1941. szeptember hó 9. kedd
1941. szeptember hó 9. kedd
9h 15
Dr. Kroméval megbeszélést folytattam a német utazással kapcsolatban és vele megbeszéltem a nemzetközi munkaprogramnak a menetét.
9h 45
Vitéz dr. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök sportügyekben referált.
10h
Schmidt József a Nemzeti Úszósport Alapítvány ügyeit ismertette.
5111h
Vezérkari főnökömmel megbeszélést folytattam a délutáni, OSK nagytermében tartandó osztályvezetői értekezletről.
11h 30
Szirtes őrnagy személyes ügyben jelentkezett hivatali helyiségemben.
1h 20
Wonke Rudolfné és Tomanóczy Ilona a női honvédelmi nevelés ügyében referált.
Osztályközi értekezlet az Ifjúság Házának tanácstermében. Résztvettek: Közvetlen munkatársaim, a Leventék Országos Parancsnoka, a Társadalmi Sport és Testnevelés vezetője, az Országos Sport Központ vezetője és főtitkára és a hozzájuk beosztott vezető személyek
Tárgysorozat:
I./ Üdvözöltem a megjelenteket és felkértem Wonke Rudolfnét, hogy számoljon be németországi tanulmányútjáról és tapasztalatairól.
Wonke Rudolfné beszámolójában a magyar leányifjúság nemzetvédelmi kiképzésének tervezetéről tájékoztatja a megjelenteket. A nemzetvédelmi kiképzésben kötelezően részesül minden magyar leány 10-19 éves koráig. A kiképzés korcsoportokra osztva történik. A korcsoportok 10-12, 13-17, 17-19 éves korig. A nemzetvédelmi nevelés két főirányban halad:
1./ Kötelező kiképzés egységes terv szerint,
2./ Önkéntes részvétel, továbbképzés, a leventeegyesületek keretében megalakítandó női szakosztályokban.
A kötelező kiképzés két főcsoportra oszlik:
a./ Testnevelés és sport,
b./ Elméleti oktatás.
a./ A testnevelési kiképzés célja egészségügyi testgyakorlással általános testi kiképzést nyújtani, mégpedig egységes tanterv alapján, amely tervezet azonban figyelembe veszi a helyi adottságokat és a korcsoportokat.
b./ Az elméleti oktatás anyagának a kidolgozása megfelelő központi irányítás mellett szakértők bevonásával és a gyakorlati szempontok és a kiképzendők szellemi képességeinek és helyi körülményeinek szem előtt tartásával történik. A nemzetvédelmi kiképzés heti két órát vesz igénybe. Ebből egy óra testgyakorlás és egy óra az elméleti oktatás. A 19. életévben három hónapos munkatábor. A munkatábor kétféle lehet:
1./ Falusi családokhoz beosztva, azok napi munkájában segíteni,
2./ Tangazdaságokban a felsorolt mezőgazdasági ágakban, továbbá a varrásban, szövésben és egyéb kézügyességekben, háziipari munkákban: kosárfonás, szőnyegkészítés, stb. jártasságot szerez.
A 10-19 évig tartó kiképzés tartama alatt az egyes jártasságokat a rendes heti kiképzésen kívül 4-6 hetes tanfolyamokon sajátítják el a lányok. A heti kiképzés elméleti anyagának beosztása a következő.
Minden alkalommal 1 óra testgyakorlás és népdaléneklés, az elméleti anyag hetenként más és más, és havonta képez egy teljes egészet, tehát:
hazafias nevelés 1 hét
egészségügyi nevelés 2 hét
gazdasági nevelés 3 hét
anyaságra nevelés 4 hét
A kiképzési órán azonban mindég lépést kell tartani a mindennapi élettel, tehát fontos, nemzeti szempontból fontos eseményeket kellő világításba helyezni.
Wonke Rudolfné a következőkben ismerteti a magyar leányifjúság nemzetvédelmi kiképzésének szervezését.
