219 1945. február 10. Beregfy Károly vezérezredes levele Wöhler gyalogsági tábornokhoz, a Dél Hadseregcsoport főparancsnokához

Teljes szövegű keresés

219
1945. február 10.
Beregfy Károly vezérezredes levele Wöhler gyalogsági tábornokhoz, a Dél Hadseregcsoport főparancsnokához a budapesti bekerítésben harcoló csendőrök és honvédek átállásával kapcsolatban.
A IX. SS-hegyihadtest-parancsnokság jelentése szerint a magyar csendőrség és honvédség jelentős része január 30-án zárt kötelékben átállt az ellenséghez.
Ugyanebben az időben az I. magyar hadtestparancsnokság azt jelenti, hogy az első vonalban bevetett csendőrök közül sokan átálltak az ellenséghez.
Az ellentmondással összefüggésben jelentéstételre szólítottam fel az I. magyar hadtest vezénylő tábornokát. A beérkezett jelentést változatlan tartalommal ezennel Excellenciád szíves tudomására hozom.
„Jelentem, hogy 01. 30-án éjszaka csak a német egységekben harcoló székelyudvarhelyi csendőr zászlóaljból állt át 50 ember az ellenséghez. Az átállások nem elszigetelt jelenségek és számuk változó. Az ezzel összefüggésben álló tényezőket a következőkben jelentem:
A kibombázott, az óvóhelyről kiszorított, értékeitől megrabolt, éhségtől és vízhiánytól, a saját és ellenséges tűztől megkínzott polgári lakosság egyre terjedő suttogó propagandával – amit nincs mód megbüntetni – ad hangot a németek és a nyilaskeresztesek elleni gyűlöletének, mert saját szenvedéseit és a főváros romba döntését értelmetlen áldozatnak tartja. A visszafoglalt háztömbökben megjelenő saját katonákat gyűlölködés fogadja, mivel megtörtént, hogy az oroszok tartózkodásuk alatt élelmiszert és cigarettát osztottak és a lakosokat engedték vízért menni. Ennek következtében az oroszokat sok helyen felszabadítóként várják. Az oroszok minden megfigyelt katonai mozgást rendszerint aknavetőtűzzel árasztanak el, de a polgári lakosságra nem lőnek, ha látják. A céltudatos orosz propagandát még erősíti a polgári lakossággal és a magyar csapatokkal szemben tanúsított német magatartás.
Nem ritka esetek:
Az SS olykor minden ok nélkül tart fogva hosszabb ideig polgári személyeket és honvédeket a legszörnyűbb körülmények között, akik aztán kiszabadulásukat kizárólag az I. hadtestparancsnokság közbenjárásának köszönhetik. A csendőrség és a honvédség tagjait szétszórtan vetik be, s az ellátásukról nem gondoskodnak. Tiszteket minden ok nélkül megvádolnak, sőt megvernek, támadásoknál a németek hátramaradnak és a magyar katonákat fegyverrel a kézben kényszerítik előre, közben a honvédségi szállások területét a fékevesztett németek kifosztják. Fegyvertelen munkásokat kényszerítettek a támadáshoz csatlakozni csak azért, hogy harci zajt keltsenek, akik aztán véres veszteségeket szenvedtek.
A németek – főként Pesten – egész városrészeket adtak fel ellenállás nélkül, a mi, nagykörúton elhelyezett, gyengébb erőinket nem támogatták, hanem vonalainkon keresztül visszavonultak, és hagyták őket elvérezni.
A nekik alárendelt magyar egységekkel nem közölték a hídfőállás evakuálását. Általánosságban a védelem passzív módszerét alkalmazzák. Ahol az oroszok támadnak, a németek közelharc nélkül visszavonulnak. Ennek következtében saját harcoló csapataink veszteségei jelentősek. [Wöhler kézzel írt megjegyzése az aláhúzott részhez a lap szélén: Frechheit! (Arcátlanság!) – a szerk.] A hidak felrobbantásának pontos idejét sem közlik.
150A fenti esetek szoros összefüggésben vannak egymással, és ehhez járul még, hogy a németek a királyi várat és a budai ferences templomot istállónak használták. Ennek híre széles körben ismertté vált, és hátrányosan befolyásolta a bajtársiasság szellemét, sok helyen aláásta a harckészséget.
Az átállások sajnálatos ténye mellett és a harci szellem csökkenése ellenére – mely a német csapatoknál is megfigyelhető – számos magyar alakulat hosszabb ideje helytállt. A súlyos harcok alatt az éppenhogy kiképzett egyetemi zászlóalj a Rózsadombon, a Berend-csoport a Sas-hegyen, a Viharos őrnagy vezette csoport Lágymányoson, a budapesti zászlóalj Veresváry ezredes vezetésével sikeresen visszaverte az ellenség támadásait. Az utóbbi időben csak honvéd alakulatok hajtottak végre ellentámadásokat.
Őszintén rá kell mutatnom arra, hogy rövid időn belül várható az általános kimerülés, amelyet az ellátás kritikus helyzete is siettet.
Az említett alakulatok ma még helytállnak, de sokáig ők sem tudnak kitartani. A legjobb tisztek idegei is felmondják a szolgálatot.”
Saját részemről szeretném a hadtestparancsnokság jelentéséhez hozzáfűzni:
Egy koalíciós háború természetszerűleg magában rejti a súrlódások lehetőségét. Olyan körülmények között azonban, amelyekben Budapest védői már hetedik hete harcolnak, a súrlódások elkerülhetetlenek. Világos előttem, hogy Budapest védelmével kapcsolatban a magyar csapatok és a polgári lakosság részéről is történtek olyan hibák, amelyek a német—magyar fegyverbarátságot megrendíthetik. Ezek számára azonban elég magyarázatot és felmentést adnak az igen nehéz viszonyok, melyek között Budapest védői harcolni kénytelenek.
Ezért is tartózkodtam mindeddig attól, hogy a német vezetés tudomására hozzam a Budapestet védő német csapatok mindazon tetteit, melyek a közös, bajtársias szellemet érintik. Azonban a IX. hadtestparancsnokság január 30-i jelentése, mely sérti a magyar fegyverbecsületet, nem hagyható szó nélkül. Az I. hadtestparancsnokság fenti, súlyos megállapításokat tartalmazó jelentése az általam elrendelt vizsgálat eredménye, amellyel kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy a Budapestet védő német egységek néhány cselekedete túllépte a nehéz körülmények által megszabott határokat.
Kérem Excellenciádat, utasítsa a IX. SS-hadtestparancsnokságot ezeknek a jelenségeknek a megakadályozására, máskülönben a németek iránti rokonszenv a város polgári lakossága, valamint az ott harcoló csapatok körében teljesen kihal.
Megkülönböztetett tiszteletem kifejezése mellett maradok az Ön készséges híve:
Beregfy vezérezredes
Bundesarchiv-Militärarchiv RH V/62.
Német nyelvű eredeti irat fordítása

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem