Tóth Gáspár,
Tóth Gáspár,
kir. ítélőtáblai bíró, szül. 1848. jan. 1. Érsekujvárt (Nyitram.); tanulmányait a lévai és érsekujvári al- és a pozsonyi kir. kath. főgymnasiumban, majd a pesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte. A jogtörténeti államvizsgát 1872. tette le. 1870. a statisztikai hivatalnál a birósági szervezési alkalmával a volt selmeczbányai kir. törvényszéknél nyert alkalmazást, 1872. jan. 1-től ezen törvényszéknél, 1873. nov. 1-től pedig u. ott a kir. kincstári ügyészségnél szerzett gyakorlat után 1874. ügyvédi és váltóügyvédi vizsgát tett és hivataláról lemondván, Selmeczbányán 1874. decz. ügyvédi irodát nyitott. Itt mint magánügyvéd, majd 1889–95. mint Selmeczbánya tiszti főügyésze működött; 1895. ügyvédi irodáját Budapestre helyezte át, 1899. márcz. 1. pedig a budapesti kir. ítélőtáblához rendes bíróvá kineveztetett. Legutóbb a pénzügyminiszter a bányatörvény codificatiója ügyében kiküldött bizottság tagjává nevezte ki. A felvidéki m. közművelődési egyesület igazg. tagja volt. Meghalt 1902. máj. 27. Csejthén, Nyitramegyében.
1880-tól az összes jogi szaklapokba számos czikket írt.
Munkái:
1. A magyar conservativismus programmja. Bpest, 1884.
2. Tisza Kálmán programmja conservativ világításban. U. ott, 1884.
2. Ünnepi beszéd Deák Ferencz emlékezetére. Elmondotta 1884. febr. 13. Selmeczbánya tanácstermében. Selmeczbánya, 1884.
4. Pánszláv rágalmak. A «Magyarische Staatsidee» cz. röpiratra válaszul. Nyitra, 1886. (Kül. ny. a Felső-magyarországi Nemzetőrből).
5. A polgári peres eljárás reformjáról. Bpest, 1886. (Kül. ny. a Jogtudom. Közlönyéből).
6. A polgári bíróságok szervezéséről. U. ott, 1887. (M. Jogászegyleti Értekezések 34.).
7. A magyar házassági jog rendszeres kézikönyve. U. ott, 1896.
8. A holtkéztörvények. U. ott, 1897. (M. Jogászegyleti Értekezések 120. Többekkel).
9. Informatio megyeri dr. Krausz Izidorné szül. Wahrmann Renéenek megyeri dr. Krausz Izidor ellen indított büntetőperében. U. ott, 1897. (Győrffy Gyulával).
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 718. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Budapesti Hirlap 1902, 146. sz. (Nekr.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