A szervezet felépítésénél alapul vesszük a leventeintézmény szervezeti felépítését, mely a gyakorlatban már bevált. A szervezés felépítéséhez szükséges statisztikai kimutatások már részben elkészültek. A szervezet legkisebb egysége a koszorú, amely 50 lányt foglal magában. (Ez a leventéknél megfelel az őrsnek.) A Koszorú vezetője tanítónő, ovónő, zöldkeresztes nővér, vagy bárki, aki a megfelelő vezetőképző-tanfolyamot elvégezte. A Koszorú kisebb 10 főből álló egységekre tagozódik, melyeknek élén az ifjúság köréből vezetői képességekkel rendelkező és később kidolgozandó próbáknak sikeresen eleget tett leányok állanak. A közigazgatási járás területén lévő Koszorúk a járási vezető és annak referensei vezetése alatt állanak. A járások felett a hadtestparancsnokságok területi határainak megfelelően és a hadtestparancsnokságok székhelyén úgynevezett kerületi vezetők állanak. A járási és kerületi vezetők, valamint a központban alkalmazottak lehetőség szerint főfoglalkozásképen alkalmazott egyének, akik az állami tanítónői státusnak megfelelő állásba lesznek kinevezve. A kinevezés feltétele: járási és kerületi vezetői tanfolyam elvégzése. A járási vezető emellett mellékfoglalkozásképen működik mint előadó: orvos, vagy zöldkeresztes nővér, gazdasági szakoktató, testnevelő tanár. A kerületi vezető mellett működik, mint előadó: a fentieken kívül egy propaganda előadó és sportoktató.
52A központ a következő osztályokra oszlik:
1./ Szervezési osztály,
2./ Személyzeti ügyek, vezetők személyi ügyei,
3./ Kiképzési anyagot összeállító osztály. Ennek alosztályai :
testnevelési és sport osztály, elméleti osztály, állandó kiképzés és tanfolyamok,
4./ Vezetőképzés,
5./ Propaganda: sajtó, film, rádió,
6./ Statisztika, eredmények nyilvántartása,
7./ Koszorú-otthonok, tornatermek, sportpályák és egyéb létesítmények: vezetőképző iskola stb.,
8./ Egyenruha, tervezés és beszerzés, rangfokozati jelzések megállapítása, próbajelvények tervezése, sportruházat tervezése, beszerzése,
9./ Ifjúsági irodalom, folyóirat, könyvtár stb., saját kiadványok, folyóirat és utasítások a vezetők részére,
10./ Sporteszközök beszerzése, igénylések elintézése.
A szükséges vezetői gárda az egész országra és minden érdekelt korosztályra való (kb. 1,000.000 leány) kiterjesztés esetén vezető 10.000, járási vezető 250, kerületi vezető 10, központ kb. 40.
Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök kérdezi Wonke Rudolfnét, hogy mielőtt a teljes szervezetet munkába lehetne állítani, hogyan gondolja az átmeneti időre való előkészítést és a munka megindulásának biztosítását.
Wonke Rudolfné: Lépésről-lépésre. Első tennivaló az, hogy a kerületi vezetői állásokra kell megfelelő személyiségeket találni, olyanokat, akiknek ez lenne a főfoglalkozásuk, a második lépés: a kiképzés után a kisebb egységek vezetőit ezek maguk képezhetnék ki, megfelelő szaksegédlettel. A kiképzést megfelelő szakemberek, orvosok, tanárok, gazdasági szakoktatók – feltétlenül hozzáértő egyének – végeznék. Az egész kiképzés anyagát nyomtatásba adnánk. Szükséges lesz 9 nő kiképzése (a 9 hadtestnek megfelelően), ez itt Budapesten történnék a legfelsőbb sporthatóságok felügyelete mellett.
Első lépés tehát ennek a 9 kerületi vezetőnek kiképzése és munkába állítása. Második lépés: a 9 kerületi székhelyen – a már kiképzett vezetők irányítása mellett – tanfolyamok létesítése a budapesti mintára, lehetőleg egyidejűleg és teljesen azonos tervezet szerint. A kerületi vezetők lehetőleg tanárnők legyenek. Azután fel kell használni a helyi ismeretségeket, személyes ajánlásokat, vezetőül csakis olyan személyek jöhetnek számításba, akik a helyi viszonyokkal, környezettel tisztába [sic!] vannak, és a legnagyobb mértékben alkalmasak az ügyek vezetésére.
