Réh János,
Réh János,
nyug. papnevelő-intézeti lelkiigazgató, szül. 1821. ápr. 9. Esztergomban, hol atyja sekrestyés volt. Az algymnasiumot szülővárosában elvégezvén, mint növendékpap Pozsonyban az Emericanumban volt; a bölcseletet 1837. Nagyszombatban, a theologiát 1839-től Pesten végezte, hol a 4. évben a magyar iskola elnöke volt. Tanulmányainak befejezése után egy évet töltött Esztergomban Haynald vezetése alatt és ugyanott 1844. júl. 15. pappá szentelték. Ezután egy évig Budán nevelősködött Rédl Imre báró családjánál; majd egészsége megerősödvén, Haynald tanácsára a lelkipásztorkodás terére lépett és 1845. decz. nyergesujfalusi káplán lett, majd később esztergom-vízivárosi; végre káptalani karkáplán volt és a Sion káptalani házaiban berendezett kórházban, mely akkor a gyakori ütközetek miatt tömve volt, látta el a betegeket. 1850-ben a pesti papnevelőbe küldték spiritualisi s igazg.-helyettesi minőségben. Itt mutatkoztak rajta először a tüdővész jelei. Egy évi nyugvás után 1851-ben Nagyszombatban előbbi minőségben, 1852 őszén pedig mint helyettes, 1853-tól mint rendes lelkiigazgató Esztergomban működött. Majd még examinator, zsinati vizsgáló és egyházkerületi censor lett. Félévig a liturgiát adta elő Esztergomban. A hires 1857. országos máriacelli búcsújáraton elmondott fő-imákat ő szerkesztette. Nemsokára egy nagyobb tüdővérzés az állandó betegek sorába juttatta. 1864-ben az esztergomi nyugdíjintézet tagjává lett, 1865-ben Pozsonyban a lazaretumba tették lelkésznek. Négy év mulva ott is erősödvén tüdővérzése, Skoda bécsi orvos tanácsára Meranba tette át lakását. Végéveit tudományos foglalkozás és írással a meráni papok segélyző-egyletének házában, a Filipinumban töltötte, hol 1895. febr. 20. meghalt.
Czikkei a bpesti papság Munkálataiban (VIII. 1841. Imádság La M... után, reménység a szükölködők iránt, Maximilián hg. Jeruzsálemben, A fogházakról, 1842. A ker. religio, különös tekintettel a szent titokra, Genoude után, 1843. Vallási üldözésekről Milner után, Miatyánk és szivárvány); a Religio és Nevelésben (1847. Kopácsy temetése alkalmából, 1848. Miskolczy Márton püspök életrajza); a Religióban (1849. Komárom kapitulálásáról, 1850. Scitivszky látogatása Esztergomban, Rimini, Német népnaptár a szent István Társulattól kiadva, 1853. Lumen ad revelationem gentium, később Scitovszky római első útja, 1859. Pázmány sírjának felfedezése és Esztergomba viteléről, 1860. Scitovszky arany miséje); a Kath. Christben (1853. czikkek a búcsúról); a M. Államban (1860. 2. sz. Szózat, mely szavazatnak is beillik, Válasz a filiszter levelére: Magyarország alkotmányjoga az 1848. törvények alapján, 0 jegy alatt Az állam lényeges hatalmáról, Az egyház, jogai s javai iránti kötelességéről, 1861. A felelős min. a béke, 1877–93. néhány czikk a meráni betegpap-egylet érdekében, úgy a Religióban is); az Esztergomi Ujságban (1864. több czikk); a Függetlenségben (1868. néhány czikk az egyházi liberalismusról).
Munkája: Manuale ordinandorum usibus cleri junioris et neo sacerdotum. Strigonii, 1860. (Névtelenül, a bevezetés végén R. J. jelzéssel.)
Kézirati munkái: a szükségesebb egyházi reformokról, 1865. Három kötet, Comes Pius 1892. Egy kötet.
M. Sion 1886. 842. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. N.-Szombat, 1893. 430. l. és önéletrajzi jegyzetek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
