dal: az irodalmi és népi →líra fő műfaja, mely általános érzelmet, hangulatot viszonylag egyszerű, közvetlen módon, az elbeszélés, leírás és elmélkedés mellőzésével fejez ki, terjedelme kicsiny, formája tetszetős és rendszerint énekelhető. A hivatásos (művészi vagy mű-) zene megfelelő műfajának nem feltétlenül van szövege, az irodalmi versnek viszont nem mindig van dallama, a népi lírában a kettő nem vált el egymástól. Eredet és főként funkció szempontjából a 18. sz.-ban megindult népköltészeti gyűjtések óta megkülönböztetik a →műdalt és a →népdalt; a kettő századok óta kölcsönösen hat egymásra, s nagyon sok a köztes, átmeneti forma is. A dal szó hangutánzó eredetű, a népnyelvben inkább dall (dallás, dallos, dallároz, dallikóz stb.) vagy dana (danaj, danol, danolász, danolgat, danikál stb.) alakban ismert, a nóta szó azonban mindjobban kiszorítja, az utóbbit főként az újabb →magyar nóta értelemben használják. A régies, epikus, szertartásos ének szó általában nem helyettesítheti. A szakirodalom a lírai alműfajok nagyobb részét olyan szóösszetétellel fejezi ki, melynek utótagja a dal, főként az érzelmi (→átokdal, →búcsúdal, →szerelmi dal), mulattató (→bordal, →tréfás dal), alkalmi (→bölcsődal, →munkadal), történeti-társadalmi-politikai (→amerikás dal, →Garibaldi-dalok, →kortesdal, →Kossuth-dalok, →negyvennyolcas dalok, panaszdal stb.) és életformához, foglalkozáshoz köthető csoportjai (→árusdal, →bányászdal, →béresdal, →iparosdal, →katonadal, →kubikosdal, →munkásdal, →pásztordal, →summásdal, →szolgadal stb.). E csoportok egy részénél utótagként a nóta szót is használhatják (pl. katonanóta, pásztornóta stb.). Míg az ének szó az epikus-szertartásos jelleg emlékeit őrzi, a nóta a hivatásos művészetek erősödő hatására utal, maga a dal szó megőrizte a fejlettebb személyi-egyéni-kötött líra előtti formák emlékét: a közösségi-alkalmi-kevésbé kötött formájú, rövid alkotásokét, így pl. több helyen a →gyermekdal neve dana, sőt a sajátos énekhangot adó, káráló kotló is danol. Ugyanezt az elnevezést alkalmazták az újkori →rímes, versszakokra tagolt, viszonylag kései lírai formákra is; legújabb származéka a tömegdal. – Irod. Erdélyi János: Népdalok és mondák (II., Pest, 1847); Imre Sándor: Összegyűjtött irodalmi tanulmányai (I., Bp., 1897); Bartók Béla: A magyar népdal (Bp., 1924); Katona Imre: A magyar népi líra tartalmi-tematikai tagolódása (Ethn., 1970); Ortutay Gyula–Katona Imre: Magyar népdalok (I–II., Bp., 1970).
Katona Imre
Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?
Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?
Vyhľadávajte v desiatkach miliónov novín, denníkov a týždenníkov, športových časopisov a časopisov pre ženy!