14. Az SS 13. (1. horvát) „Handschar” fegyveres-hegyihadosztálya (13. Waffen-Gebirgs-Division der SS „Handschar” [kroatische Nr.1…
30214. Az SS 13. (1. horvát) „Handschar” fegyveres-hegyihadosztálya
(13. Waffen-Gebirgs-Division der SS „Handschar” [kroatische Nr.1])
(13. Waffen-Gebirgs-Division der SS „Handschar” [kroatische Nr.1])
Korábbi elnevezései:
1943. február 10. – Kroatische SS-Freiwilligen-Division
1943. július 2. – Kroatische SS-Freiwilligen-Gebirgs-Division
1943. október 9. – SS-Freiwilligen-Gebirgs-Division (Kroatien)
1943. október 22. – 13. SS-Freiwilligen-Gebirgs-Division (Kroatien)
1944. május 15. – 13. Waffen-Gebirgs-Division der SS „Handschar” (kroatische Nr.1)
Adolf Hitler 1943. február 10-én adott utasítást egy horvát önkéntes SS-hadosztály felállítására, amely „minden lehetőség szerint muzulmán vallású bosnyákokból” álljon. A csapatok szervezését március 1-én kellett megkezdeni.128
128 Klietmann 187. o.
A horvát állam vezető körei minden lehetséges módon akadályozták a hadosztály körüli munkát, amelyben a Himmler és az SS belső megosztásra való törekvését látták a katolikus horvátokkal szemben. Ezért SS Vezetési Főhivatala 1943. július 2-án a hadosztály felállításának további helyszíneként a dél-franciaországi Le Puy körzetét jelölte ki.129 A hadosztály törzse később Le Rozier-ben állomásozott.130
129 Klietmann 187. o., valamint Williamson 121. o.
130 Kaltenegger, Roland: Die Gebirgstruppe der Waffen-SS 1941-1945. (Wölfersheim-Berstadt, é.n. [1994]; a továbbiakban: Kaltenegger) 24. o.
Július végéig a csapatokat teljes létszámban átszállították francia területre. Egyes források szerint a fegyelmezetlenségre amúgy is hajlamos bosnyák önkéntesek egy része megelégelte a magukat „felsőbbrendűnek” tartó német kiképzők állandó sértegetéseit és fellázadtak. Ez volt a Waffen-SS egyetlen csapatlázadása, amelyben több német kiképzőt is megöltek.131 A lázadás mégsem lehetett túlzottan kiterjedt, mert miután elfojtották, a hadosztályt nem oszlatták fel és a kiképzés is folytatódott.
131 Williamson 122. o.
3031943. szeptember végén-október elején a hegyvidéki harcokra felkészített hadosztályt átszállították a sziléziai Neuhammer melletti hatalmas gyakorlótérre, ahol a csapatok kötelék-kiképzését kellett befejezni.
A bosnyák SS-csapatok német tisztjeikkel és altisztjeikkel együtt 1944 február közepén kerültek vissza a Balkánra. A hegyihadosztály egy része az észak-boszniai területeken került bevetésre a Josip Broz (Tito) vezette Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg jól szervezett partizáncsapataival szemben. A hadosztály-harcálláspont a Száva menti Brcsko körzetében volt. A kíméletlen küzdelem során mindkét oldalon napirenden voltak a kegyetlenkedések. A bosnyák SS-csapatok főként a szerb lakossággal szemben követtek el atrocitásokat. A hadosztály 1944. szeptember végéig harcolt a partizánok ellen.132
132 Williamson 123. o., valamint Klietmann 188. o.
A hadosztály áttekintő hadrendje és fontosabb parancsnoki beosztása 1944. szeptember 20-i adatok alapján a következő volt:133
