Fazekas Mihály: A kelletekorán jött csendes esőhöz
Héj be jókor jössz, ihol a reménység
Már is elkezdett vala csüggedezni
Gyenge hitünkben. |
Képzelénk; a fő hegye, minthogy onnan
Harmatot nem nyert, szomorún elaszva
Mind lekonyúla. |
Őgyelíté fel, hogy az útazónak
Mind szemét-száját bekeverje piszkos
Rajzolatokkal. |
Mennyi sínlődőt hozol új erőre.
És ki nem dícsér? csak az, aki búzát
Vett nyereségre. |
Megtöröd, s amit beszedett, nyakán vész.
Add Uram! hogy rádohosodjon; a nép
Rá ne szoruljon. |
A megijjedt nép sanyarú vetését!
Hallod! áldottnak nevez a szegénység:
Ess, kis eső, ess! |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me