A prágai támadó hadművelet (1945. május 6. – 1945. május 11.)
A prágai támadó hadművelet (1945. május 6. – 1945. május 11.)
Berlin szovjet elfoglalása még nem vetett véget értelemszerűen a német ellenállásnak. A szovjetek nem nézték jó szemmel, hogy a németek az angolszász csapatoknak nagy csoportokban adták meg magukat, a Vörös Hadsereg ellen viszont továbbra is harcoltak. Amikor Omar Bradley tábornok felajánlotta az amerikai csapatok segítségét a cseh területek megtisztításához, Sztálin utasítást adott a szovjet előrenyomulás meggyorsítására.
Május 1-jén a SZTAVKA elrendelte, hogy az 1. Belorusz Front váltsa le az 1. Ukrán Front valamennyi Berlinben tisztogató alakulatát. Konyev marsall csapatainak fel kellett készülniük, hogy délnyugati irányban előrenyomulva, a 2. Ukrán Front (Malinovszkij marsall) és a 4. Ukrán Front ( 1945. március 25-től A. I. Jeremenko hadseregtábornok) erőivel együttműködésben a német Közép Hadseregcsoport megmaradt erőit fel kell számolniuk.
Schörner tábornagy hadseregcsoportjának május elején mintegy 600 ezer katonája volt. Rendulic vezérezredes Dél (1945. április 30-tól Ostmark [Ausztria]) Hadseregcsoportjának jelentős része, mintegy 300 ezer fő ugyancsak cseh területre szorult vissza. Ezek a csapatok szovjet adatok szerint 1900 páncélossal, 9700 löveggel és aknavetővel, valamint 1000 repülőgéppel rendelkeztek.
Május 6-ig a három szovjet hadseregcsoport 2 millió 28 ezer 100 katonája felkészült a hadművelet végrehajtására. A 151 hadosztállyal, 14 harckocsi- vagy gépesített-hadtesttel, 18 önálló dandárral és két megerődített körlettel rendelkező szovjet csapatokat 69 ezer 500 lengyel, 139 ezer 500 román és 48 ezer 400 csehszlovák katona egészítette ki. A lengyel 2. hadsereg öt gyaloghadosztályból és egy harckocsihadtestből; a román 1. és 4. hadsereg 12 gyaloghadosztályból és három lovashadosztályból; a csehszlovák 1. hadtest pedig négy gyalogdandárból és egy önálló harckocsidandárból állt. A csapatok összesen 1960 páncélossal, 30 ezer 452 löveggel és aknavetővel, valamint 3014 repülőgéppel rendelkeztek.
A szovjetek terve az volt, hogy a harckocsizó és gépesített kötelékek gyors előretörésével birtokba veszik Prágát. Konyev marsall terve szerint a szovjet 13. hadsereg és a 3. gárdahadsereg csapatai Drezdától nyugatra áttörnének az Érchegységen, és biztosítják a 3. és 4. gárda-harckocsihadseregek harcbavetését Prága irányában, amelyek gyors ütemben kifejlesztenék a sikert a hadműveleti mélységben is. A 3. gárda-harckocsihadseregnek mintegy 400, a 4. gárda-harckocsihadseregnek pedig 325 páncélosa volt.
A szovjet erőkkel megerősített lengyel csapatoknak a tervek szerint Görlitz körzetéből kiegészítő csapást kellett volna mérniük. A 4. Ukrán Front keletről, a 2. Ukrán Front pedig délről nyomult volna Prága felé, első támadó lépcsőjükben harckocsi-csapatokkal. A szovjet támadást eredetileg május 7-ére időzítették, de május 5-én a déli órákban Prágában németellenes felkelés tört ki. (A prágai felkeléssel részletesebben “Az arcvonalak mögött” című fejezetben foglalkozunk.) Ebben a helyzetben Sztálin megsürgette a támadást, és elrendelte, hogy azt május 6-án délután meg kell indítani.
Május 6-án az 1. Ukrán Front 13. összfegyvernemi, valamint 3. és 5. gárdahadserege a 3. és 4. gárda-harckocsihadsereggel együttműködésben Riesa körzetéből támadást indított déli irányban. Másnap a keletebbre elhelyezkedő erők is megindították kiegészítő támadásaikat. A 2. Ukrán Front 53. és 46. összfegyvernemi, 7. és 9. gárdahadserege, 6. gárda-harckocsihadserege mintegy 400 páncélossal, valamint 1. gárda lovas-gépesített csoportja Brno körzetéből Olomouc (Olmütz) és Prága felé nyomultak előre. A 4. Ukrán Front erői kelet felől északnyugat felé szorították vissza a német csapatokat. Konyev marsall csapatai május 8-ig a lengyel 2. hadsereg közreműködésével 216elfoglalták Drezdát, majd Bautzent és Görlitzet is. A 4. Ukrán Front a román csapatok támogatásával birtokba vette Olomoucot (Olmützt).
A német 4. páncéloshadsereg az Érchegység felé, a 17. hadsereg Prága felé vonult vissza. Az 1. páncéloshadsereg is feladta a hónapokon keresztül tartott Kárpátokbeli védőállásait, és fokozatosan nyugat felé húzódott vissza.
Május 9-ére virradó éjjel az 1. Ukrán Front parancsnoka utasította két harckocsihadseregét, hogy nyomuljanak gyorsabban Prága felé. Ennek eredményeképpen május 10-én az 1. Ukrán Front csapatai Prágától délkeletre, Benešov körzetében egyesültek a 2. és 4. Ukrán Front előrevetett osztagaival, köztük a cseh 1. harckocsidandár erőivel. Az elkövetkező két napban a németek mintegy 600 ezer katonája tette le a fegyvert. Május 11-én a 4. gárda-harckocsihadsereg Pilsentől (Plzentől) keletre felvette a kapcsolatot az amerikai 3. hadsereg erőivel.
Ezzel a prágai hadművelet, a második világháború utolsó európai szárazföldi hadművelete véget ért. A május 14-én kelt szovjet összesítő jelentés szerint 258 ezer 661 német katona esett hadifogságba; 649 harckocsi és rohamlöveg, 3069 löveg, 793 repülőgép és 41 ezer 131 gépkocsi pedig szovjet zsákmány lett. A három ukrán front 49 ezer 348 szovjet katonát veszített, ebből 11 ezer 265 elesett vagy eltűnt. A lengyeleknél 887, a románoknál 1730, a csehszlovák csapatoknál pedig 533 fő került veszteséglistára. A szovjet hadianyag-veszteség 373 páncélos, 1006 löveg és aknavető, valamint 80 repülőgép volt.
Az 1945. május 6. és 11. közötti eseményekkel még mindig nem értek véget az ellenségeskedések a keleti hadszíntéren. Szovjet források még május 15-én is szórványos harcokról számoltak be az 1. Ukrán Front arcvonalán, ahol az erdős-hegyes terepen kisebb, elszigetelt SS-harccsoportok még tartották magukat egy rövid ideig.
)
A berlini hadművelet (1945. április 16. – május 8.)
)
A visztula–oderai hadművelet (1945. január 12 – február 3.)
)
217K. K. Rokosszovszkij marsall (1896-1968), a 2. Belorusz Front parancsnoka (HTM, 44270).
)
Szovjet csapatok Varsóban 1945. január 17-én (HTM, 2804).
)
Szovjet gyalogság menetel Krakkóban 1945. január 17-én (HTM, 44220).
)
Leonard Mociulschi hadosztálytábornok, a román 3. hegyihadosztály parancsnoka kitünteti a cseh és szlovák területen kiválóan harcolt katonáit (HTM, 26760).
)
A szovjet 1. Belorusz Front páncéltörő tüzérei Posen körzetében (HTM, 97327/alb).
)
Német tábori csendőr ellenőrzi a járműforgalmat 1945 tavaszán (HTM, 41774, OKW-Foto).
)
218Szovjet ISZ–2 nehézharckocsi Sprembergben (HTM, 44324).
)
Egy Waffen-SS alakulat nehézgéppuskája tűzharc közben (HTM, 39534, Atlantic).
)
Szovjet SZU–76 önjáró lövegek átlépik a magyar-osztrák (akkor német) határt 1945 áprilisában (HTM, 32733).
)
A szovjet 1. gárda-gépesítetthadtest utcai harcai Bécsben (HTM, 36561).
)
Egy szovjet gépvontatású löveg halad el az osztrák parlament épülete előtt 1945. április 13-án (HTM, 3163).
)
A szovjet 1. Belorusz Front T–34/85 harckocsijai a berlini hadműveletben (HTM, 97327-2).
)
219A Berlint bekerítő szovjet csapatok egyik gépjármű-oszlopa Nauennél 1945. április 24-én (HTM, 44232).
)
Szovjet Tu–2 bombázó-repülőgépek Berlin felett (HTM, 9260).
)
A szovjet és amerikai csapatok találkozása az Elbánál 1945. április 25-én. Elöl jobbra Emil Reinhardt, az amerikai 69. gyaloghadosztály parancsnoka és V. V. Ruszakov vezérőrnagy, a szovjet 58. gárda-lövészhadosztály parancsnoka látható (HTM, 54333).
)
Szovjet ISZ–2 nehézharckocsik a Brandenburgi kapunál (HTM, 9259).
)
220Szovjet katonák kitűzik zászlajukat a Reichstag épületére (HTM, 9262).
)
Beállított felvétel, amint a szovjet csapatok ünnepelnek az elfoglalt Reichstag lépcsőin 1945. április 30-án (HTM, 44224).
)
Szovjet SZU–76 önjáró lövegek felsorakozva a berlini harcok után (HTM, 97327-1).
)
A szovjet csapatok bevonulnak Prágába 1945. május 9-én (HTM, 3145).
)
A magyar 102/2. csatarepülő-század egyik Fw 190 repülőgépe Sankt Pölten körzetében 1945 márciusában (HTM, 64281, Banai Sándor).
