gyűjtögető játék

Full text search

gyűjtögető játék: a természeti környezet apró javainak gyűjtögetése, gyakran mondókák hangoztatásával, étkezés vagy játékszerek készítése céljából. A gyermek részint a táplálkozás ösztönétől vezetve, részint a felnőttek megfigyelése nyomán megkeresi és összegyűjtögeti a könnyen megszerezhető, többnyire növényi javakat. Eszegetésre, szopogatásra gyűjti a papsajtot (isten kenyérkéje), sóskát, árvacsalán, akác virágját, madársóskát, galagonyát, szőlőkacsot (bajuszt), bogyókat, földalatti gumókat (csicsóka, turbujka vagy tubujka, tobojka), föld alatti gyökeret (páfránygyökér – édesgyökér). Játékszer készítésére gyűjtögeti a fű- és pitypangféléket, útszéli gyomok terméseit, leveleket, virágok pártáit, szirmait, sőt nagyobb fák (tölgy, juhar, bükk) terméseit is. A gyűjtögető játékhoz tartozik kisebb állati maradványok gyűjtése is (pl. apró csigaházak gyűjtése, felfűzése nyakbavaló ékszernek). – Irod. Gabnai Ferenc: Botanikai gyermekjátékok (Népr. Ért., 1905); N. Bartha Károly: Játék (IV. A magyarság néprajza, Bp., 1941–43).

Bogáncsból összerakott kis szék, asztal, ágy és dívány. Ugyanebből készítenek kis állatalakokat – pl. lovacskát – is (általános).

Rongybaba bogáncs ágyon (általános)

Karperec tökmagból (általános)

Szalma nyaklánc (általános)
Lajos Árpád

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT