Zmeskal család. (Domanoveczi és Lestinei) | Nagy Iván: Magyarország családai

Zmeskal család. (Domanoveczi és Lestinei)

Árva vármegye régi, birtokos, előkelő nemes családa. Eredetét Sziléziából vette, hol a család egyik ága – mint erről alább fogunk szólni, – bárói, sőt grófi ágon virágzott. A magyarországi-ág a XVI. század elején telepedett hazánkba.

Első, ki Magyarországban nemességet és birtokot szerzett, Zmeskal * Venczizló volt. A beszármazás története következő: midőn Szapolyay István nádor özvegye Hedvig tescheni herczegnő 1507-ben az Árvai urodalmat lomniczai Horváth Mihály kezeiből kiváltá, annak kezelésére Sziléziából több egyént hívott Árva megyébe, névszerint Dubove (Dubovecz, Dubovszky) Jánost, Zednyiczky Venczelt, és Blinai Hineket. Dubove már otthonról is módos ember, ez ujabb állomáson még inkább megvagyonosodott és Hedvig herczegnőnek jelentékeny összegeket kölcsönözgetett, végre pedig az árvai urodalmat zálogba vette, és azt 1527–1546-ban mint földes úr birta, sőt ezen utóbbi években Árva megyének főispánságát is viselte. Dubove az eképen szerzett Árva vára s uradalma igazgatásához szükségelt több tisztjét Sziléziából és Lengyelországból hozta be, ezek között zedliczi Kosztka Miklós unokáját, domanoveczi Zmeskal Vencziszlót, Felixet és Pált, nem különben Kozmovszky Pétert és Jakabot. 1546. körűl Dubove utód nélkűl elhalván, Kosztka Miklós, ki Árva várának kapitánya volt, és már régebben János királyhoz állott, Zedliniczkyvel a vár jövendő birtoka fölött versenygeni kezdtek, ami kellő alkalmúl szolgált arra, hogy I. Ferdinand e várat hatalmába kerítse. Erre nézve a most nevezett király 1546-ban september 26-kán Prágában kelt levelében * a már emlitett Zmeskal Vencziszlót, Felixet és Pált, és Kozmovszky Jakabot és Pétert néhai Dubovszky János tisztjeit kellő jutalom igérete mellett fölhívta a terv eszközlésére, mely szerint Árvavárat mint királyi tulajdont Zedliniczky akkori várparancsnok kezéből kiragadni, és azt Révay Ferencz nádori helyettes kezébe juttatni segitsenek. Ez meg is történt. Dubove halálával Árva vára és urodalma I. Ferdinand birtokába szállott, a ki 1548 sept. 3-án Bécsben kelt királyi adománylevélben Zmeskal Vencziszlónak és utódainak; amannak hű szolgálatiért az Árva vári birtokokból kiszakított Lestine (az oklevélbeni Lessczyny) helységet (Sztratnacze és Oszadkával együtt) Dubove János magvaszakadta czímen adományozta. * Ezen kir. adománylevél folytán I. Ferdinánd még azon évi dec. 13-kán Pozsonyból parancsot adott, * a huzakodó cholticzi Zedniczky Vencziszló árvavári praefectushoz szólót, mely szerint az Lestine helységet a vári birtoktól elkülöníteni és az adományos Zmeskal Vencziszlónak átadni köteleztetik; mi annál szükségesebb volt, mert nevezett Zedniczky Zmeskal Vencziszlónak határozott ellensége volt, azt nem csak becstelenítésekkel illetvén, de javaiban is megkárositván, miért ez utóbbi amaz ellen pert indított melynek folytán 1550. évben (sz. Mátyás apost. ünnepe utáni 3. napon) Nádasdy Tamás országbiró perszüntető itélet-levele * szerint a villongás országos békebirák előtt akképen egyenlített ki, miszerint Zedniczky Vencziszló Zmeskal Vencziszlónak nem csak Lestine helységet kibocsátani köteleztetett, de azon felűl 700 ftot is fizetni tartozott. Elérvén végre Zmeskal Vencziszló Lestine helység jogos birtokába, más birtokháboritóktól még ezután sem maradhatott békében, az oklevelek tartalma szerint legelőbb a lestinei határból juhai elhajtása által Kubinyi Kristóf és Jakab kezdték boszantani, kiket azért 1555-ben nádori parancs * mellett törvényszék elé állítatott. 1558-ban Koroda Bertalan ellen kellett perelnie, mire nézve I. Ferdinand királynak Árva megyéhez intézett parancsa * folytán a végrehajtás felfüggesztetvén, a peres iratok a kir. kúriára voltak felterjesztendők. Azonban háborgatóitól, kik között főleg a Kubinyiak tűntek ki, élte végeig nyugton nem maradhatott. 1571. oct. 1-én Pozsonyban Miksa királytól kettős ótalomlevelet * nyert, egyiket Thurzó Ferencz árvai megyei főispánhoz intézve, másikat Árva megyéhez szólót, * melyek szerint ezek őt személyében és birtokaiban minden sérelmezői, névszerint pedig Kubinyi Kristóf ellenében védeni és ótalmazni köteleztettek, mi annál szükségesebb volt, mert nevezett Kubinyi Kristóf és ennek jobbágyai már nem csak birtokháboritásra szoritkoztak, hanem Zmeskal Vencziszló nejét Maróthy Borbálát is letartoztaták, mely hatalmaskodásért Zmeskal Vencziszló őket a királyi tábla elé idéztette. * 1582. febr. 20-án a pozsonyi várban kelt Rudolf király adománylevele Zmeskal Vencziszló és sógorai Micsinszky, Ábráhámy, Lukaviczky, Palásthy és Tapolcsányi részére, ipjok Maróthy György Bars megyei Perlep, Egyházas-Maróth helységekről és Közép-Sember és Disznós részbirtokokról, melyekre nézve Horváth Pál és Tapolcsányi Imre ellent mondtak. * És – úgy látszik – ezen adománylevél után Zmeskal Vencziszló nem sokára kimúlt az élők sorából. Ő lett a Zmeskal család magyarországi ágának törzsatyja és alapítója, tőle ered a máig lejövő nemzedék, mint a következő táblázatok * mutatják; megjegyezvén még ezek előtt, hogy a vele bejött Zmeskal Pál 1545-ben várnagy és Zmeskal Felix utódai ismeretlenek.

