b) I. Imre ága.
b) I. Imre ága.
I. Imre (I. Gábornak fia) 1654-ben Árva megye szolgabirája volt. Unokája Ádám (szül. 1678. jan. 16.) Árva megye alispánságát viselte. Ennek többi közt fia Ferencz két fiat hagyott maga után, t. i. Györgyöt (sz. 1753. † 1774.) (kinek ágából, és pedig – úgy látszik – György fiától származott a most Hont megyében élő Zmeskal Zsigmond;) és Lászlót, ki Nógrád megyébe házasodott, nőűl vévén Pelargus Máriát, kitől Gábor és Ferencz fia maradt. Az előbbi, tudniillik Gábor, e század elején 1812–16. körűl Nógrád megyének alszolgabirája, majd főbiztosa volt. Nejétől Máriássy Zsuzsannától fiai Sándor, ki 1842–49. Nógrád megye alszolgabirája, 1850-től cs. k. járásbiró volt 1860-ig, legutóbb mint törvényszéki ülnök nyugalmaztatott. Testvére Zsigmond, volt honvéd.
Nincsenek a családfán István, Árva megyének 1766-ban főjegyzője, és György, ki 1793-ben lett kir. udvarnok.
A Zmeskal család nemesi czímere – mint fölebb a metszvény mutatja – a paizs ezüst udvarában zöld téren fölemelt farkú, futó vörös ökör, derekán kék övvel, mely mellé égő fáklya van tűzve. A paizs fölötti sisak koronáján három strucztoll leng, a jobb oldali fehér, a középső vörös, a baloldali kék. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról ezüstkék.
A család átalában ágost. evang. vallású, kivévén az I. táblán Márknak fiát Istvánt, és ennek fiát György-Ráfaelt, kik katholikus vallásúak.
A családnak – mint emlitők – egyik régiebb, még I. Vencziszló előtt elvált ága Sziléziában bárói ágon virágzott, és ott Grauden, Oschin és Sauervitz, Felső-Luzsiczában pedig Tessnitz, Oberneudorf és Vanovitz helységek birtokosa volt. Ez ágból domanoviczi báró Smeskal József-Henrik, császári tanácsos és ezen tisztség főnöke, utóbb herczeg Lichtenstein tanácsosa, és oppelni főkapitány 1716. october 1-én Bécsben VI. Károly császár által csehországi grófi rangra emeltetett. * Meghalt 1760. máj. 2-án, eltemettetett a sauerviczi egyház sírboltjába. Neje freudenthali gróf Würben Jozéfa Mária még előbb, 1755. novemb. 22-kén halt meg, eltemettetett Neukirchenben. * Utódaik nem maradtak, és birtokaik utánnok sógoruk gr. Würbenre szállottak, ki azokat az illető jobbágy-községeknek eladá, melynél fogva a sauerviczi fényes várkastély is elpusztúlt. Henrik-József grófnak emléke fenmaradt a leobschützi k. tanodában is, melynek alapkövét ő tette le 1752. aug. 17-kén. * Egyébiránt ez ág ismertetése nem körünkhöz tartozik, arról a sziléziai, Cseh- és Porosz családtani munkákban bővebben olvashatni. *
Megerle, Adels lexic. Erg. band. 31.
Az ottani helybeli egyház könyvében ezt olvashatni rólok: Die 22. nov. 1755. mortua Maria Josepha Comitissa de Smeskal et Domanovitz, nata Comitissa de Würben et Freudenthal, Domina in Neukirch, Wanovitz, Sauerwitz et Rosen. Aetatis 42 annorum, locus sepulturae Neukirch in Ecclesia S. Venceslai. – És – 2. Maji 1760. mortuus. Illustrissimus Duus Henricus Josephus Comes de Smeskal et Domanowitz, Serenissimi Principis de Lichtenstein Consiliarius, Ducatuum Oppaviensis et Carnoviensis cis Oppaviam Capitaneus terrestris, haereditarius Dnus in Sauerwitz, Wanowitz, Deutsch Neukirch, Hohdorf et Rosen. Aetatis 76. annorum, 2. mensium, sepultus in Crypta Ecclesiae Sauerwicensis.
Jahresbericht über. d. k. kath. Gymnasium zu Leobschütz 1859. I. 5.
Joan. Sinapi Schlesicher Adel. 1728. – Herld, Silesiographia VII. 775. – Ledebur, Adels lex. d. preussisch. Monarchie.
Ezen ágnak bárói czímere a magyarországi Zmeskalok nemesi ágá-éval teljesen egyenlő, sőt a grófi czímer is, mint itt a metszvény mutatja, – csak bővitése amannak; t. i. ez egy függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali ezüst udvarban zöld téren a kék öves vörös ökör látható (de fáklya nélkül), a baloldali kék udvarban vizirányos három ezüst pólya látszik. A paizs fölött grófi koronán, két koronás sisak áll, a jobb oldaliból az ismert három strucztoll nyúlik föl, a baloldaliból pedig a vörös ökör emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról ezüstkék.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
