67. SZÉKELYSZENTMIKLÓS
67. SZÉKELYSZENTMIKLÓS
1333-ban a pápai tizedjegyzékben de Sancte Nycolao néven jelentkezik. (Beke: Az erd. egyházmegye. 176.; Orbán: Székelyföld. I. 117., 5. jegyz.) 1476-ban Szent Miklós (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1497-ben Zenth Miklosfalva (uo.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrum 4 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.) .
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja (nevét nem tudjuk), a pápai tizedjegyzék szerint 2 banálist fizet. (Beke: i. h.; Orbán: i. h.; Documente. XIV. C., III. 201.)
A falu nyugati felében levő dombon, a parókia kertjének egy kiemelkedő pontján temetővel körülvett hatalmas templom állott. Orbán Balázs (i. m. I. 117.) a 36 lépés hosszú templom alapjai alapján egy félköríves apszisú román kori templom maradványairól számol be. Bár a falu népessége nem volt jelentős, temploma nagyságát az indokolta, – amint azt Benkő Milcoviájában közli és a helyi hagyomány is így tartja nyilván –, hogy apátsági templom volt, központja több falunak.
A XVIII. században már csak a szentélyt használták, elzárva a hajótól, egyesek szerint azért, mert igen nagy volt a hívek létszámához viszonyítva. Valószínűbb azonban az, hogy romlásnak indult a hajó. Ez a sors fenyegette a szentélyt is, melynek boltozata beszakadt. Az 1732-es vizitációs jegyzőkönyv ezt állapítja a meg: „Az Szentmiklos nagy templom majd elpusztul,” (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék 302.)
1789-ben a templom siralmas állapotáról így írnak: „megromlott és meghasadozott kő Templom, tíz megromladozott kő lábakkal megtámasztva, de mind a Templom, mind a Kő Lábak dülő félben vannak”. Ekkor boltozata már hiányzott. Ezt virágosan festett, párkányos mennyezettel helyettesítették, amely felírása szerint 1691-ben készült.
1763-ban javítják a templomot. Ebben az évben tornya is állott, a templomtól húsz lépésnyire nyugatra.
Miután annyira megroskad, hogy már nem lehetett megmenteni, lebontják és közelében anyagából egy másik templomot építenek. Ezt földrengés rongálja meg, s ezután 1862-ben – amiről a kazettás mennyezet feliratának dátuma szól – új templomot építenek a faluban.
A régi templomból átmentik a csúcsíves nyugati kaput, egy gyámkövet a déli portikusz oldalfalában, egy gótikus gyámkövet a parókia kertjében. Ezek és a leírások alapján az első templom építését a XIII–XIV. század fordulójára, átépítését és a tornyot a XV. századra teszik.
A torony alá helyezett csúcsíves kapukereten felirat olvasható: „Advenias sacrum pure cum pectore templum Pulsa ne cesses, quod petis accipias.”
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején az unitárius vallásnál állapodik meg és temploma is unitárius lesz. A középkorban templomához tartozott: Siménfalva, Medesér, Tordátfalva és a két Kede, de ezek fokozatosan önálló egyházközségek lettek, éspedig a XVI. században Siménfalva, utána Medesér és Tordátfalva, majd 1816-ban a két Kede. (Orbán: i. m. I. 117., 5. jegyz.)
A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.), és e század elején is csak unitárius temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Unitárius templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