133 Mehner 222-223. o., valamint Klietmann 512. o.
–Teljes létszám: 18 520 fő;
–hadosztályparancsnok: Desiderius Hampel SS-Standartenführer134;
134 Hampel az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Horvátországban, Sziszekben született. Az első világháborút a 16. közös gyalogezred kötelékében harcolta végig. A zászlósként bevonult újonc1918 szeptemberétől már zászlóaljparancsnok-helyettes volt. A háború után monarchista szervezkedésekben vett részt. A második világháború kitörésekor a budapesti német katonai attasénál önként jelentkezett a német haderőbe. Egyúttal a magyar honvédségbe is behívták, de hamarosan elhagyta az országot. Hampel a szerbiai Pancsován jelentkezett Arthur Phlepsnél, aki akkoriban a frissen felállított 7.SS-hegyihadosztály parancsnoka volt. Hampelt SS-Sturmbannführer rendfokozattal átvették az SS-be és kinevezték az 1/IV. SS-hegyivadász-zászlóalj parancsnokává. 1943 őszén Neuhammerben átvette a 27. SS-hegyivadász-ezred parancsnokságát, s egyben megbízták a 13. SS-önkéntes-hegyihadosztály felállításának vezetésével is. Hampel 1944. júliusában vette át a hadosztály parancsnokságát.
–1. (hadműveleti) vezérkari tiszt: Otto Reuter (?) SS-Hauptsturmführer;
–hadosztálytörzs térképész-csoporttal és táboricsendőr-századdal;
–az SS 27. fegyveres-hegyivadász-ezrede [1. horvát] (Karl Liecke SS-Obersturmbannführer): I-III. zászlóalj;
–az SS 28. fegyveres-hegyivadász-ezrede [2. horvát] (Hans Hanke SS-Obersturmbannführer): I-III. zászlóalj;
–13. SS-hegyitüzérezred (Adolf Mayer [?] SS-Sturmbannführer): I-III. tüzérosztály;
304–13. SS-felderítőosztály (Helmut Kinz SS-Hauptsturmführer);
–13. SS-páncélvadászosztály (Gerhard Dierich SS-Hauptsturmführer);
–13. SS-utászzászlóalj (Heinz Knoll SS-Sturmbannführer);
–13. SS-híradóosztály (?);
–13. SS-hadosztály hadtáp-alakulatai (?).
1944. szeptember 26-án elrendelték a hadosztály átszervezését. A két hegyivadász-ezred ettől kezdve egyenként két zászlóaljból állt. Ezt egészítette ki egy SS-utászszázad, egy SS-híradószázad és egy SS-tábori pótzászlóalj. A hadosztály 6015 főnyi német állományához további 3000 katonát vártak a német szárazföldi haderő krétai helyőrségéből, de ebből az átvezénylésből végül nem lett semmi. Az SS magyar területen felállítás alatt lévő 23. „Kama” fegyveres-hegyihadosztályából is Hampel csapataihoz irányították a muzulmán katonákat, mert azt az alakulatot felszámolták.
A 13. SS-páncélvadászosztályból és 13. SS-hegyitüzérezred részeiből – ahogy 1944. júniusában a 13. SS-légvédelmi tüzérosztályból is – hadtest-közvetlen alakulatok lettek. Ezek a kötelékek hamarosan az SS IX. hegyihadtestének alárendeltségébe léptek és 509-es hadrendi számot kaptak (mint például az 509. SS-légvédelmi tüzérosztály).135
135 Kaltenegger 10. és 24. o. A szerző még több hadosztály-közvetlen alakulat esetében is jelzi az átszervezést, de ezt a német levéltári források nem támasztják alá.
A balkáni visszavonulás során, 1944. szeptember végén, illetve október elején a megbízhatatlanná vált horvát állampolgárokat (a bosnyákok egy részét) a hadosztály kötelékéből elbocsátották.136
136 Hausser 397. o.
Október 9-én a hadosztályt horvát alakulatokkal együtt az „E” Hadseregcsoport 2. páncéloshadseregén belül az SS IX. hegyihadtestének rendelték alá, amely Tuzlától északra állomásozott.137
137 Tagesberichte 110. o. és térképmelléklet.
Október 19-én a hadosztályt Zágrábhoz vezényelték. Az átcsoportosítás aznap már meg is kezdődött.138
138 Tagesberichte 141. o.
A bosnyák személyi állomány egyre megbízhatatlanabbá vált A Zágráb felé tartó hadosztály egyik hegyivadász-ezredéből október 22-ig 642 muzulmán katona szökött meg.139
139 Tagesberichte 149. o.
305November 1-én a 2. páncéloshadsereg LXVIII. hadteste arról tett jelentést, hogy az arcvonal mögött gyülekező partizánok között már az SS 13. fegyveres-hegyihadosztályából dezertált muzulmánok is feltűntek.140
140 Tagesberichte 178. o.
A szovjet 3. Ukrán Front 57. hadseregének csapatai november 6-án Apatinnal szemben, majd 9-én Kiskőszegnél (Batina) meglepetésszerűen hídfőket foglaltak a Duna nyugati partján.141
141 Lexikon 76. o.
Apatinnál a „Brandenburg” páncélgránátos-hadosztály volt védelemben. A folyamon átkelt szovjet kötelékeket a németek ugyan elreteszelték, de azok újabb nehézfegyvereket kaptak és összevonták erőiket.