Dr. Czakó min. osztálytanácsos véleménye szerint 9 vezető (apostolnak nevezi) kevés. Minden hadtestnél kell majd egy elméleti, egy gyakorlati és egy hazafias (nemzetvédelmi) vezető, a tervezet hármas célkitűzésének megfelelően. Szerinte legkevesebb 3x9 kellene, azonkívül még 3-4 sportelőadó. A kiképzésnek feltétlenül erről a három oldalról kell történnie.
Vitéz Kudriczy vk. ezredes véleménye szerint a legkisebb egységek vezetésére 10.000 vezető kevés. Legalább 50.000 leányt kell kiképezni, és ezt kell föntről és alulról minél előbb megindítani. Fontosnak tartja a legfelsőbb vezetők mielőbbi munkába állítását, azután a legalsókét, a legkisebb egységeknél kell megfogni a dolgot. A járások, mint középső szervek szervezését későbbre hagyná. Szerinte ez elsősorban pénzkérdés, ami a jövő évi költségvetésen fordul meg. Az első kiképzéssel egyidejűleg meg kellene indítani a leánycsoportok szervezését. Nem szabad addig várni, amíg az összes vezető rendelkezésére áll, rögtön el kell kezdeni, az egész majd fokozatosan fejlődik. A másodfokú tanfolyamokon a kerületi és központi vezetők kiképzése után az alsófokú vezetői kiképzést kell végrehajtani. Kudriczy ezredes felteszi a kérdést, hogy kik azok, akik széles körben (tehát alsó fokon is) alkalmasak a vezetésre? Szerinte semmi esetre sem szabad a régi rendszert követni, közéleti előkelőségekkel és bálelnökökkel nem szabad elkezdeni. Úgy kell elkezdeni, mint a leventéknél, a kontaktus az ifjúsággal mindig eleven legyen és az alsóbb fokú vezetés az ifjúság kezében maradjon.
Lieszkovszky őrnagy helyesnek tartaná, ha legalább átmenetileg, az alsóbb fokú szervezésben a zöldkeresztes mozgalomra támaszkodnék a női szervezet. Ez a mozgalom friss és erős, kontaktusa megvan a faluval, párhuzamosan kellene felhasználni. A Zöldkereszt központi szervezetétől összekötő nőt kellene beállítani a II. alosztály vezető törzsébe. Igen nagy előnyük, hogy ismerik a falut és tisztában vannak a helyi viszonyokkal.
Véleményem szerint hátránya a zöldkeresztnek, hogy nincs országosan kiépítve, előnye, hogy bizonyos téren közel áll a mi mozgalmunkhoz. Átmenetileg mindenesetre figyelembe kell venni őket. Először legfontosabb a szervezés megindítása és a részletes irányelvek kidolgozása. A tervezetet egész évre kell kidolgozni. Első lépés legyen az anyagi feltételek megállapítása, második a szervezet beállítása. Az 5520-as rendeletben javaslatot kell tenni a törvénynek életbeléptetésére. Ennek lényege az legyen, hogy a leventeintézménnyel párhuzamos leánymozgalomról van szó. A meginduló munka feltételei:
1./ Megállapítani a vezetéshez szükséges anyagi feltételeket,
532./ Megállapítani a kormányintézkedéshez szükséges alapot,
3./ Önkéntes munkaszolgálat rendszeresítésének kidolgozása. A VKM Úr szerint kívánatos volna 18-21 év között egyszer 3 hónapig kötelezővé tenni. Legyen minden, ebbe a korosztályba tartozó leány kötelezően munkaszolgálatos. A jövő hétre le kell szögezni a főbb szervezési irányelveket.
A II. alosztály csoportvezetője breslaui és berlini utazása alkalmával értékes tanulmányokat folytatott a német leányszervezetnek Frau Dr. Jutte Rüdiger kalauzolása mellett, [sic!] de a mi szervezetünk legyen azon, hogy ne utánozza a németeket, vigyük bele nemzeti sajátosságainkat.