Iratott Smeskal-nak is a családnév, mint ezt az 1647. évi 94. törv. cz. is tanúsítja.

A lestinei családi levéltárban létez I. Ferdinand kir. ezen eredeti levele ily czímmel: „Egregiis et Nobilibus Venceslao, Felici et Paulo Zmeskal, Jacobo et Petro Kozmovszky, aliisque servitoribus quondam Joannis Dubovszky etc. etc. fidelibus nobis dilectis.

Eredeti a családnál. Ennél fogva téves Lehoczkynak Stemmat. I. 451. lapon azon adata, mely szerint Lestine helységet Zmeskal Pál Árvavári várnagy 1545-ben kapta volna Dubovszky János magva szakadtán.

Az okmányok a lestinei családi levéltárban.

Miksa kir. ezen 1571. octob. 1-kén kelt ótalmi levelét, valamint Árva megye alispánjának Dávid Flóriánnak alább említendő 1580. sz. Incze napján Zmeskal Dániel részére kelt idézőlevelét az 1862. évi Sokol nevű tótlap 4. füzet 131. lap., mint tót nyelven kelt okmányokat mutatá be a közönségnek. Azonban ez vastag tévedés, mert az érdeklett oklevelek eredetiei nem tót, hanem latin nyelven vannak írva, a mint azok a lestinei család levéltárban bár mikor meg tekinthetők. Ama közlemények tehát csak utóbbi fordítmányok lehetnek.

Az okmányok szintén a lestinei családi levéltárban.

Szontagh Dán. közléséből, továbbá a) Deduct. et Tabellae geneal. Familiarum Hungariae. Kézírat a nemzeti muzeumban, folio latin. nro 213. tab. 52. b) Wagner Tabul. geneal. tabula LXVIII. ugyanott. c) Wagner C. Mss. tomo LXX. pag. 60. ugyanott d) Rajcsányi Ad. Deduct. gen. Mss. tomo II. fol. 7. et 14.