November 10-én az SS 13. fegyveres-hegyihadosztályától útba indítottak egy harccsoportot, amelyet a 28. fegyveres-hegyivadász-ezred parancsnoka után Hanke-harccsoportnak neveztek el. Az SS-harccsoport a 27/I. fegyveres-hegyivadász-zászlóaljból, egy tüzérosztályból, egy vegyes híradóosztagból, egy utászszakaszból, valamint a 13. SS-felderítőosztályból állt. A felderítőosztály Dárdánál foglalt állást és harcérintkezésbe került egy szovjet zászlóaljjal. A hadosztály törzse és a csapatok zöme továbbra is a Drávától délre, horvát területen tartózkodott.142
142 Tagesberichte 199. o., Hausser 397. o., valamint Pencz, Rudolf: Vor Haus und Hof und Kind und Weib. Donauschwäbische Grenadiere an der Donau und in Schlesien. Die Geschichte der 31. SS-Freiwilligen-Grenadier-Division. (Baja, 1996; a továbbiakban: Pencz) 64. és 68-69. o.
November 11-én a Hanke-harccsoport egy része (27/I. fegyveres-hegyivadász-zászlóalj) beérkezett és a LXVIII. hadtest alárendeltségébe került. A 13. felderítőosztályt Apatintól északnyugatra vetették be a szovjetek újabb átkelési kísérletének felszámolására.143
143 Tagesberichte 200. o.
November 12-én a 13. SS-felderítőosztály egy százada támadást indított az előző éjszaka Apatintól északnyugatra, a német vonalak mögött átkelt szovjetek ellen. A század támadását a szovjetek jelentős német veszteségek mellett visszaverték. Miután az SS-felderítőosztály további erői is beérkeztek, a németek a Duna nyugati partján húzódó töltésen foglaltak reteszállást.144
144 Tagesberichte 203. o.
November 14-én a Hanke-harccsoport minden eleme beérkezett Pélmonostorra, majd 15-ére virradóra éjszakai menetben Vörösmartnál elfoglalta reteszállását a szovjetek kiskőszegi hídfőjével szemben. A harccsoport harcálláspontja Hercegszőlősön volt.145
145 Pencz 68. o.
306November 15-én a Hanke-harccsoport Darázsnál a 31. SS-önkéntes-gránátoshadosztály részeivel és egy magyar harccsoporttal 12 ellenlökést hajtott végre, miután a településtől 600 méterrel délre kellett visszavennie arcvonalát. Ezeket az ellenlökéseket a 7. „Prinz Eugen” SS-önkéntes-hegyihadosztály 1007. SS-rohamlöveg-ütegének páncélosai is támogatták.146
146 Pencz 69. o.
November 22-én a szovjetek, miután előző nap elfoglalták Darázst, dél felé indítottak támadást, amely a Vörösmarton védekező Hanke-harccsoportot kivetette a településről. Az SS-kötelék Hercegszőlősre vonult vissza.147
147 Pencz 74. o.
November 28-án az SS 13. fegyveres-hegyihadosztályának harccsoportja Bolmánytól nyugatra leváltotta a máshová vezényelt „Brandenburg” páncélgránátos-hadosztály egységeit és átvette az arcvonal védelmét.148
148 Tagesberichte 247. o.
December 1-én a Hanke-harccsoport a 44. „Hoch- und Deutschmeister” birodalmi gránátoshadosztály jobbszárnyán, Siklóstól nyugatra felszámolta a szovjetek egy mély betörését. Az SS-csapatokat ebben támogatta a 118. vadászhadosztály egy zászlóalja is.149
149 Tagesberichte 255. o.
December 2-án a 2. páncéloshadsereg – s benne a 44. birodalmi gránátoshadosztálynak alárendelt Hanke-harccsoport is – átkerült a Dél Hadseregcsoport alárendeltségébe. Aznap az SS-harccsoport három gyenge zászlóalja körülbelül 300 főnyi harcoslétszámot jelentett. A beosztott tüzérségnek öt könnyű ütege volt.150 A hadosztály zöme eközben továbbra is az „E” Hadseregcsoport alárendeltségében harcolt.151
