Rózsafi Mátyás,
Rózsafi Mátyás,
hirlapíró, Ruzicska Mátyás dohányárus és Maczl Terézia fia, szül. 1828. nov. 29. Rév-Komáromban; 1836. október lépett Az ottani gymnasiumba és 1843-ban a VI. osztályból a papi pályára az esztergomi egyházmegyében; minthogy kitünő tanuló volt, Bécsbe küldték a Pázmány-intézetbe. Az 1848–49. szabadságharcz kitörésekor honvédnek állott be. Részt vett Komárom védelmében és Mack tüzérezredessel együtt alapitotta a Komáromi Értesítőt, melyet tulajdonkép ő szerkesztett 1849. jan. 9-től; Mack a lapot márcz. 15. átadta Rózsafinak, ki azt ezután júl. 4-ig névleg is szerkesztette; ő írta a vezérczikkeket, sőt majdnem az egész lapot, melyről Kossuth is elismerőleg nyilatkozott. A szabadságharcz után Törökországba és Kiutáhiába menekült és Kossuth mellett maradt. Innét 1851 végén Pest, Bécs és Párison át Londonba ment. Ezen útjában betért egy éjszakára Komáromba is, mint ő írja, "csókot nyomandó, a halálra ítélt bujdosónak fiúi búcsú csókját hőn szeretett öreg szülőim és kedves nővéreim ajkaira, s e búcsúcsók, melyért ez éjszaka halállal szálltam szembe, még is ég homlokomon; igen Komáromtóli végelválásom e szent emléke volt, mi mindeddig vezércsillagul járt előttem, a nagy világ kényszerített befutása rögös pályáján." Mint a Mack-Máy-féle összeesküvésben részes és emisszárius, többször bejárta Erdélyt és Magyarországot, fogva is volt, de megszökött börtönéből. Londonban 1854-ben megnősült és 1858-ban nejével Wride Joe-val Amerikában Peekskillben telepedett le, hogy mint farmer élt családja körében. 1866-ban az amerikai magyar egyesületnek jegyzője is volt New-Yorkban. Részt vett az amerikai harczban és mint ezredes szolgált az éjszakiak táborában a déliek ellen; a békekötés után pedig Washingtonban a statisztikai hivatalnál nyert alkalmazást. Később szabadalmi irodát nyitott Washingtonban. 1884. aug. 8. Washington D. C. kelt levelében (megjelent a Komárom és Vidékében aug. 31.) szüleiről emlékezik mg a jó fiú és kéri Komárom polgárait, hogy «mint gyermeke a nemes városnak s mint megosztója 48-iki dicső szenvedéseinek, csak egy az, a mit a messze távolból esdekelve kérek volt polgártársaimtól: viselnék gondját nevemben, az elűzött nevében, amaz igénytelen két sírnak, melyek drága szülőim hamvait takarják». Meghalt 1893. máj. 8. Washingtonban.
Munkatársa volt az Amerikai Nemzetőrnek. Levele a Hazánk és a Külföldben (1866. 17. sz. New-York, márcz. 16. 1866.); czikke a Hazánkban (VIII. 1887. Komárom 1848–49. történetéhez).
Kéziratban maradt egy nagy angol munkájának töredéke, mely az 1848–49. eseményeket tárgyalja Bécstől Világosig és Kiutáhiától Londonig.
Szinnyei József, Komárom 1848–49-ben, Naplójegyzetek. Budapest, 1887. (Különnyomat a Figyelőből).
Komáromi Lapok 1893. 21. sz.
Pallas Nagy Lexikona X. 715., XIV. 721. l.
Budapesti Hirlap 1893. 141. sz., 1896. júl. 10. (Szinnyei).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
