1298. fejezet: Az utolsó előkészületek
1945. január 17-én a sötétség beálltával a Balaton és Mór között lázas készülődés kezdődött. A IV. SS-páncéloshadtest alakulatai a kapott parancsoknak megfelelően gondos álcázás közepette folyamatosan érkeztek be megindulási állásaikba. A III. páncéloshadtestnél is folytak a támadás előkészítésével kapcsolatos munkálatok.
A IV. SS-páncéloshadtest balszárnyán az 1. páncéloshadosztály csapatai készülődtek. A hadosztályparancsnok (Thunert vezérőrnagy) harcálláspontja ekkor Öskün volt. A műhelyszázadok és a hadosztály karbantartó részlegei az elmúlt napokban éjt nappallá téve dolgoztak, hogy a hadosztály harccsoportjai a lehető legütőképesebb állapotban támadhassanak.
Marcks vezérkari őrnagy megerősített 113. páncélgránátos-ezredének hat századát teljesen feltöltötték. Az ezrednek az első hullámban kellett támadnia. Készenléti állásait az esti órákban, Ösitől nyugatra foglalta el. Helmut Huppert alezredes megerősített 1. páncélgránátos-ezrede és a 73. páncélos-tüzérezred (egy tüzérosztálya nélkül) szintén Ösi északi és északnyugati körzetében álltak készenlétben.
A hadosztály páncéloscsoportját Ernst Philipp alezredes vezette. Harckocsiállománya az 1. páncélosezred I/1.,3., 4. és II/7. páncélosszázadainak Panther harckocsijaiból, a II/6. század Panzer IV harckocsijaiból és az ezrednek alárendelt 24/I. páncélososztály 12 harcképes Pantheréből állt.
A harccsoportba osztották be a 113/10. (páncélos-utász-) századot Sd.Kfz. 250 lövészpáncélosaival, a 73/I. páncélos-tüzérosztály önjáró lövegeit Theilen százados parancsnoksága alatt, a 299. gépvontatású légvédelmi tüzérosztály egy megerősített ütegét 8,8 és 2 cm-es lövegekkel, valamint a páncélos-tüzérezred páncélozott megfigyelő csoportját. A Philipp-harccsoport Berhida körül, a hadosztály balszárnya mögött csoportosult.
130Az 1. páncéloshadosztálytól jobbra a 3. SS-páncéloshadosztály alakulatai este 22.00 órától foglalták el készenléti állásaikat Berhidától délre. A hadosztály harcálláspontja Hajmáskéren, a magyar Honvédség tüzérségi lőterének területén volt. A támadás végrehajtására Becker SS-Brigadeführer hadosztályának csapataiból három harccsoportot alakított ki.
A hadosztály balszárnyán Fritz Eckert SS-Sturmbannführer által vezetett „Kampfgruppe Eckert” helyezkedett el, amely az 5. SS-páncélgránátos-ezredből (egy zászlóalja nélkül) és a 3. SS-páncélvadászosztály páncélosaiból állt. Utóbbi alakulat parancsnoka Boris Kraas SS-Sturmbannführer volt.
A hadosztály súlyponti csoportosítása Adolf Pittschellis SS-Sturmbannführer 3. SS-páncélosezredéből, valamint az ezrednek alárendelt 509. nehézpáncélos-osztályból állt, amelynek parancsnoka Burmester őrnagy volt. A páncéloscsoport Küngös körzetében gyülekezett, hogy az adott jelre északkelet felé támadásba lendüljön.
A hadosztály jobbszárnyát Franz Kleffner SS-Obersturmbannführer megerősített 6. SS-páncélgránátos-ezrede fedezte, amelynek Jenő felé kellett előretörnie.
Az éjszakai előkészületekről a 3. SS-páncélvadászosztály egyik katonája így számolt be:
„Az osztály úgy 22 óra körül foglalta el készenléti állását. Körülbelül 1 500 méternyire álltunk meg a szovjet vonalak előtt. Kis idő múlva magyar gyalogosok jelentkeztek nálunk, akiknek az első árkokat kellett majd bevenni és mintegy 2 kilométeren át velünk együtt előrenyomulni. Mögöttünk ezzel egy időben sorozatvetők és önjáró tarackok vonultak fel. Közénk 2 cm-es négycsövű és 3,7 cm-es kétcsövű légvédelmi gépágyúk soroltak be.”
A „Totenkopf”-hadosztálytól jobbra az 5. SS-páncéloshadosztály harccsoportjai készültek a támadásra. A hadosztály balszárnyán a megerősített 9. SS-páncélgránátos-ezred állt, amelynek parancsnoka Hans Dorr SS-Obersturmbannführer volt.
