426A 25. honvéd gyaloghadosztály az utóbbi napok harcai során jelentős veszteségeket szenvedett. A beérkező menetzászlóaljak nem pótolhatták az elveszített élőerőt, ezért kilátásba helyezték, hogy az 1. huszárhadosztály kiegészítésére érkező pótlás egy részét átadják a hadosztálynak. Ha a 25. gyaloghadosztályt nem tudják jelentősen feltölteni, vonalai mögött továbbra is egy német páncéloshadosztályt kellett tartani.
Az esti helyzettájékoztató során a seregcsoport beszámolt arról, hogy a 3. páncéloshadosztály bevette Kislángot, majd Nagyláng és Káloz között félúton elérte a Malom-csatorna partján futó műutat.
Az 1. páncéloshadosztály egyes részei még mindig Felsőtarnócán harcoltak a szovjet büntetőzászlóalj erőivel. Más kötelékei Nagylángot tisztították meg, egy harmadik harccsoportja pedig Csősz délkeleti része ellen indított támadást.
A seregcsoport úgy gondolta, támadó harccsoportjaik az utolsó néhány napban jelentős szovjet erőket vertek szét. A felderítés megfigyelése szerint a szovjetek Nagylángtól Aba felé húzódtak vissza. A 3. páncéloshadosztálynak a tervek szerint be kellett fejezni Kisláng körzetének megtisztítását. Az 1. páncéloshadosztálynak, miután végre elfoglalta Felsőtarnócát, fel kellett számolnia a szovjet csapattöredékeket Csősz és Nagyláng között. Miután ide magyar kötelékeket vezényelnek, a páncéloshadosztályok a csatorna mentén Káloz felé törnének előre.
Késő este, 23 óra 25 perckor Gaedcke Grolmannal beszélve annyiban változtatott a seregcsoport szándékán, hogy a Sárvíz-csatorna nyugati partjának megtisztítása után a páncéloshadosztályokkal az Enyingnél azonosított szovjet csapatösszevonások ellen intéznének támadást. Az akciót a következő két nap valamelyikére időzítették.213
213 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 12. 2. 1945 (628. tekercs 7 213285-7 213286. felvétel).
