66. SZÉKELYSZENTMIHÁLY
66. SZÉKELYSZENTMIHÁLY
1333-ban a pápai tizedjegyzékben jelentkezik először (Beke: Az erd. egyházmegye. 176.; Orbán: Székelyföld. I. 107.; Documente. XIV. C., III. 170.) de Sancto Michaele néven. 1566-ban Szent Mihályként (C. Suciu: Dicţionar istoric.) említik. 1567-ben a regestrum 10 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.) 1576-ban ismét Szent Mihály (C. Suciu: i. m.) a neve.
1333-ban plébániatemploma van, papja, Márk a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 6 banálist fizet. Ugyanezen évben Pál pap is szerepel 23 dénár befizetéssel. 1334-ben újra Márk a pap, aki 3 régi banálist fizet. (Orbán: i. m. I. 107., 12. jegyz.; Beke: i. h.; Documente. XIV. C., III. 170.)
A falu neve is templomáról tanúskodik, amelyet Szent Mihály főangyal tiszteletére szenteltek. Márk, illetve Pál pap Szent Mihály-temploma helyébe később egy gótikus stílusú templomot emelnek vagy a régit építik át, amely 1842-ig áll fenn, amikor lebontják és helyére nagyobb templomot építenek.
A régi templomot lebontáskor 400 évesnek becsülték, amint ezt Székely Sándor és Kelemen Lajos is megállapította a templomról fennmaradt leírások alapján. 1789-ben ezt írják a templomról a vizitációs jegyzőkönyvben: „Tizenöt kőlábakkal megerősített kőtemplom. Napkeletről való része bolthajtásos, a nyugatról való része pedig szép virágokkal ékesítve mennyezetes.” A festett kazettás mennyezet korát felirat örökítette meg: 1778.
Zsindellyel fedett kőtornya volt. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 300.; Kelemen Emlékkönyv. 535.)
A templom lebontásakor leírták, hogy „falaoldala olajas enyves festékkel belölről behozva – oda sok állatok, emberek valának rajzolva –, mely szép munkát még annyi üdő sem vala képes megsemmisíteni...” (Kelemen Emlékkönyv. 540.) Maguk a falfestmények legkésőbb a XVI. század elejére mutatnak, a katolikus korra.
Orbán Balázs azt is megörökíti megbízható emberek állítására hivatkozva –, hogy „igen díszes, faragványos kövekkel volt burkolva... E feliratok között több hun betűkkel írt is volt.” (Orbán: i. m. I. 107.) A köveket beépítették az új templomba.
A régi templom érdekessége, hogy alapjaiba 7 római írásos votiv oltárkő volt beépítve. Ebből hármat az új templom falába úgy helyeztek el, hogy szövege olvasható, a többi négyé pedig nem. Azoknak a szövegét csak lemásolva mentették meg. A szakértők megállapítása szerint az oltárköveket az északi castrumból hordották ide a XV. századi vagy még előbbi templom építésekor. (Kelemen Emlékkönyv. 535.; Orbán: i. h.)
A régi templomban ezek a római kövek a fundamentumba voltak beépítve, eldugva… „nehogy a Rómaiak közül többen itt járva, volt tanyájukra ismerjenek”, amint naivul a szentmihályiak 1842. évi jelentése írja.
A lebontáskor még megvolt egy feliratos régi harang is, de feliratát nem tudták kiolvasni, s örökre elveszett, mert 1848-ban ágyút öntöttek belőle. (Orbán: i. h.)
Az új templom a kolozsvári unitárius templom belső terének megformálását idézi. (B. Nagy M.: Stílusok. 49.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején az unitárius vallásnál állapodik meg templomával együtt és filiáival: a két Bencéddel, Kobátfalvával, Demeterfalvával és Kadáccsal. A filiákról egy 1711-ben öntött harang felirata tanúskodik: „Opera unitariorum fusa est Szentmihály, Bencéd, Kobátfalva, Kadits. Anno Dn.” 1711. (Dávid L.: i. m. 300–301.)
Az 1789-i leltározás egy gótikus kehelyről is megemlékezik, amelynek „szárán vagyon egy ezüst négyszegre kimetszett virágokkal való ékesség”.
A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.), és e század elején is csak unitárius temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Unitárius templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