I. tábla.

Zmeskal I. Venczel 1548-ban kapja Lestinét (Maróthy Bora); Margit (Viszocsányi János); Anna (Katanóczy mk. Kesernyovszky János); I. Dániel 1580. (1. Pongrácz Janka 2. Guzith Judit); I. Jób árvai alispán † 1632. (1. Geletffy Petrona 2. Szent-Iványi Anna); Ilona (1. Turcsányi László 2. Egressy Gáspár); I. Tóbiás †; I. Gábor 1522. (1. Rakóvszky Zsófia 2. Marczel Zsófia) Folyt. IV. tábl.; I. Jaroszló 1687. 1617. (Nyáry Mária); Ráfael †; Bora 1599.; Bora 1607. (Dávidné); Erzsébet 1607 (Draskóczy Dávid); Ilona (Beniczky Gábor); I. György árvai alispán és kap. † 1665. (1. Pongrácz Anna 2. Aranyady Anna); I. Ferencz elesett Glatznál; Klára (Matyasovszky Kristóf); Petrona (Rédey István); Jób †; Pál †; Zsuzsa (1. Neczpál Kristóf 2. Abaffy Gáspár); *; Éva; Ádám; János ifjabb 1715.; I. Gáspár Rákóczy híve † 1685. (Pongrácz A. Mária); III. Jób árvai alispán † 1723. (Stansith Horváth Éva) Folyt. II. tábl.; Ilona (Gosztonyi István); Zsuzsi (Kubinyi István); Mária (1. Hodossy János 2. Bene Istv.); Klára (Turánszky Gábor); János Rákóczy híve 1710. (Kheberich Kata); Julianna 5-ször férjnél; Kata szül. 1774. (fancs. Jóob Ján.); Kristóf sz. 1744. april. 24. (Kiszely Kata); II. Gáspár † 1766. (Andaházy Kata); András szül. 1719. † 1747. jan. 18. (Andaházy Klára); Teréz; László Oszadkán sz. 1735. sept. 6. (Petrovíczius Mária); Anna-Mária; Kata †; János; Jaroszló (Dvornikovich Zsuzsi); Anna (Okolicsányi); Judit (Zmeskal József)

*) I. Jóbnak gyermekei még II. Jaroszló, III. Jaroszló, I. Mihály, Janka, I. Zsigmond, I. Pál, Zsuzsanna, kik a táblára nem fértek.

* Jóbnak gyermekei még II. Jaroszló, III. Jaroszló, I. Mihály, Janka, I. Zsigmond, I. Pál, Zsuzsanna, kik a táblára nem fértek.

László Oszadkán szül. 1735. sept. 6. (Petroviczius Mária); Jónás; József szül. 1762. mart. 13. árvai alispán (Zmeskal Judit); Kristóf szül. 1765. katona.; Teréz (Andreánszky); Jozéfa (Reviczky Antal); Miklós szül. 1789. † 1838. árvai urad. ügyész (Kubinyi Zsófi); Vendel Kalas. †; Márk sz. 1792. † 1836. árvai fő sz.-biró (b. Luzénszky Erzse); Ilona (Kubinyi Kálmán); Mihály Oszadkán lak.; Stefánia; Judit (Reviczky Kálmán); István (Rády Luiza); József sz. 1854.; Apolló sz. 1855.; István-Mihály szül. 1858.; György-Ráfael szül. 1861.

II. tábla.

III. Jób, ki az I. táblán. árvai alispán † 1723. (Stanisith Horváth Éva); Pál; IV. György árvai törv. sz. elnök † 1757. aug. 3. (Okolicsányi Magda); II. Imre szül. 1677. (1. Fejérpataky Erzse 2. Eisenblaser Margit) Folyt. a III. tábla.; Mátyás †; IV. Jób sz. 1720. † 1778. árvai alispán (Meerwaldt Anna); Ilona (Szent-Iványi Mihály); Antal sz. 1745. nov. 8.; Zsuzsi Magda (Kukszné Eperjesen); Anna Kata (Andreánszky); Zsuzsa †; György †; V. Jób sz. 1751. jul. 16. † 1754. jul. 3. Beszterczén; György szül. 1755. mart. 29. † 1763. dec. 8.; Erzse sz. 1756. Zmeskal (György); Mátyás sz. 1757. sept. 1. † 1815. (megyeri Gombos Janka); Tamás sz. 1765. jul. 1. † 1792. márt. 18. cs. k. főhadn.; VI. Jób szül. 1778. † 1855. árvai fő sz. biró és követ (Tihanyi Mária); Anna sz. 1780. febr. 4. (Zsembery Miklós); Mihály sz. 1781. dec. 18.; Klára sz. 1783. †; Janka sz. 1785. mart. 20. (Ganczaugh Zsigmond); Jozéfa sz. 1788. jul. 30. (Zmeskal József Győrött)

