Pályakezdése
Pályakezdése
Egerben született, 1863-ban. A társadalmi környezet, amelyből származik, tipikusnak mondható: az a nemzeti érzületű, a 48-as hagyományok szellemében élő vidéki, zsidó kereskedő polgárság, amely a századelő irodalmának egy egész sor tehetséget ad majd. Bródy e rétegnek első képviselője. Apja, Bródy Jakab gyarapodni törekvő ember; volt bor- és gabonakereskedő, építési vállalkozó, illetve kantinos egy egri kaszárnyában. Mint a céhes világból kiszakadó kereskedő vállalkozók zöme, Bródy Jakab is hamar tönkrement a kiegyezés után meggyorsuló szabad versenyben. Vagyonát vesztve, családjával együtt Pesten telepedett le a hetvenes években. A fiatal Bródy Sándor tele van a szülőföld emlékeivel, Eger s a vidék iránti romantikus nosztalgiákkal. De az ő élete igazában már a nagyvárosban alakul ki: mint nyomorgó diák hamar megismeri a külvárosi diákszállásokat, a cselédszerzők fenntartotta "éjjeli menedékhelyek" életét.
Más világ volt ez, mint aminő az érseki arisztokratizmussal, dzsentri illúziókkal és kispolgári biedermeier hangulattal telített egri; és más, mint aminőt Gozsdu Elek, Ambrus Zoltán vagy Justh Zsigmond, a nagyvárosi szalonok első megjelenítői fedeztek fel az irodalomnak. Őt is megérintik, mint kortársait a hetvenes, nyolcvanas évek filozófiai és tudományos elméletei: a pozitivista-materialista 765eszmék, a darwini és büchneri tanok, valamint az anarchizmus, és az új irodalmi áramlatok. De a szellemi hatásokat nem csupán könyvekből meríti; éhező orvostanhallgatók, állástalan tanárok és anarchista jogászok közvetlenül ismertetik meg vele nézeteiket.
Az ifjú Bródy rendkívül ambiciózus, szenvedélyes egyéniség, aki szinte már serdülő korában művészi pályáról, sikerről álmodozik. Rajztanár, festőművész szeretett volna lenni, figyelme így fordult a reneszánsz kora, kivált a holland mesterek művészete felé. Az első művészettörténeti és esztétikai stúdiumok igen mély benyomást gyakorolnak rá, Van Dyck és Rembrandt művészetének élménye, példamutató életbősége és életszeretete egész művészi pályafutásán elkíséri. A korai festészeti stúdiumokat azonban hamar félbe kell szakítania. A megélhetés kényszere hivatali munkára szorította: nagybátyjának, Bródy Zsigmondnak békés-gyulai ügyvédi irodájában vállalt állást. Itt, a kisvárosban olvasta Zola Nanáját, első kísérleteinek igazolóját és bátorítóját; ez időben már írogatott, de még nem a nyilvánosságnak. A Nana hatására most a készek mellé megír még néhány elbeszélést, amelyek Nyomor címmel 1883-ban meg is jelennek, néhány száz példányban, a békésgyulai nyomda kiadásában. Bródy ennek a saját pénzén kinyomtatott gyűjteménynek a tiszteletpéldányaival Pestre utazott, hogy bemutatkozzék a szerkesztőségekben. "Rettegtem: – írta később – no most mindjárt lelepleznek, hogy nem tudok ortográfiát és ezt megtudja az egész világ – azaz egy vidéki kislány. – Nem így történt. Nagyon kegyelmesek és jók voltak hozzám az emberek." Novelláskötete, ismét Nyomor címmel (1884) hamarosan új kiadásban jelent meg. A kötetnek széleskörű visszhangja támadt, Bródy egycsapásra ismert író lesz. Így indult el a karrierje, Mikszáthé mellett a legnagyobb és legsikeresebb a századvégen.
Rákosi Jenő a jól fizető Budapesti Hirlaphoz hívta munkatársul, s megnyílt előtte az ajtó a fővárosi lapoknál, az Ország Világnál, a Magyar Salonnál. S megindulásától számított rá A Hét is: őt tekintette zászlóvivőjének, a közönséget a laphoz vonzó munkatársának. Gyors fővárosi karrierjét egy véletlen kitérő szakította meg; báli tudósítóként Kolozsvárra utazott – s ott maradt két évre. Részint mert elcsábította a gyermekkori emlék, a vidék hangulata, részint mert szerelemre lobbant a helybeli színház tragikája, Hunyady Margit iránt, s végül; mert megkísértette az önálló lapszerkesztés gondolata: szerencsét próbált az Erdélyi Hiradóval (1888–89). Volt ebben a gyors átváltásban, amint egyéniségében is, bizonyos szertelenség, bohém könnyelműség. S ugyanez a temperamentum jellemzi gyors, váratlan házasságkötését is. Visszatérve Pestre, már megint a Budapesti Hirlap tudósítójaként, egy falusi farsangi mulatságon vesz részt Heves megyében. Itt ismerkedik meg leendő feleségével, egy művelt vidéki úrikisasszonnyal, aki a szülői ellenkezésekkel dacolva megy hozzá a bohémségéről akkor már országos hírű íróhoz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
