Viczmándy család. (Buthkai és Izbugyai)
Zemplin vármegye régi nemes családa, mely Bács vármegyéből eredt. A mohácsi vész után a törökök által kiűzetvén, Viczmándy Tamás kővári kapítány lett, utóbb elvévén Buthkay Zsófiát, családa Zemplin megyébe Buthkára telepedett, maga Tamás 1567-ben Kővár védelmében esett el. Ennek fia volt Mátyás 1556-ban Torda Zsigmonddal együtt a sárospataki apáczákkal Csernahora helységre szerződésre lépvén, erre I. Ferdinand királytól kir. megegyezést nyert. 1558-ban Zemplin megye főispánjává lett, és az volt 1570. januar 2-ig, 1572-ben Zemplin megye részéről Rudolf kir. koronázására küldetett.
Ugyan ez idő tájban élt 1586. körűl Viczmándy János, kinek nejétől Cserményi Annától két leánya maradt: Anna és Borbála.
Az izbugyai ág pedig így támadt: Zbugyai Zbugyay Bernát elvette homonnai Drugeth Simon leányát Hedviget. Valószinű, ennek leánya volt Izbugyai Anna, kit Viczmándy Lajos vett nőűl, és vele családja a kihalt Zbugyai család javait öröklé, és e jogon az izbugyai predikátumot is. E Lajostól, ki 1580. táján élt, a családfa következő:
Lajos (Izbugyai Anna 1580 k.); Zsigmond.; Bálint 1623. nsi fölk. vezér.; Gábor.; Sándor.; Kata (Kulin Zsigm.); György.; Sándor 1759.; Mihály.; Lajos 1799.
A családfán álló Bálint 1623-ban Zemplin megye fölkelő nemes seregéhez egyik vezérűl választatott.
Ezzel egykorban 1618-ban élt V. Kristóf, kit a kamara per nélkül háborgatott birtokában.
A család e század elején Zemplin megyében birtokos Legénye, Náthafalu, Gatály, Izbugya-Hrabócz, Komonya helységben és a Csörge pusztán.
Honos a család Szabolcs és Ung megyékben is. Az előbbiben Viczmándy Vilma Bezdéden.
A család czímere a paizs udvarában nyakán nyillal átütött bivaly, továbbá három farkas fog, galamb, és három rózsa.