Lemez,
Lemez, az a fémlap, mely szélességéhez és vastagságához viszonyítva vékony. A 2,6 cm.-nél vastagabb L.-eket azonban már lapoknak (páncélos lap), az igen vékonyakat pedig füstnek (arany füst, ezüst füst stb.) is nevezzük. A L.-t manapság hengerelik, régebben kalapácscsal nyujtották ki, sőt az aranyból, ezüstből vagy a rézötvényekből készített fémfüstöt ma is igy gyártják. L.-t minden fémből hengerelhetünk, még pedig vagy a rendes hőmérsékletnél (mint az ólmot), vagy gyengén melegítve (mint a cinket) vagy pedig vörösizzásnál (mint a vasat), csak arra ügyeljünk, hogy a L.-nek a hengerléskor keletkező ridegségét elvegyünk, ez pedig ugy történik, hogy a L.-t megizzítjuk s ezután az anyag tulajdonsága szerint lassan (p. a vasat) vagy gyorsabban (p. a rezet) lehűtjük. Az ólom, ón és cink L. kilágyításra nem szorul. A szerkezeti célokra szolgáló L.-t a kihengerlés után kalapácscsal való kopogtatással meg is vizsgálják.
Az iparban igen sokféle L.-t használnak, legtöbb faja a vas L.-nek van. Fekete L. az, melynek felszinén a hengerléskor keletkező reveréteg még rajta van, ha erről a reveréteget keféléssel vagy hasonló művelettel eltávolítjuk, súrolt L. a neve. A kikészített vagy dresszirozott L.-ek azok, melyeket a reverétegnek csávázással vagy más módon történő eltávolítása után fényezett kemény hengerek között kihengereltek és fojtóan elzárt lágyító üstökben izzítással és ezt követő lassu lehütéssel kilágyítottak. Mig a súrolt L.-eknek sötét kékesszürke felszinük van, a kikészített L.-ek széle barnás, kékes, ibolyás vagy sárgás futtatás szineket láttat (az izzításkor keletkező oxidáció miatt). A mekanikai úton kifényesített L.-eket csiszoltaknak nevezzük. Habos (moirirozott) L.-ek az ónozott L.-ek, melyeket gyengén megmelegítenek s ezután vizben lehűtenek. Az ón ekkor gyöngyház- vagy jégvirágszerüen kristályosodik. A firnászolt L.-ek átlátszó firnászszal bevont L.-ek, a habos L.-eket szines firnászszal is bekenik, hogy az ón kristályok szinjátékát jobban emeljék. Ha a L.-eket szinnyomtatás, patronozás vagy festés útján díszitik, ekkor mintázott L., ha pedig fénymázzal egészen bekenik, lakkozott vagy fénymázas L. a nevük. Vannak még lyukgatott, hullámozott, bordázott, guillochált (l. o.), ónozott (l. Bádog), cinkezett (l. Cink) stb. vas L.-ek. A vas L.-t a használhatóság szerint in nevezik. Igy p. van zár- (0,4-0,5 mm. vastag), tető-, cső- (0,56-0,57 mm. vastag), kazán- (6-16 mm. vastag), hajó- és páncél-L. Az u. n. kompound- vagy kettős L.-eket összehegesztett kovácsvas- és acéllapokból hengerlik; ezek az acél keménységét a vas szívósságával egyesítik s ezért különösen páncélos hajók borítására igen alkalmasak. Vas-L.-gyártás dolgában legelső gyáraink a rimamurány-salgotarjáni vasmű részvénytársaság nádasdi telepe, ahol ónozott és cinkezett L.-eket is gyártanak. Fülöp koburg-gothai herceg gyártelepei a felső Garam völgyében; az Unió részvénytársaság zólyomi gyára, hol L.- és ónozóműhely is van; a szab. osztrák-magyar államvasút társaság resical hengerműve és a m. kir. kincstár kis-garam-zólyom-brezói gyári komplexusa. Ónozott L.-t gyári újabban a budapesti magyar-angol fémárugyár is. A vas L. után leghasználtabb a vörösréz, sárgaréz, tombak és bronz L., melyet szintén nyersen vagy kikészítve hoznak forgalomba. Van fekete, csávázott vagy súrolt sárgaréz L., a használat szerint pedig fedő-L., cső-L., hajó-L., pénz-L. stb. Vörösréz L.-t csak kevés magyar gyár készít. Ilyen a felsőbányai m. kir. rézkohó és rézpörölyde, a csetneki rézgyár, a szepes-iglói rézverdék és Chaudoir budapesti gyára, ahol rézötvényekből való L.-t is hengerelnek.
Az iparban nagyobb fontossága van még a cink, argentán, britannia, ólom, ón és aluminium L.-eknek is. A cinket különösen a bádogosipari használja tetőfedésre, edények és fürdőkádak készítésére. A vékony ón-L.-t folionak vagy sztaniolnak is nevezik. Az u. n. tükör foliót, melynek vastagsága 0,0162 mm., a tükörgyártásban használják. Az argentán és britannia L.-ből finomabb evő- és asztali készleteket, az aluminiumból pedig díszmű-áru cikkeket készítenek. L. még Hengermű.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
