gyapjúruhák

Full text search

gyapjúruhák: két vagy több nyüstösen szövött, esetleg még kallott vagy ványolt posztóból házilag vagy kisiparos által varrott felsőruhák. A gyapjú szó ótörök eredetű. Első előfordulása az 1395 körüli Besztercei Szójegyzékből ismert. Ugyanott fordul elő először a szövés szó is. A magyar nyelvben eddig a legkorábbi, gyapjúszövetet jelentő szó a szláv eredetű szűr. E szónak a szlávban ’szürke posztó’ jelentését a középkori magyar szűr szó is megőrizte. Ez a juhok természetes – szürke vagy barna színű – gyapja mellett a juhtartás differenciálódásával, a fehér juhok számának szaporodásával egyre gyakrabban fehér szűrposztót jelentett. A 16. sz.-tól a szűr szónak az anyagjelentés mellett ’szűrposztó ruha’ jelentése is feltűnik. E kettős jelentését a szűr szó a mai napig is megőrizte. A szűrhöz hasonlóan kettős – anyag és belőle készült ruha – jelentése van a daróc és guba szavaknak is. – A másik, gyapjúterméket jelentő szó az iráni eredetű nemez. E szónak ’tömörített gyapjú’ jelentése mellett ’gyapjúszövet’ jelentésére is van halvány nyom. Feltehető, hogy a honfoglaló magyarság ismerte a mai értelemben vett (tömörített gyapjú) nemezt, de elképzelhető, hogy a gyapjú megszövését is alkalmazta. – Feltehető, hogy a honfoglaló magyarság ruháinak szabásai a régi keleti, derékszögű szabásrendszerhez tartoztak. A szegényebbek, régimódi ruháik mellett a tehetősek drágább anyagú ruháinak megfelelőit, másolatait – bizonyára a középkori európai parasztviselethez hasonlóan – szürke vagy barna, természetes színű gyapjúszövetből készítették el. Erről tanúskodnak a magyar földön a 16. sz.-tól kezdve előforduló „vestes griseae” ’szürke ruha’ kifejezések is. Ezt a jelenséget hódoltság kori adataink is mutatják. Szűrposztóból készült különböző ruhákat jelentettek a szűrcsuha, szűrköntös, szűrköpenyeg, szűrmelles, szűrnadrág és szűrdolmány szavak is. Ezek mellett olyan más – ugyancsak gyapjúruhákat jelentő szavak is éltek, mint pl. a cedele, condra, daróc, guba, kankó, szokmány, zeke, amelyek ma tájnyelvi szavak, de amelyeknek recens és korábbi szabásai nem okvetlenül paraszti eredetűek. – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Mautner, Konrad–Geramb, Viktor: Steirisches Trachtenbuch (Graz, 1932); Gáborján Alice: Adatok a szűr kialakulásához (Ethn., 1970).
Gáborján Alice

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT