Szent-Iványi család. (L. Szent-Iványi a 613. lapon).
Azon hiányoknak és hibáknak, melyek e terjedelmes családnál eléfordulnak, kipótlására és kiigazítására nézve a következőket kell ide iktatnunk:
A 625. lapon Ádámnak Gönczy Annától származó ágán Mihálynak első neje után második neje volt Andreánszky Zsuzsanna. Ennek testvérétől Józseftől és Sughó Magdolnától származott Ferencznek, ki Bihar megye tbirája volt, és nőül teleki Balogh Katát bírta, ágát a mostani ivadékig módomban áll kipótolni, mint következik:
Ferencz, ki a 625. lapon. Bihari tbiró (teleki Balogh Kata); Lajos Bihari főszbiró † 1840. sept. 16. (Súghó Magdolna † 1864. Batonyán); Rozália † 1863. (Marossy László); Francziska (Verner Sebestyén); Czeczil † 1863. (id. Szacsvay Imre † Piskicsata 1849.); László (Szőllősy Julianna); Kálmán sz 1828. † 1850. honvéd kapit.; Gábor † 1835.; Alexandra †; Sándor sz. 1832. lak. Batonyán (Balta Ida) sz. 1841. † 1864.; Adorján sz. 1849.; László sz. 1858.; Zsigmond-János sz. 1863. † 1863.; Mária-Magd. sz. 1864.
Lajosról a 632. lap 3. sorában van említés. Ennek fia a most Batonyán (Csanád várm.) élő Sándor, 1849-ben a forradalmi lőpor gyárnál volt alkalmazva, 1851-ben a császári hadseregbe besorozva, 1861-ben Csanád megyei aljegyző és a batonyai járásban esküdt.
A 626. lapon a III. táblán álló Bálintnak Kubínyi Máriától kijelölt fia Sándor nem halt el magnélkül, mint neve alatt a kereszt mulatja, és mint a 633. lapon is állítva van, hanem 1707-ben Varannón Zemplin megyében harminczados volt, és a Rákóczy forradalomkor Lengyelországba menekülve, egy fiát hagyott maga után Mátyást, ki a mostani élő Zemplin megyei ágat alapítá, következő nemzékrenddel:
Bálint, ki a 626. lapon. 1658. (Kubínyi Mária); Sándor 1707.; Imre †; Rafael.; Mátyás stb.; II. Mátyás.; Folyt. a köv. lapon.
Mátyás, ki az előbbi lapon.; Gábor Zemplíni főpénztárn. (Hocsay Mária); Károly sz. 1780. jan. 16. Zemplini alispán (csicseri Orosz Fáni); Vincze sz. 1811. apr. 30. val. b. t. tan. septemvir.; Róza (Szerdahelyi János); Mária hajadon †
E táblán álló Károly az, kiről a 640. lapon volt említés, ki 1821–31. Zemplin megyei főszolgabiró, 1832-től másod-, 1831–43. első alispán volt, és Miglészen szül. 1780. jan. 17-én. Nejétől csicseri Orosz Francziskától három gyermeke Vincze, Róza és Mária maradt. Ezen említett Vincze az, ki össze van tévesztve a 636. lapon a mások Zemplin megyei Vinczével, kiről alább. Ezen Vincze szül. Zemplin megyében Málczán 1811. april. 30-án, 1830-tól 1835-ig Zemplin megyénél al- és főjegyző, innen kir. helytartósági titkár, eközben 1827-ben cs. kir. kamarás, majd (mintegy 1843-tól) helytartósági tanácsos, 1850. után Buda-pesti kerületi cs. kir. főispán, utóbb visszavonúlt, 1860. után és jelenleg is a hétszemélyes kir. tábla elnöklő birája és val. belső titkos tanácsos.
A 629. lapon Zsigmond fiának Pálnak, ki 1821–24-ben Liptó megyei alispán volt, neje nem csicseri Orosz Fáni volt, mint ott tévedésből áll, hanem Okolicsányi Judit. Ennek egyik fia Vincze az, ki össze volt tévesztve a másik Vinczével a mostani hétszemélyes táblai elnöklő biróval, és Pálnak fia ezen Vincze az, ki, mint a 636. lapon a 2. és 3. sorban áll, Liptó megyének 1831-től főjegyzője volt, jelenleg pedig a Szent-Iványi osztatlan birtokra nézve Liptóban nemzetségi director.
A család czímerére nézve meg kell jegyeznem, hogy értesítés szerint a czímervértet tartó két bányász az összes nemzetségi czímert illeti.
Végűl a 640. lapon alulról 2–4. sor, mely Károlyról szól, miután ennek helyét a családfán már kijelöltem, elhagyandó.
A mi netán tévedés, és hiány még ezután is maradna a családtáblázaton, azokra nézve, miután a nemeztségnek egy pár kitünő tagját adatok szolgáltatása és kiigazítása végett sikertelenűl kértem föl, egyedűl ezen mély hallgatagságnak és hosszú késedelemnek tulajdonítható.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
