Rehacsek Eduard,
Rehacsek Eduard,
orientalista, szül. 1819. júl. 3. Illokon (Szlavonia); középiskoláit Pécsett végezte, hol magyarul, francziául, latinul és németül megtanult; azután a pesti egyetemen folytatta tanulmányait, főkép mathematikával és a latin nyelvvel foglalkozott. Mérnöki oklevelet nyerve, 1843-ban Párisban, később Amerikába, onnét Bombayba ment, hol 1847-ben a latin nyelv és mathematika tanára lett a Wilson-collegeben. Három évvel később ugyanott az egyetemen rendes tanárnak tették; tanította az arab, perzsa, latin és franczia nyelvet. Kerülte az európai társaságot és csak a művelt hinduk körében élt. Utóbb egyetemi tanári állásáról lemondott és visszavonulva élt. A legutóbbi anthropologiai congressuson Bombayban és hindu szokás szerint temették: máglyán megégették.
Kisebb dolozatai az Indian antquary, a Calcutta Review és a Journal of the Indian associationban jelentek meg; németül csak egy nevezetes dolgozata: Oriental. Rüstungsstücke látott napvilágot a Deutsche Morgenländ. Gesellschaft folyóiratában (1882.); az Archeological Survey of Western India számára arab és perzsa feliratokat fordított le (Persian and Arabic series of inscriptions from Ahmudabad and other places of Guzarât).
Munkái:
1. Fortune and misfortune. Bombay, 1870. (Mahbáb ul-kulub beszélygyűjtemény számos elbeszélése, perzsából fordítva.).
2. Catalogue raisonné of the Arabic, Hindostani, Persian and Turkish MSS in the Mulla-Firuz library. U. ott, 1873.
3. Mirkhond, the Rauzat-us-Safa: or garden of purity, translated from the original Persian. London, 1892–94. Öt kötet.
Legfőbb műveinek mondják: Bombay 115 évvel ezelőtt, öt kötet; India gyémántbányái. Írt továbbá vallásbölcseleti műveket az iszlam és kereszténység viszonyáról, Jézus életéről, a Nagy Sándor-mythosról. Kéziratban maradt: Dsuveini Nigarisztánjának angol fordítása.
Pesti Hirlap 1892. 27. sz.
Fővárosi Lapok 1892. 27. sz.
Vasárnapi Ujság 1892. 3. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 455. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