150 HL KTB/HGr. Süd Zustand der Divisionen Stand 2. 12. 1944 (627. tekercs 7 210944. felvétel).
151 Tagesberichte 284. o.
A szovjetek december 2-én elfoglalták Kaposvárt, két nappal később Marcalit, majd 7-én Barcsot. A német XXII. hegyihadtest december 8-ára visszafoglalta Marcalit. Ezután az arcvonal 20-30 kilométerre a Margit-vonal Dráva és Balaton közötti szakasza előtt, a Marcali–Nagybajom– Nagyatád–Barcs vonalon 1945. márciusáig megszilárdult.152
152 Lexikon 76. o.
A Hanke-harccsoport a 44. birodalmi gránátoshadosztály alárendeltségében állásharcokra rendezkedett be. A harctevékenység általában kisebb felderítő vállalkozásokra, szovjet támpontok kiemelésére, mesterlövészek bevetésére, valamint kölcsönös aknavető- és tüzérségi tűzre korlátozódott.
307Az SS 13. fegyveres-hegyihadosztálya Magyarországon bevetett erőinek harcértékét 1944. december 9. és 1945. január 13. között az alábbi táblázat mutatja:
Időpont
|
Harcoló zászlóaljak száma
|
Gyalogság harcoslétszáma
|
Bevethető páncéltörő ágyúk
|
Tüzérütegek
|
|---|---|---|---|---|
1944. dec. 9.
|
egy átlagos, két gyenge
|
Kb. 400 fő
|
–
|
5 könnyű üteg
|
1944. dec. 16.
|
egy átlagos, két gyenge
|
Kb. 400 fő
|
–
|
4 könnyű üteg
|
1944. dec. 23.
|
három átlagos, egy gyenge
|
Kb. 700 fő
|
7
|
4 könnyű üteg
|
1944. dec. 30.
|
egy közepesen erős
|
Kb. 300 fő
|
–
|
4 könnyű üteg
|
1944. dec. 30.
|
egy közepesen erős, három átlagos
|
Kb. 900 fő
|
7
|
4 könnyű üteg, 2 nehéz üteg153
153 A nehéz ütegek a német 71. gyaloghadosztály alárendeltségében.
|
1945. jan. 13.
|
egy közepesen erős, három átlagos
|
Kb. 900 fő
|
7
|
5 könnyű üteg
|
1945. január második felében a hadosztály már kikerült a 44. birodalmi gránátoshadosztály alárendeltségéből és ezután saját parancsnoka, Hampel SS-Standartenführer154 vezetésével vett részt a dél-magyarországi állásharcokban.
154 Hampelt 1945. január 30-án SS-Brigadeführerré és a Waffen-SS vezérőrnagyává léptették elő.
Az arcvonal viszonylagos nyugalmát jelzi, hogy a hadosztály 1945. januárjában mindössze 15 halottat, 76 sebesültet (ebből egy tiszt) és két eltűntet, összesen 93 főt veszített.155
155 HL KTB/HGr. Süd 22. zahlenmäßige Verlustmeldung (629. tekercs 7 213786. felvétel).
Január 20-án a hadosztály már jelentősebb erőkkel rendelkezett. Négy átlagos zászlóaljában a gyalogság harcoslétszáma mintegy 800 fő volt. A 13. SS-utászzászlóalj (egy százada nélkül) a XXXIV. hadtest alárendeltségében volt. A 13. SS-tábori pótzászlóaljban több mint 400 főnyi harcképes katona kiképzése folyt. A csapatok páncéltörő fegyverzetét hét 7,5 cm-es nehéz páncéltörő ágyú és a 191. rohamlövegdandár alárendelt 10 rohamlövege alkotta. A 13. SS-tüzérezred öt könnyű üteggel rendelkezett, valamint a hadtest-közvetlen 509. SS-nehéztüzérosztály két ütege is rendelkezésre állt. A 100 százalékos mozgékonyságú hadosztályt viszont még védelemre is csupán korlátozottan tartották alkalmasnak.156
156 HL KTB/HGr. Süd Zustand der Divisionen Stand 20. 1. 1945 (628. tekercs 7 212710. felvétel).
308A hadosztály továbbiakban is csupán állásharcokat vívott. Harcértéke 1945. január 27. és március 3. között az alábbiak szerint alakult:
Időpont
|
Harcoló zászló-
aljak száma
|
Gyalogság harcos-
létszáma
|
Bevethető páncél-
törő ágyúk
|
Tüzérütegek
|
Harcérték
|
|---|---|---|---|---|---|
Jan. 27.
