Pazár András,
Pazár András,
ág. ev. lelkész, Klenóczi (Gömörm.) nemes származású, hol atyját Pazár Andrást, máskép Köszerősnek is hívták. Atyját korán elvesztette; tanult Derencsen, Dobsinán, Kézsmárkon és Pozsonyban; azután a tübingai egyetem hallgatója volt; hazájába visszatérve nemes ifjaknál nevelősködött. Ág. ev. lelkész volt előbb Nustyán, innét két év mulva Taksonyba, három év mulva Ózdra és 1791-ben Csetnekre (Gömörm.) hívták meg papnak.
Munkái:
1. Nabozenstwj malych Djtek. Eperjes, 1783. (Seilernek Religion der Unmündigen tót fordítása).
2. Prwny prawdy wjry a powinnosti krest' nábozenstwj. Rozsnyó. 1822. (A keresztény hit kötelességei, Jacob János Frigyes német munkájának tót fordítása névtelenül).
Annalen d. oest. Literatur 1802. 50. sz.
Bartholomaeides, Comitatus Gömör 423. l. és Memorabilia provinciae Csetnek 130. lap.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. Pest, 1862. 169. l.
Korauhev 1878. 24. sz., 1880. 139. l.
Slovenské Pohlady 1888. 56. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