II. A leventeifjúság testnevelésével kapcsolatosan felmerült a minőségi sportra kiszemelt leventeifjaknak a leventeegyesületekből a sportegyesületek számára való kiadatásának a kérdése is. E tekintetben mindez ideig egységes rendszer nem alakult ki. Vitéz Kudriczy István vk. ezds. a H.M.40 osztály vezetője bejelentette, hogy a KISOK és a leventeintézmény között még a tavasz folyamán megegyezés jött létre, amely a leventeifjúság kiadatását szabályozza.
Közöltem, hogy a KISOK miniszteri biztosi intézményt nem kívánom tovább fenntartani. Ettől függetlenül azonban v. Kudriczy István vk. ezds. úr által említett és végre nem hajtott megegyezés alapul szolgálhat az általános és az egész leventeifjúságra kiterjedő szabályozásának. E tekintetben Tárczay Őméltósága és v. Kudriczy ezds. úr lépjenek egymással érintkezésbe.
III. A tárgysorozat következő pontja volt a leventeifjúság számára olyan ösztönző hatású kedvezmények megállapítása, mely a leventeifjúság számára olyan célt szabna meg, amiért érdemes küzdeni. Ilyen kedvezmény volna a polgári vonalon igényjogosultság megállapítása állami állás elnyerésére, katonai vonalon pl. az őrvezetői rendfokozat elérése a leventeintézmény keretében. Ezeket a kedvezményeket azok a leventék kapnák, akik a leventekötelezettséget mintaszerűen teljesítették.
Ezzel kapcsolatban v. Kudriczy István vk.ezds. előadta, hogy a leventeintézmény keretében az őrvezetői rendfokozat biztosítása nehezen hajtható végre. Ugyanazon a véleményem volt Lieszkovszky Pál őrgy., aki az őrvezetői rendfokozat adományozását fegyelmi szempontból nem tartotta végrehajthatónak. V. Kudriczy vk.ezds. előadta, hogy ösztönző hatású és jutalmazó kedvezmények részben már meg vannak oldva az úgynevezett jelvényügyekben, csupán arra kérne támogatást, hogy a rendszeresítendő jelvényekhez a megfelelő jogokat is tudnók biztosítani, mind honvédelmi, mind polgári vonalon. Lieszkovszky őrnagy ehhez hasonlóan az obsitok gondolatát vetette fel. Szerinte a leventekiképzés különböző fokozatait piros fehér s zöld szalagokkal lehetne feltüntetni, illetve jutalmazni.
Polgári vonalon az igényjogosultság állami állás elnyerésére még nagyobb problémát jelentene. Ez nagyon könnyen az összeköttetések hivatalból való felhasználására vezethetne és végeredményben az ügy érdekének ártana.
A vitát azzal zártam le, hogy bizottságot jelöltem ki a kedvezmények rendszerének megszervezése végett. A bizottság tagjai Palkovits Pál, Rajczy Imre és Emődy István, honvédelmi vonalon pedig a Leventék Országos Parancsnoka által kijelölt vk.tiszt, illetve tisztek és végül Lieszkovszky őrgy. a VIII.csfség részéről.
IV. Ezek után az ifjúság védelmének kérdésére tértem át. Dr. Emődi István előadta, hogy e tekintetben a munkálatokat már megkezdte. A munkálatok továbbfolytatása végett felkértem v. Kudriczy vk.ezds.-t, hogy az ő rendelkezésére álló német ifjúság védelmi könyvét dr. Emődinek juttassa el.
