Pazár Béla,
Pazár Béla,
állami főgymnasiumi tanár, P. István nép- és ipariskolai igazgató és Botto Emma (Botto János szláv költő unokahugának) fia, szül. 1874. márcz. 14. Nyiregyházán; a gymnasium három osztályát szülővárosában, a IV. osztályt a német nyelv elsajátítása végett Késmárkon, az V–VIII. osztályt ismét Nyiregyházán 1891-ben végezte. Mint VII. osztálybeli tanuló latin dolgozatával a Róth Johanna-féle ösztöndíjat nyerte el. A szünidők alatt beutazta a felső vidéket és Prágában a kiállítást nézte meg, elsajátította a tót nyelvet és megtanulta az olaszt. 1891. szept. a budapesti egyetemre iratkozott be s négy évig a bölcseleti kar hallgatója volt, e mellett a franczia, orosz és olasz nyelveket hallgatta. 1894. év szünidejében Németországba utazott és Münchenben az egyetemi előadásokon jelen volt. Az 1894–95. egyetemi év alatt a bölcselet-hallgatók segítőegyesületének elnöke volt s a kórház-egylet, egyetemi kör és mensa academica bizottságában képviselte a tanárjelölteket. 1895-ben a budapesti egyetem bölcseleti karától pályadíjat nyert: Glossae Virgilianae ex libro glossarum excerptae cz. munkájával. Az 1895–96. iskolai évben az ev. ref. főgymnasiumnál a német nyelv- és irodalom-tanszéken mint ideiglenes tanár nyert alkalmazást. 1896–97-ben a budapesti tanárképző intézet gyakorló főgymnasiumában volt rendkívüli, majd rendes gyakorló tanár. 1898. febr. paedagogiai oklevelet nyert. 1897–98. helyettes tanár volt a budapesti ág. ev. főgymnasiumban (hol magyar, latin, német nyelvet, történelmet és földrajzot tanított). 1897-ben a budapesti egyetem jogi karára is beiratkozott, de ezen tanulmányait félbeszakította, mert 1898. szept. 7. a szegedi újonnan felállított állami főgymnasiumhoz nevezték ki helyettes, 1899. febr. 25. ideiglenes rendes, 1902. okt. 31. végleges rendes tanárnak. 1891-től 1899-ig többször tett tanulmányutat, az említetten kívül, külföldön, így Ausztriában, Németországban és Felső-Olaszországban.
Czikkei, beszélyei s költeményei a szegedi főgymnasium Értesítőjében (1899. A házi és iskolai nevelés), a Szegedi Hiradóban (1900. okt. 1. Vidéki áll. középiskolai tanárok gyűlése Szegeden, 1904. január Montegazza beszélye, olaszból ford.), az evang. egyházirod. Értesítőben (1901. Gondolatok az év végén), a Szeged és Vidékében (1902–1904. beszélyek németből ford., költemények és Művészet cz. czikk), a Tanulók Lapjában (1904. elb.); ezeken kívül kisebb czikkek és vezérczikkek a szegedi helyi lapokban.
Munkái:
1. A Budapesti kir. m. tudom. egyetemi bölcsészethallgatók segítő-egyesületének évkönyve az 1894–95. évről. Bpest, 1896.
2. A latin főnevek nemére vonatkozó szabályok versben. Nyelvtani segédkönyv. Szeged, 1900. (2. jav. kiadás. U. ott, 1902.)
3. C. Julius Caesar Emlékiratai a gall háborúról I–IV. könyv. Ford. U. ott, 1903.
M. Könyvészet 1900. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