VI. Jób sz. 1778. † 1855. árvai fő sz. biró és követ (Tihanyi Mária); Janka (Illésy László); Anna; Jetti †; Sarlotta (szántói Szabó Ferencz); Nelli; Elek árvai fő sz. biró 1848. (Turánszky Apolló); Peter árvai fő ügyész (Kubinyi Erzse); Antal; Anna; Gizella (Csemiczkyné); Mária; Constanczia

III. tábla.

II. Imre, ki a II. táblán. sz. 1677. (1. Fejérpataky Erzse 2. Eisenblaser Margit); Imre † 1751. aug. 3.; Anna (Kubinyi Imre); Erzse sz. 1716. mart. 22.; Zsuzsa †; VII. Jób 1727-től Győrben (Ostffy Zsuzsa); Éva †; János †; György (F. Joób Erzse); 2-tól Venczel † 1773. nov. 24. (Stefanidesz Anna); Julianna sz. 1724. oct. 18. (Mudrony lelkész); Mihály †; Zsuzsi †; Kata (Lehner); Zsófia (Mecséry); Lajos Győrben 1790. (dukai Takács Éva); Sámuel (Mecséry N.); János sz. 1722. katona; Klára; Lőrincz (Szent-Iványi Anna); Péter.; Károly; Mária; Eszter; Erzse (Tolnayné); Teréz (Chernel György); Teréz (Kisfaludy); Anna (f. ordasi Lepossa István); Zsuzsa (csáfordi Tóth János); I. József huszár főhadn. (Zmeskal Jozéfa); Dániel (Fülöp Sarlotta); Lajos Dukán; Zsuzsi † 1864. (Tóth Antal); Teréz †; Antal †; Károly †; István Győr törv. sz. elnök 1861. (Ferenczy Zsuzsa); Anna (Kiss József); Sándor 1861. Győr vm. fő sz. biró (Zittrich Camilla); II. József (gr. Viczay urad. jogigazg. † 1863. feb. 1.; Zsófia † 1834.; Irene; Aranka

IV. tábla.

I. Gábor, ki az I. táblán. 1622. (1. Rakóvszky Zsófia 2. turiki Marczel Zsófia); I. István (Bedecs Kata); II. Dániel (Sárffy Kata özv. 1647.); I. Károly (Palugyay Fruzsina); I. László (Hidvéghy Zsófia); 2-tól I. Imre árvai sz. biró 1654. (Stavniczky Anna) Folyt. V. tábl.; Mária (1. Szmrecsányi Máté 2. Baán Szaniszló); András †; Anna (Beznák Istv.); Judit 1629. haj. (Pállya István); Éva (Horváth Ján.); I. Sándor (Dávid Zsuzsa); Pál (Pongrácz Zsuzsi); Dávid † 1750. kora 95. év.; II. Károly (Dávid Éva); János 1737. Apaffy tisztje (Turánszky Mária); Kata (Reviczky László); Zsuzsa sz. 1716. febr. 14. (Andreánszky); II. Sándor Ung vm. 1760. (Berzeviczy Zsuzsa); III. Károly † 1740. kora 28. év.; László †; Jób †; II. Gábor (Okolicsányi Zsófia); Zsuzsa; Mária; III. László (Meliorisz Zsuzsa); Klára (Zolnai László); III. Gábor 1751. liptói követ. † 1764. (Meerwaldt Kata); IV. Károly.; Antal.; Ferencz.; Ferencz katona.; József sz. 1763. † 1833. ker. tábl. ülnök. kir. tan. (Pfanschmidt Teréz); Dániel sz. 1765. jan. 2. árvai főpercept. (Tótfalussy Judit); János sz. 1767. jan. 28. cs. k. kapit.; IV. Gábor 1827.; Miklós kanczel. titkár † 1833.; Ferencz sz. 1764. febr. 8.; Miksa árvai főperc. † 1839.; Fridrik testőr; Antónia; Szidónia (Csemiczky László); Emilia (Ruttkay Boldizs.); Ferdinand árvai alispán 1849. (Vadnay Ottilia); Vilma (Mesko Vendel.); Aladár; Irén

József sz. 1763. † 1833. ker. tábl. ülnök kir. tan. (Pfanschmidt Teréz); Bora (Malatinszky Ferencz kir. tábl. üln.); Dénes †; Róza (Meliorisz László); Teréz (Maletér Lőcsén); Fanny (Szakmáry); Móricz szül. 1801. dec. 24. cs. k. kamarás 1861. árvai főispán (Hámos Janka); Józs. Béla † 1858. máj. 16. Geczelfalván; Berta (Meliorisz Dénes); Zoltán született Rosnyón 1841. febr. 8.

V. tábla.

I. Imre, ki az I. táblán. árvai sz. biró 1654. (Stavniczky Anna); Ilona; II. Gábor; II. György 1676. (1. Kereskényi Anna 2. Luby Anna); 1-tól Ádám szül. 1670. jan. 16. árvai alispán (Luby Mária); Zsófia (Záborszkyné); 2-tól László szül. 1680. febr. 11. (Osztroluczky Mária); Anna (Szmrecsányi György); Mária (Vitalis István); László v. Lőr. korponán.; Zsófia; József; Ferencz (Balogh Anna); Eszter; Rebeka; Gábor; György sz. 1753. apr. 21. † 1774. jun. 24. (Zmeskal Erzse); László 1780. (Pelargus Mária); György (Káldy N.); Mária; Márton Vilmos; Job Lőrincz; Gábor Nógrádban sz. biró, s főbiztos 1812–16. (Máriássy Zsuzsa); Ferencz 1816. (Tornyos Krisztina); Zsófia (Barna Sándor dr.); Zsuzsi (Madarassy); Sándor Nógrád: sz. biró 1842–9. (Prónay Ottilia); Zsigmond (Benkő N.); János; Mária hajad.; Fáni (Miklovicz Fer.); Kálmán; Ágnes (Glós Samu)

A család törzsének, Zmeskal I. Vencziszlónak nejétől Maróthy Borbálától a táblán látható három leánya és hat fia volt. Ezek közűl I. Tóbiás és Ráfael mag nélkűl haltak el, I. Dániel, I. Jób és I. Gábor és I. Jároszló-ról egyenként szólandunk, de ezekből is csak I. Jób és I. Gábor lettek máig lesarjadzó családvonalnak alapítói.

I. Dániel 1580-ban Incze napján Isztebnyén Dávid Flórián árvai alispán által kiadott idézvény által Thurzó György főispánt, Szent-Iványi János praefectust, Divéky György tiszttartót és Koren-Stanovits Jakab harminczadost a maga számára szállitott sónak elkoboztatása végett törvény elé idézteti. * 1592-ben I. Jób és I. Jároszló testvérével Lestine és Szrnyacze helységen osztozott. Kétszer nősűlt, első neje sz.-miklósi Pongrácz Janka, az utóbbi * Guzith Judit 1622-ben már özvegy volt. Ezen házasságokból két leánya Borbála (még 1607-ben leány) és Erzsébet maradtak, amaz Dávidné, emez Draskóczy Dávid (vagy Dánielné).

A családi levéltárban. Az eredeti okmány latin nyelven. Ez is egyike azon okmányoknak, melyeket a „Sokol“ Tótlap 1862. 4. füzetében tót okmány gyanánt kiadott.

Más genealogián másod nejéűl Szunyogh Jankát is olvassuk, azonban ez aligha nem tévedés.