V. Ezek után a polgári és honvéd sportérmek rendszerének kialakítására tértem át. Javasoltam, hogy az ifjúság nevelése terén elért kimagasló eredmények jutalmazására a Pro Juventute elnevezéssel egy több fokozatból álló kormányzói kitüntetést rendszeresítsünk. A legfelsőbb fokozata egy nyakba akasztható kitüntetés lenne. Javaslatom egyhangú elfogadása után a Toldi Miklós érdemérem szabályzatának esetleges helyesbítését tárgyaltam. Javasoltam, hogy a Toldi Miklós arany érdemérmet a kitüntetések rangsorolásában esetleg a Signum Laudis elé kellene helyezni. Mindenképen a Toldi Miklós érdemérem egymás mögé való sorolását meg kellene változtatni. [sic!] A fenti kérdések elintézésére Palkovits Pál min. oszt. tanácsost és Rajczy Imre titkárt kértem fel azzal, hogy e tekintetben forduljanak Bárczy államtitkár Őnagyméltóságához.
VI. Szurmay Tibor vk.százados bejelentésében javasolja, hogy a katonai és polgári testnevelés összhangjának biztosítása érdekében a Testnevelési Főiskola részéről egy tanulmányi bizottság küldessék ki, amely a Köti tanulmányi bizottságával együttesen állandóan figyelemmel kísérné a testnevelés fejlődését, illetőleg annak fejlődését előmozdítaná.
Misángyi Őméltósága véleménye szerint a Testnevelési Főiskola részéről tanulmányi bizottság kiküldésére szükség nincs, miután a Testnevelési Főiskolát tanulmányi ügyekben a főiskola igazgatója képviseli. Azonban egy egyeztető bizottság megalakítását lehetségesnek és kedvezőnek tartja, és javasolja, hogy annak elnöke az Országos Vezető legyen, míg a KÖTI és a Testnevelési Főiskola 1-1 tagot delegálna ebbe a bizottságba.
Közöltem az értekezlettel, hogy ilyen egyeztető bizottságnak én nem lehetek az elnöke, mert épen [sic!] a szakszempontok érvényesülését kívánom elősegíteni. A cél egy olyan fórum megteremtése, amely a 54testnevelés tudományos és szakkérdéseiben megfellebbezhetetlen. Ennek a fórumnak a javaslatai tennék lehetővé számunkra, hogy döntéseink a testnevelés szakkérdéseiben mindenkor helyesek legyenek. Kudriczy vk.ezds. azt javasolta, hogy az egyeztető bizottság elnöke Misángyi Ottó elismert legkiválóbb testnevelési szakértő legyen. Döntésem ebben a tárgyban, hogy Kudriczy vk.ezds. és Tárczay Ömga. közvetlen tárgyalások útján szervezzék meg a bizottságot.
VII. Holló Zoltán min.számv. tanácsos bejelenti, hogy a VKM. Úr intézkedett a testnevelési főcsoport számvevőségi ügyvitelének ellátásáról, és felállította a VKM. számvevőségének IX. osztályát. Ugyanakkor a Miniszter Úr utasította az oda beosztott tisztviselőket, hogy szolgálattételre jelentkezzenek. A jelentkezés megtörtént. Utasítottam őket, hogy teljesítsék az átadást és az átvételt a minisztérium illetékes osztályainál.
Intézkedés történt a Magyar Ifjúság Házában felszerelendő telefonközpont tekintetésében is. Ez ügyben vitéz Kudriczy vk. ezds. úrral tárgyaltam. A telefonközpont költsége kb. 81.000 pengőbe fog kerülni, amely százalékos arányban lesz megosztva a honvédelmi tárca és az Országos Sport Központ között, és pedig olyan arányban, amilyen arányban az egyes szervek a telefont igénybe veszik. A telefonközpont, az átalakítási költségek, továbbá a belső berendezési költségek összege kb. 100.000 pengőt fog kitenni. Tekintettel arra, hogy ezen munkálatokból már 30.000 P értékű munka már megrendeltetett, sürgősen intézkedni kell, hogy az OSK. pénztára részére ez az összeg – mint a 100.000 pengős részösszegnek első részlete – kiutaltassék. Intézkedés történt a m.kir. Postatakarékpénztárnál, valamint a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztárnál, hogy az Országos Testnevelési Tanácsnak ott lévő betétje felett a változott helyzetnek megfelelően kik fognak rendelkezni. Rendelkezési jog adatott dr. Misángyi Ottónak, az Országos Sport Központ vezetőjének és Arató Gézának, az OSK. főtitkárának.
