színek
színek: A különböző népek a színeknek eltérő szimbolikus jelentést tulajdonítanak. Bizonyos színek a magyar → népi hitvilágban is meghatározott szerepet játszottak. – Legelterjedtebb a piros szín gonosz-távoltartó, rontáselhárító (→ rontás elhárítása) szerepe. Piros szalagot (pamutot vagy gyöngyöt) kötnek a kisgyermek csuklójára (fiatal állatok, főként csikók nyakába) a rontás megelőzésére → szemverés ellen. Piros rongyot szögeztek a küszöbre (→ ajtó), ajtófélfára, hogy aki rossz szándékkal jön a házba, ne legyen a rontáshoz ereje. E cselekmények azonban egyéb rontáselhárító módszerekhez képest nem voltak általánosak. – A színek felhasználásának egyik alapelve minden valószínűség szerint az analógia. A → népi gyógyászatban is felhasználják: a → Szent Antal tüze nevű betegséget (orbánc) a bőr piros színeződéséről lehet felismerni, ezért egyik fajta gyógyítása az volt, hogy piros kukorica szemekkel kellett megfüstölni és piros kendővel kötötték be a beteg testrészt. – A → sárgaságra az orvosságot sárga viaszpohárból kellett meginni vagy aranygyűrűt tettek egy pohár vízbe és arról kellett az állott vizet meginni: sárga cukrot vagy tojássárgáját adtak a betegnek, sárgarépát és sáfrányt is használtak, és sárga ruhával takarták le. – A különféle népek mitológiájában (→ mítosz) a színek szimbolikus jelentését összekapcsolták az égtájak, a napok és napszakok, irányok (bal–jobb) vagy az elemek elnevezéseivel (tűz, víz, szél, föld). – Irod. Fél Edit: Adatok a gyászszínekhez és párhuzamok (Ethn., 1935); Szendrey Zsigmond: A piros szín (Ethn., 1936); Szendrey Zsigmond: A fehér szín szerepe és jelentősége. A szürke szín szerepe és jelentősége (Ethn., 1938); Fél Edit: Újabb adatok a zöld gyász-szín magyaroszági előfordulásához (Népr. Ért., 1940).
A menyasszony piros kendővel dörzsöli az arcát, hogy mindig piros legyen (Buják, Nógrád m., 1947)
Hoppál Mihály
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
