tőzeg
tőzeg: szarvasmarha, ló, juh, ritkán sertés istállótrágyájából, legelőn összeszedett → árvaganéból, pusztai juhászszálláson összesepert → juhporból készített tüzelőanyag. Néhol tőzegnek mondják a legelőn elhullajtott, tüzelésre összeszedett marhatrágyát, az árvaganét is. A szónak a ’lápok növényi maradványa’ jelentése másodlagos fejlemény. A trágya általános mezőgazdasági felhasználása (→ trágyázás) alig néhány évszázadra terjed. A tőzeg elnevezés általános, ismeretes még: a gané, vetett gané (Hortobágy környéke, Békés m., Nagykunság), dudva (Túrkeve, Kisújszállás) kifejezés is. Az állati trágyát különbözőképpen használják fel tüzelésre: fűtenek megszáradt árvaganéval, a juhászszállásokon összesepert juhtrágyával, az ún. juhporral is, de kialakult a trágyának egy jellegzetes feldolgozása, a tőzegkészítés is. Ennek három módja ismeretes: 1. Elsősorban ló és szarvasmarha, juhtenyésztő területeken a juhok, elvétve sertések trágyáját szalmával, törekkel keverik; kocsival, lóval, lábbal járatják, tapostatják meg (taposás); elsimítják majd többnyire téglaalakú darabokra vágják és megszárítják. – 2. A megdolgozott masszát általában 40×30 cm-es és 5 cm magas rámába, ún. ganévetőbe verik, lapjára, majd élére állítva kiszárítják és kupacban raktározzák el. – 3. Néhol a juhólban, a → hodályban felgyülemlett trágyát vágják ki kockákba. – A tőzeggel elsősorban a fátlan, alföldi területeken fűtenek, kiváltképpen a Kis- és Nagykunságban, a Hortobágyon, Pest, Csongrád, Békés, Szolnok m.-ben, Heves és Borsod m. déli részén. Használták pusztai pásztorszállásokon, valamint a falvakban és mezővárosokban is. – Készítését és funkcióit prózaíróink (pl. Jókai Mór, Fáy András, Móricz Zsigmond, Szabó Pál, Veres Péter) is megörökítették. A tőzeg szó a 16. sz. végétől ismert, a 18. sz.-tól széles körűen használják. – A trágyával való tüzelés a fátlan, füves sztyeppén, valamint a magas hegyvidékeken, az erdőhatár feletti pásztorszállásokon ismert Európa és Ázsia sok vidékén. Svájc felső völgyeiben az istállóból kivágott trágyát, a Francia-Alpokban és Bretagne-ban keretben megformázva szárítják és tüzelik. – A tőzeg a magyar nyelvben török jövevényszó, vagy a honfoglalás előtti, vagy a kunbesenyő réteghez tartozik. A krími täzäk, ’megszáradt gané’ megfelelői a többi török nyelvben is ismertek. A szónak a magyar nyelvben is először ’árvagané’ jelentése volt. A törekkel, szalmával kevert és megformázott tőzeg újabb fejlemény lehet. – Irod. Ligeti Lajos: Tőzeg (Magy. Nyelv, 1938); Beke Ödön: Török kezek – magyar tőzeg (Magy. Nyelvőr, 1950); Gunda Béla: Tőzeg szavunk tárgytörténetéhez (Magy. Nyelvőr, 1951).
Sárkatlan, gúlába rakott tőzeggel (Hortobágy)
Tőzeg (Nádudvar, 1977)
Szabadfalvi József
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
