Francia fogságban találkoztunk
Francia fogságban találkoztunk
Az amerikai tábor után megismertük a francia hadifogság nyomorúságait. Hálát adok az Istennek, hogy olyan iskolába járhattam, ahol nyelveket kellett tanulnom. Ennek köszönhetem, hogy a ketrecparancsnok (eleinte a szabadban, földön fekve, drótkerítés volt a ketrec határa) felhasznált írnoknak, ha kellett tolmácsnak is.
Egy alkalommal, úgy nyár végén, megbíztak egyik „ketrec” emberei névsorának összeírásával… Egyszer csak észrevettem egy kis emberkét, aki nagyon ismerősnek tűnt. Kiderült, ő az a Pál Sándor tüzér, aki a korábbi harcokban alakulatunknál súlyosan megsérült és kórházba került. Isten segítségével meggyógyult. Igaz örömünkre vált a találkozás.
Galántai Emil – Budapest
HH 1994/4.