Az ezred mögött, Veszprémtől keletre foglalt helyet Fritz Darges SS-Obersturmbannführer 5. SS-páncélosezredének két osztálya. A kisszámú bevethető Panther harckocsit az 5/II. SS-páncélososztály 5. (Lichte SS-Obersturmführer) és 6. (Grossrock SS-Untersturmführer) páncélosszázada között osztották el. A jobbszárnyat Franz Hack SS-Obersturmbannführer 10. SS-páncélgránátos-ezrede fedezte.
131Az álcázás érdekében az SS-parancsnokok román(!) egyenruhában szemrevételezték az állásokat, s akkor is ilyen egyenruhát viseltek, amikor az első vonalban lévő német csapatokkal vették fel a kapcsolatot.
A IV. SS-páncéloshadtest jobbszárnyát Philipps altábornagy 3. páncéloshadosztálya fedezte. A hadosztály harcálláspontja Balatonkenesén volt.
1945. január 17-én estig a hadosztályok kijavított vagy menetben lévő páncélosai már szinte mind beérkeztek a csapatokhoz. Ekkor a IV. SS-páncéloshadtest a következő páncélosállománnyal rendelkezett:
Alakulat
|
Panzer III és Panzer IV
|
Panther
|
Tiger
|
Rohamlöveg
|
Önjáró
löveg
|
Sturmpz. IV
|
Összesen:
pct.
|
1. pc.ho.
|
12 (15)
|
kb. 35 (55)
|
–
|
1 (2)
|
10 (15)
|
–
|
kb. 58 (87)
|
24/I. pc.o.
|
–
|
12 (14)
|
–
|
–
|
–
|
–
|
12 (14)
|
3. SS-pc.ho.
|
10 (25)
|
9 (24)
|
4 (11)
|
21 (46)
|
–
|
–
|
44 (106)
|
509. npc.o.
|
–
|
–
|
42 (45)
|
–
|
–
|
–
|
42 (45)
|
5. SS-pc.ho.
|
7 (13)
|
12 (22)
|
–
|
7 (18)
|
–
|
–
|
26 (53)
|
303.
|
–
|
–
|
–
|
45 (45)
|
–
|
–
|
45 (45)
|
rotü.dd.
|
|
|
|
|
|
|
|
3. pc.ho.
|
21 (30)
|
27 (43)
|
–
|
19 (22)
|
–
|
–
|
67 (95)
|
219.
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
11 (22)
|
11 (22)
|
ro.pc.o.
|
|
|
|
|
|
|
|
1335.
|
–
|
–
|
–
|
6 (16)
|
–
|
–
|
6 (16)
|
rolög.o.
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen:
|
50 (83)
|
kb. 95 (158)
|
46 (56)
|
99 (149)
|
10 (15)
|
11 (22)
|
kb. 311(483)
|
13. számú táblázat: A IV. SS-páncéloshadtest páncélosállománya 1945. január 17-én este.
132Az SS-páncéloshadtest hadosztályai a megerősítő tüzéralakulatokkal együtt az alábbi eszközállománnyal rendelkeztek:
Alakulat
|
Aknavető
|
Gyalogsági
löveg
|
Tábori
tarack és
ágyú
|
Önjáró
tarack
|
Sorozatvető
|
Páncéltörő
ágyú
|
Összesen
|
1. pc.ho.
|
49
|
24
|
45
|
18
|
–
|
32
|
168
|
3. SS-
|
74
|
21
|
42
|
18
|
–
|
16
|
171
|
pc.ho.
|
|
|
|
|
|
|
|
5. SS-
|
75
|
26
|
40
|
16
|
–
|
19
|
176
|
pc.ho.
|
|
|
|
|
|
|
|
3. pc.ho.
|
62
|
7
|
18
|
17
|
–
|
14
|
118
|
504. SS-
|
–
|
–
|
15
|
–
|
–
|
–
|
15
|
tü.o.
|
|
|
|
|
|
|
|
504. SS-
|
–
|
–
|
–
|
–
|
24
|
–
|
24
|
sv.o.
|
|
|
|
|
|
|
|
403. népi-
|
27
|
–
|
75
|
–
|
–
|
–
|
102
|
tü.hdt.
|
|
|
|
|
|
|
|
17. népi-
|
–
|
–
|
–
|
–
|
108
|
–
|
108
|
sv.dd.
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen:
|
287
|
78
|
235
|
69
|
132
|
81
|
882
|
14. számú táblázat: A IV. SS-páncéloshadtest tüzérségi eszközei 1945. január 18-án.
A készülődő német-magyar csapatokkal szemben a 3. Ukrán Front 4. gárdahadseregének csapatai a Dunántúlon egy viszonylag kis hídfőben helyezkedtek el. A szovjet egységek hátában hatalmas víziakadályként ott hömpölygött a Duna. A Velencei-tó az egész hídfőt két egyenlőtlen részre osztotta fel. A tó és a Duna közötti átjáró körülbelül 17-18 kilométer széles volt, ami megnehezítette a front erőivel és eszközeivel való manőverezést.
A szovjet hídfőben a terep alapvetően sík volt, s csak itt-ott szegdelték át kisebb dombok. Ez a hadszíntér gépesített hadviselés és páncélosok számára ideális volt ugyan, de a gyalogság védelmi lehetőségeit korlátozta. A Velencei-tótól északra, továbbá a Velencei-tó és a Balaton között kevés volt a manőverezést akadályozó erdő, csak a dombokat borították néhol apróbb tölgyligetek.
133A páncélosok mozgását a Mezőföldön létesített Sárvíz- és Sió-csatornák viszont lassíthatták, s a sok talajjavító árok és kisebb patak is akadályozhatta harctevékenységüket. Ezek mentén a védelem számára már kedvezőbb lehetőségek kínálkoztak. A csatornák szélessége elérte a 15-30 métert, mélységük pedig 2-5 méter között váltakozott. Meredek, mintegy két méter magas partjaikon töltések húzódtak, amelyeket mindkét fél felhasználhatott védőövek, reteszállások, vagy éppen harckocsiakadályok kialakítására. A Velencei-tó és a Duna között már csak a Váli-víz képezett jelentősebb akadályt a támadó csapatok számára.
A szovjet hídfő területén valamennyi településen főleg kőépületek voltak és ezeket védelmi célból viszonylag könnyen meg lehetett erődíteni. A szovjet kézben lévő területen feküdt egyébként a Margit-állás tábori erődítéseinek zöme is. A régió fejlett közúti hálózattal rendelkezett, s így a csapatok mozgása még télen sem okozott nagyobb nehézséget.
A támadásra készülődő német páncélosokkal szemben Sárkeresztes és a Balaton között, 35 kilométeres arcvonalon a 21. gárda-lövészhadtest 84. lövészhadosztályának egy része, valamint Gnyedin vezérőrnagy 135. lövészhadteste állt.
A lövészhadtest I. A. Gorbacsev vezérőrnagy 252. lövészhadosztályából, valamint Sz. I. Nyikityin vezérőrnagy 1. gárda-megerődített körletéből állt.
A védelem a 252. lövészhadosztály arcvonalán volt jobban előkészítve. Például a 928. lövészezred öt kilométeres sávjában három páncélelhárító körletet rendeztek be, mindegyikben 8-10 löveggel. Négy-öt kilométerre a peremvonaltól 11 önjáró löveg volt tüzelőállásban. A lövészezred harcrendje két lépcsőből állt. Nádasdladány irányában a védelem mélysége az öt kilométert is elérte.
Az 1. gárda-megerődített körlet ennél gyengébb erőkkel rendelkezett. Kilométerenként csupán négy géppuskát, négy páncéltörő puskát, két darab 45-, illetve 76 mm-es löveget és átlagban alig több mint egy aknavetőt tudott kiállítani. A védelem mélysége itt a páncélelhárító tüzértartalék állásaival együtt sem haladta meg a másfél-két kilométert. Nyikityin vezérőrnagy tartalékában egy géppuskás-tüzérzászlóalj egyik százada, egy motorkerékpáros-ezred géppuskás-százada és hét T–34 harckocsi volt. A 135. lövészhadtest mögött a teljes arcvonalon elosztva a 7. gépesítetthadtest 63. gépesítettdandárának lövészzászlóaljai és egy önjáró tüzérezred álltak tartalékban.
134A 135. lövészhadtest sávjában csoportosult további két páncéltörő tüzérezred, egy ágyús tüzérezred és egy aknavető-ezred. A tüzérség sűrűsége arcvonal-kilométerenként 10-11 darab löveg és aknavető volt, ami azt jelenti, hogy a szovjetek itt körülbelül 350-385 löveggel és aknavetővel rendelkeztek.
A hadtest arcvonalszakaszán 7 000 méter lövészárok és 1 500 méter közlekedőárok volt kiásva és berendezve. Az aknamezők 3 000 harckocsik elleni és 4 500 gyalogsági aknából álltak. A 176-os magassági pont és a Balaton között elektromos műszaki zárat is telepítettek.
Január 17-én este 23 óra 10 perckor Gaedcke vezérőrnagy, a Balck-seregcsoport vezérkari főnöke jelentette a Dél Hadseregcsoport vezérkari főnökének, hogy a „Konrad 3” hadművelet az előkészületek befejezése után másnap, január 18-án hajnali 05.00 órakor terv szerint megindulhat.