|
öt átlagos
|
Kb. 1000 fő
|
7
|
5 könnyű üteg
|
védelemre
korlátozot-
tan alkalmas
|
Febr. 3.
|
két közepesen erős, három átlagos
|
Kb. 1200 fő
|
7
|
5 könnyű üteg
|
védelemre
korlátozás nélkül
alkalmas
|
Febr. 10.
|
két közepesen erős, három átlagos
|
Kb. 1200 fő
|
8
|
5 könnyű üteg
|
védelemre
korlátozás nélkül
alkalmas
|
Febr. 17.
|
két közepesen erős,
három átlagos
|
Kb. 1200 fő
|
8
|
5 könnyű üteg
|
védelemre
korlátozás nélkül
alkalmas
|
Febr. 24.
|
két közepesen erős, három átlagos
|
Kb. 1700 német
és 700 alárendelt magyar katona
|
8 és a 64.
páncélvonat157
157 A német páncélvonat a hadosztály alárendeltségében volt.
|
5 könnyű üteg
|
védelemre
korlátozás nélkül
alkalmas
|
Márc. 3.
|
három közepesen erős, két átlagos
|
Kb. 1300 fő
|
10 és a 64.,
valamint a 79.
páncélvonat158
158 A német páncélvonatok a hadosztály alárendeltségében voltak.
|
5 könnyű üteg
|
védelemre
korlátozás nélkül
alkalmas
|
Az SS 13. fegyveres-hegyihadosztálya a „Frühlingserwachen” hadműveletben sem vett részt.
Március 6-án a Dél Hadseregcsoport déli szárnyát alkotó hadosztály Nagyatád és Babocsa északnyugati körzete között húzódó arcvonalán védelemben maradt. Az SS-csapatokkal szemben a bolgár III. hadtest 8. gyaloghadosztálya foglalt állást.
Március 8-án a 13. fegyveres-hegyihadosztály Háromfától délre több század és zászlóalj erejű bolgár támadást vert vissza. Egy helyen a bolgár csapatok betörtek az SS-egységek állásaiba, de ezt hamarosan felszámolták.159
159 Puntigam, Josef Paul: Vom Plattensee bis zur Mur. Die Kämpfe 1945 im Dreiländereck. (Feldbach, é.n. [1993]; a továbbiakban: Puntigam) 312. o.
309Március 9-én a hadosztály arcvonalának keleti kiszögellésében, Háromfánál több bolgár támadást vert vissza. Eközben az SS-csapatok három hadifoglyot ejtettek. A bolgár halottak számát 80-ra becsülték. Saját veszteségük 19 halott, 62 sebesült és öt eltűnt, összesen 86 fő volt.160
160 Puntigam 313. o.
Március 10-én a hadosztály gyalogsága két erős és két átlagos zászlóaljban mintegy 1200 főnyi harcoslétszámmal rendelkezett. A 13. SS-felderítőosztály a 71. gyaloghadosztály alárendeltségében harcolt. A páncéltörő nehézfegyverzetet kilenc 7,5 cm-es páncéltörő ágyú alkotta. A 13. SS-tüzérezred öt könnyű és egy nehéz ütegből állt. A fogatolt részek 85, a gépkocsizó alakulatok 70 százalékos mozgékonysággal rendelkeztek. A hadosztály védelemre korlátozás nélkül alkalmas volt.161
161 Puntigam 315. o.
Március 17-ére virradó éjjel (már a szovjetek „bécsi támadó hadműveletének” megindulása után) egy század erejű SS-rohamosztag Heresznyétől északkeletre 300 méter mélyen behatolt a bolgárok állásaiba, akik emiatt visszavonultak a fővédőövükbe.162
