Rózsahegyi Aladár,
Rózsahegyi Aladár,
orvos- és sebészdoktor és szülészmester, szül. 1855-ben Nagy-Kállóban; orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1878-ban orvos- és sebészdoktorrá, 1879-ben pedig szülészmesterré avattatott. Már mint orvosnövendék 1877-ben a közegészségtani tanszék segédjévé, 1878-ban pedig a budapesti orvosegylet rendes tagjává választatott; 1881-ben a budapesti egyetemen az ipari és gyári egészségtanból magántanári képesítést nyert, 1882-ben pedig a kolozsvári egyetemhez a közegészségtan tanárává neveztetett ki. Meghalt 1896. jan.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1877. Az idült ezüstmérgezések, németül az Archiv. f. exper. Pathol. u. Pharmakol.-ban, Tanulmány az alsó végtag keringési viszonyairól, Az iblany és hamanyaiblag hatása a szívműködésre, 1878. Kisérleti adatok az iblany és hamanyiblag hatástanához, 1879. A Wltjankában észlelt egy pestis-eset, németül a Pester mediz.-chirurg. Presseben, Az osztrachani pestis-járvány 1878–79-ben, németül a Pester mediz.-chirurg. Presseben, Epilepsia-e vagy pestis? Megjegyzés Bodnár Sándor tr. czikkére a váltólázas nyirokmirigylobról, A budapesti temetők kérdéséhez, Néhány szó Budapest beteg- és szegényügyéről, Hadseregünk betegszállító vonatai, Úti levelek: A moszkvai lelencház, A zamjanovszkájai veszteglőről, 1880. A fertőző betegségek eseteinek kötelező feljelentéséről, Látogatás vízvezetéki hivatalban, Erisman munkája a fertőtlenítésről a törökországi csatatereken. A müncheni egyetem új közegészségtani intézete, Augsburg közegészségügyi intézményei, a magántanári intézmény a müncheni egyetemen, 1881. Vizsgálatok a levegő áramlásáról a müncheni csatornákban, németül a Zeitschrift f. Biologieban, A könyvnyomdák levegőjéről, A montsourisi észlelő. Uti levél, Szeged reconstructiójáról. Felolvasta Berlinben. Újabb nyilatkozatok a pestisről és ennek elterjedése az asztrachani járvány óta, a legújabb pestisjárvány Arábiában, 1884. Bakteriumok tenyésztése színes anyagokon); a Természettud. Közlönyben (1880. A kerepesi temetőről, A járványos idegbetegségekről.)
Munkái:
1. Az astrakáni pestisjárvány 1878–79. Előadta a budapesti kir. orvosi egyesület 1879. jún. 14. rendes ülésén. A járvány székhelyének térképével. Bpest, 1879.
2. Az állati járványok, tekintettel az osztrák és német törvényhozásra. Állatorvosok és orvosok számára. Irta Röll M. F. Ford. és az állatjárványi magyar törvények- és rendeletekkel bővítette. U. o. 1882. (M. orvosegylet könyvkiadó-társulat könyvtára 40).
3. A bakteriumokról. 45 ábrával. U. ott, 1887. (Népszerű természettud előadások Gyűjteménye 60).
4. Studien über Protisten. Verfasst von Géza Entz, übersetzt... U. ott, 1888. (Entz Géza, Tanulmányok a véglények köréből ford. az eredetivel együtt).
Budapesti kir. Orvosegylet Évkönyve. Bpest, 1880. XXXI.
Kiszlingstein Könyvészete.
Hőgyes Endre Emlékkönyve 220. l.
M. Könyvészet 1888.
Vasárnapi Ujság 1896. 5. sz. (Nekr.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
