Rimai költészete
Rimai költészete
Nem a véletlen műve, hogy költeményei közűl éppen csak Istenes Énekei maradtak ránk, tehát azok, a melyeket az ő idejében jobban megbecsűltek s ő is tőlök várta a maga írói dicsőségét, miként Balassi Bálintnak is csak vallásos énekeit adta ki. A világi költemények megítélésére osztozott kora fölfogásában. A huszonegyéves tanítvány haldokló mesterétől mintegy örökségbe kapta az áhitat énekeinek különösebb szeretetét. A Campianust magyarító Balassi költői fejlődésének utolsó szakában ájtatos énekek írásával elégítette ki szivének minden lírai vágyát s bennök ép oly magasra emelkedik, mint korábban virágénekeiben és szerelmi dalaiban. Balassi hatása és költészetének dicsősége egyaránt arra eszméltették őt, hogy az isteni bölcseséghez való fölemelkedés énekei legméltóbbak a lírai költőhöz. S ez az irányítás szerencsére megfelelt egyéniségének is, de másrészt Balassi példája valószinűvé teszi, hogy jó magyar szíve és mély kedélye világi énekek szerzésére is késztették. Mi azonban azt hiszszük, Rimainak is voltak világi énekei, s még nem mondunk le arról, hogy egy szerencsés véletlen kezünkbe adja elveszett verseit, s azok között világi énekeit.
Ha ez megtörténnék, Balassi és Rimai még közelebb volnának egymáshoz költészetökben, mert bár istenes énekeikben egy sort állanak, Balassi a tanítványt jóval meghaladja. Rimainál nélkülözzük a szenvedély erejét s a szerelem hevét. Mintha nem is egy világot látott nemes úr, hanem a vitézkedő anyaszentegyház valamelyik harcos katonája volna. Bár mélyebb, mert nem elfogúlt felekezeti szempontok iránt, művészibb, mert nem ragaszkodott a hagyományos verselés nyügéhez; de azért az isteni félelem, az áhitatos megadás, s a megtérő bűnbánás csak oly tompán és komoran jut kifejezésre lírájában. Innen magyarázható, hogy énekei közül nem egyet vettek föl az egyházi énekes-könyvekbe mind a protestánsok, mind a katholikusok. Az egyházi ének e korban már inkább a vallásos áhitat emelésére, mint a reformátori buzgóság törekvéseinek gyámolítására szolgál. Rimai lírája teljesen beleillett korának általános hangulatába, mely nem kedvezett az egyénnek, nem kedvezett a világi érzéseknek. Versei elé hosszas prózai intelmeket és magyarázatokat tűz, melyekben lelke orvosához való fohászkodásra jut és a jó gyakorlását magyarázza. Költészetének komolysága összefügg világi életében szerzett bölcsességével, de összefügg e nehéz kornak nemes törekvéseivel; buzgóságát a kor ájtatosságától, magyarságát annak nemzeti hangulatától nem lehet elválasztani. Ez érzések oly erővel ragadják meg, hogy különben nehézkes nyelvét és darabos verselését is képesek megnemesíteni.
A hit indít bennünk isteni szerelmet,
Szeretetből való szelíd engedelmet,
Igéjéhez való fiúi félelmet,
S jó cselekedetre való kész figyelmet,
Szeretetből való szelíd engedelmet,
Igéjéhez való fiúi félelmet,
S jó cselekedetre való kész figyelmet,
írja egy helyütt a hit erejéről, mely őt istenhez emeli, kitől Az inségnek és szomorúságnak enyhítésére vigasztalást így könyörög:
Enyhítsd meg Urisben bús szivem keservét,
Ki régtől viseli már súly kezed terhét
S nyeli kínja mérgét;
Búvában nem lelvén keservében végét.
Ki régtől viseli már súly kezed terhét
S nyeli kínja mérgét;
Búvában nem lelvén keservében végét.
Vallásos megadása, hitében való mély bizalma, bűnösségének érzése: egyéniségének e jellemző mozzanatai, teljesen megfelelnek a korabeli hangulat és költészet többi termékének. Fájdalmában a nemzeti szomorúság kapcsolódik, bűnösségének bevallásában az ember vétkességét tanító dogma ereje nyer kifejezést. Mind e hangulatok az előző századoktól nyert örökségképen szállottak rá és korára, s midőn így a maga egyéniségét beleolvasztotta kora hangulatába, midőn arról énekelt, a mi úgyszólván hangot kért, abban remélt, a hit erejében, a miben mindannyian vigasztalást kerestek: méltán tartatott a magyar nyelv második ékességének. S a milyen egybefolyó Balassi és Rimai költészete, a milyen egybefolyó Rimai és kora költészetének hangulata, ép oly egybefolyó a XVI. és XVII. századok találkozóján a magyar líra. Csak később alakúl ki s válik el egyes műfajok szerint, midőn a nemzeti élet folyásában felmerűlt események s azok szülte hangulatok a lírát is más és más hangnemben szólaltatják meg.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