162 Puntigam 331. o.
Aznap a LXVIII. hadtest alárendeltségében harcoló hadosztály napi létszáma 9228 fő volt, ebből harcképes 3601 katona. A gyalogság egy erős, két közepesen erős és egy átlagos zászlóalja körülbelül 1200 főnyi harcoslétszámot jelentett. A több mint 300 harcképes katonából álló 13. SS-felderítőosztály a 71. gyaloghadosztály alárendeltségében volt. A csapatok 10 darab 7,5 cm-es páncéltörő ágyúval rendelkeztek. A 13. SS-tüzérezrednek öt könnyű ütege volt. A hadosztály fogatolt részeinek 85, a gépkocsizó kötelékeknek 70 százalékos volt a mozgékonysága. Hampel SS-Brigadeführer csapatait védelemre korlátozás nélkül alkalmasnak találták.163
163 Tieke 47. o.
Március 21-én a hadosztály arcvonalán mind német, mind pedig bolgár oldalon élénk felderítő tevékenység folyt, s helyenként rohamvállalkozásokra is sor került. Általában azonban jelentősebb harcokra még napokig nem került sor.164
164 Tieke 63. o.
Március 24-én az SS 13. fegyveres-hegyihadosztálya napi létszámként 9062 főt jelentett. Ebből 3770 katona volt harcképes. A gyalogság három közepesen erős és egy átlagos zászlóalja körülbelül 1100 főnyi harcoslétszámot képviselt. A 13. utász- és a 13. tábori pótzászlóalj egyenként több 310mint 200 harcképes katonával rendelkezett. A bevethető páncéltörő ágyúk száma 10 volt. A 13. SS-tüzérezred öt könnyű üteget vethetett harcba. A csapatok mozgékonysága és harcértéke nem változott.165
165 Puntigam 337. o.
Március 27-én a Dél Hadseregcsoport olyan gyenge harcértékű és alacsony harci kedvvel rendelkező alakulatként jellemezte a hadosztályt, amelyet kizárólag nyugodt arcvonalszakaszon, s nem szovjet csapatokkal szemben lehetett csupán alkalmazni.166
166 Puntigam 343. o.
Március 29-én a szovjet 57. hadsereg csapatai a bolgár 1. hadsereg erőivel közösen megindították nyugati irányú támadásukat, amely Nagybajomnál visszaszorította a német csapatokat.167
167 Tieke 95. o.
Március 30-án a 2. páncéloshadsereg csapatai a szovjetek nyomás elől a Balaton és a Dráva között visszavonultak a Margit-vonalba.
A LXVIII. hadtest jobbszárnyán védekező 13. fegyveres-hegyihadosztály visszaverte a bolgár csapatok támadását Háromfa és a Dráva folyó között, majd visszavonult a Margit-vonalba.168 A hadosztály arcvonala Somogycsicsótól öt kilométerre délnyugatra csatlakozott a 71. gyaloghadosztályhoz.169
168 Tieke 97. o.
169 Tieke 98. o.
Március 31-én az SS-alakulatok Somogycsicsó körzetébe vívtak harcokat.170
170 Tieke
Április 2-án a hadosztály arcvonala már részben a Murától délre, horvát területen húzódott.
Április 4-én az SS 13. fegyveres-hegyihadosztályának állásai már teljesen a Mura mögött húzódtak, Kotortól délnyugatra. Ezzel a hadosztály magyar területen folytatott harctevékenységét befejezte.171
171 Lásd Tieke i.m. 104. oldalával szemben található 10. térképvázlatot.
A hadosztály, miután visszavonult a Birodalmi Védőállásba, a német légierő kötelékéből némi személyi feltöltést kapott. Hampel SS-Brigadeführer csapatai április közepétől Maribortól keletre vívtak védekező harcokat, majd 1945. május 7-én a Glan folyó melleti Sankt Veith-től északra, a brit csapatok előtt tették le a fegyvert.172
172 Hausser 397. o.
311A hadosztályból 1945. május 3-án öt német tiszt kapta meg a Vaskereszt Lovagkeresztjét:
–Desiderius Hampel SS-Brigadeführer, hadosztályparancsnok;
–Karl Liecke SS-Obersturmbannführer, a 27. fegyveres-hegyivadász-ezred parancsnoka;
–Hans Hanke SS-Obersturmbannführer, a 28. fegyveres-hegyivadász-ezred parancsnoka;
–Albert Stenwedel SS-Sturmbannführer, a 27/II. fegyveres-hegyivadász-zászlóalj parancsnoka;
–Helmut Kinz SS-Sturmbannführer, a 13. SS-felderítőosztály parancsnoka.173
173 Krätschmer 899-905. o.
