Szeniczey család.
Szeniczey család.
Nyitra vármegyei eredetű. Törzsfészke azon megyében Kis-Szenicz helység, hol curialis birtoka volt. A czímeres nemes levelet 1626. évi martius 16-án II. Ferdinánd királytól kapták Szeniczey György, János és Pál testvérek. A czímeres nemes levél először Nyitra megyében 1635-ben hirdettetett ki.
A család Szeniczey máskép Bárány névvel is élt, illetőleg szeniczei Bárány-nak is neveztetett, és ez okból e munka I. köt. 179–180. lapján e családról volt már némi töredékes említés téve, és ott, egyik Nógrádba és Hontba származott ág ivadéka megemlítve.
A család a mult században főleg protest. egyházi pályán több nevezetes tagot mutatott föl: ilyen volt az érintett helyen említett szeniczei Bárány György, ki Soprony megyében Beleden született, ki Jenában, Hágában járt az egyetembe, hazatérvén Győrben tanitó, innen n.-vázsonyi, majd végre dörgői ev. lelkész volt. * Több munkát írt, 1740-ben adta ki fordításban Rambachnak „a gyermekek neveléséről”, ugyan ott és akkor „Az augustana confessio” czimű munkáit. Kiadta jobbítva 1741-ben Arndt az igaz kereszténységről írt négy könyvét Vásonyi M. fordítása után. * Legnevezetesebb munkája „Az uj testamentom” fordítása, mely Laubanban 1754. nyomatott.
Horányi, Memoria Hung. I. p. 114. és Nova Memoria 284. Magyar Irók Életrajza gyűjt. I. 21.
Sándor István, Magyar könyvesház 93. lap.
Előtte Jenában tanúlt Bárány János, Tolna megyéből 1737-ben. * Szintén az egyház-irodalmi téren tünt föl szeniczei Bárány Pál, senior és varsádi predikátor, (szül. 1748.) ki a Szent-irásnak betű szerinti fordítása által némely meghomályosított helyére való világoskodó lámpást adott ki 1787-ben.
Haan, Jena Hung. 59.
A család egyik ága Soprony megyébe költözött, családi közlés szerint ez Györgynek a nemesség szerzőnek fia György volt, ki Beledre telepedett, onnan vévén nőt a nemes Takács családból; e szerint az említett György, a dörgicsei tudós ev. lelkész is e György ágából származott.
A család egyik ága, mely Györgytől származik, s melynek itt családfáját is közölhetjük; nemességét Győr megyében 1755. ajn. 19-én hirdetteté ki. Tolna megyétől 1803. máj. 4-én, * Pest megyétől 1841. nov. 20-án kapott a család nemességéről bizonyítványt. * És a táblán álló III. Pál Tolna megye előtt 1819. jun. 14-én azt is igazolá, hogy a családot nem a Bárány, hanem jogosan a Szeniczey név illeti, és azóta a család a „Szeniczey alias Bárány” nevezet helyett egyedűl a Szeniczey nevet viseli.
Jegyzőkönyvi 447. szám alatt.
Jegyzőkönyvi 2061. sz. a.
A család nemzékrende * következő:
Családi közlés szerint.
György; György 1626. armálist kap.; János 1626. közszerző.; I. Pál 1626. közszerző.; György; György; András orvos.; János superint.; István.; György.; Mária (Fürdős István); József teng. kapit.; II. Pál.; János.; Katalin.; III. Pál ügyvéd Tolnában; György.; József.; János.; István.; Teréz.; Anna.; Stefánia †; IV. Pál †; Emilia (Vetsey Antal); Ferencz.; Eduard.; Gusztáv kir. felváltó törv. sz. biró (1. Kis Eleonora. 2. Schernhoffer Ida); Fáni.; Judit.; Ödön †; Miksa †; Miksa †; Jozéfa (Balassa István); Czeczil.; Stefánia.; Friderika.; Ákos.; Ilona †; Geiza; 1-től Jenő †; 2-tól Gusztáv; Etelka (Szilvásy László); Pál.; Eugén.; János.; Laura.
A táblán állók közűl III. Pálnak fia Gusztáv a királyi váltó feltörvényszék birája Pesten, több jeles váltójogi munka szerzője.
A család czímere – mint említve volt – a paizs udvarában bárány zászlóval, fölötte nap, hold és csillag.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