I. Jároszló (Hieroslaus) 1592-ben osztozott testvéreivel I. Jób és Dániellal Lestinei és Szrnyáczai birtokán. A XVII. század elején 1604. körűl Bocskai részén Turócz megyei országos rovásoló (dicator) volt. 1606. apr. 6-án és jul. 1-kén Bocskay István erdélyi fejedelemtől parancsot vett, miszerint az 1604-től hátralevő 3000 magyar forint adót Leökeös Lászlónak Kassán a kincstárba haladéktalanúl befizesse: „Teöb irásunkat – igy szól Bocskai parancsa – Kgd erre ne várjon, mert mi Illésházy urammal immár a felől végeztünk“ Ez időben Bars megyének alispánja volt, és főispánjának Dóczy Andrásnak annyira megkülönböztetett bizalmasa, miszerint 1610. őt bizta meg a megyei tisztujjitó szék eszközlésével, e tekintetben azonban, vala mint főispánját, úgy és kénykedő hatalmaskodó eljárása miatt a megyei nemesség őt sem kedvelhette. * 1610-ben neje Nyáry Margit után, (ki előbb Szászy András, utóbb Majthényi Farkas özvegye volt) kapott laszkári, kobenkai, felső-lelóczi, pritersdi birtokaiba, úgy szakolczai, pozsonyi és récsei házakba és szőllőkbe beiktattatott. 1613-ban Bars megyei Pazsiti kuriáját 800 fban elzálogitá Vivirényi máskép Lebenbach (Elevenkúty) Ábrahámnak és ennek nejétől Gyürky Zsuzsannától szül. fiának Mihálynak. * Ugyan ez évben Moson megyei Nagy- vagy Felső-Kemle helységet 1900 ftért zálogba adta Lipthay Imrének. * 1618-ban mint adó-rónok (dicator), mivel az adó behajtását saját birtokain akadályozá, az országgyűlés elé idéztetett. Fölebb elmitők, hogy Bocskai alatt, mint rovásoló, ennek pártján állott, de ez időben egyszersmind, úgy mint 1604–1606-ban, Bars vármegyének országgyűlési követe is volt. Az 1604. évi országgyűlésen a protestansokra sérelmes 22. törvénycziknek oda iktatása ellen mint Bars várm. követe Istvánffy Miklós nádori helytartó előtt tiltakozván, ez által nem csak küldői helyeslését nyerte meg, de a magyar és cseh protestansok bizalmát és népszerűségét is kivívta, és utóbb részint ezeknek, részent Tieffenbachnak eszközlése folytán a bécsi békekötés fentartása végett Bethlenhez követséggel bizatott meg. Ezek folytán, mielőtt Bethlen Gábornak pártjára teljesen át kelt volna, Mátyás főhzg által főkapitányságra is kineveztetett, de azt el nem fogadta. Át menvén Bethlen G. részére, történelmi szerepet játszott, * annak tanácsosa és a hét bánya-város kamara-grófja lett. Anyja Maróthy Anna után Bars és Hont, neje bedeghi Nyáry Margit után Turócz, Nyitra, Mosony, Pozsony sat. megyékben birt jószágain felűl 1621-ben Bethlen Gábortól Tornában Hidvégh-Ardót, Abaujban Mindszentet adományban kapta. * Azonban, bár Zavodszky naplója szerint kamarai grófságában sok pénzt szerzett, utánna költséges országos vállalatai miatt kevés maradt. Meghalt laszkári kastélyában 1621. dec. 1-én, eltemettetett 1622. febr. 27-kén Körmöczön a vári templomban, hol síremléke volt. * Végrendeletet még 1621. apr. 21-én tett, és annak végrehajtását a Bánya-városok előljáróságára bizta. * Egyetlen leánya Borbála, 1596-ban még élő, atyja előtt sírba szállt.

Lásd Bottka Tivad. Magy. Tud. Értekező 1862. évi foly.

Sz.-benedeki Convent Protoc. J. p. 559.

Sz.-benedeki Convent Protoc. J. pag. 564.

Engel, Gesch. IV. 398. Fessler Gesch. VIII. 511. Kelemen Historia juris hung. 365. Esmeretektára VI. kötet 248. Weszprémi. Biographiae medicorum III. 426.

Katona Hist. critica tomo XXX. p. 706–708.

E síremléken többi közt ily fölirás lett volna olvasható: „Optimatibus Regni adnumero Hieroslaum Zmeskalium Camergrafium, tamquam facem seditionis, qui velut in regno pucato vivere non posset, Lazargi in provincia Nitriensi vitam cum morte commutavit.“ A fölirat készítő – mint némelyek vélhetnék, – nem értett, nem érthetett az Optimates szó alatt mágnást, hanem csak előkelő nemest, a magnások akkor már nagyságos czímmel éltek. Különben Bethlen adományában is csak Generosus-nak czímeztetik. Lásd Katona idősb h. XXX. 706.

Ebben igy írta alá magát: „Hieroslanus Zmeskal de Domanovecz, Sereniss. Principis ac Dni Dni Gabrielis Dei Gratia electi Hungariae, Dalmaciae, Croatiae, Slavoniae etc. etc. Regis, Transylvaniae Principis, ac Siculorum Comitis Consiliarii, nec non septem Regiarum Liberarum montanarum Civitatum Supremus Camergraffius etc. etc. Antea Vice Comes Honthensis.“

A két következő testvér, u. m. I. Jób és I. Gábor két mostanáig terjedő családvonalnak lettek alapitói, rólok tehát, és ágaikról külön szólandunk.

I. Jób vonala. a) I. Gáspár ága. b) III. Jób ága. I. Gábor vonala. a) I. Károly ága. b) I. Imre ága.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me