Obernyik Károly,

Full text search

Obernyik Károly,
ev. ref. kollegiumi tanár, előbbinek és Baka Erzsébetnek fia, szül. 1815-ben Kömlődön (Komáromm.); atyját korán elvesztvén, édes anyja két év mulva nővéréhez Hajdu-Nánásra költözött; itt élte O. fiatal kora éveit; alsóbb iskoláit is itt végezte, a felsőbbekre Debreczenbe ment, hol különösen a nyelvek tanulásával foglalkozott, a latint és görögöt kiválóan szerette. Innét időközben nevelőnek ment Tótfalura. 1834-től ismét a debreczeni kollegiumban folytatta tanulását. O. dísze volt a kollegiumnak; ekként jó nevet biztosított magának és midőn Kölcsey Ferencz unokaöcscse, Kölcsey Kálmán számára nevelőt kerestek, őt választotta; 1837 elején költözött Csekére, Kölcsey szatmármegyei birtokára. Kölcsey közvetlen közelében való tartózkodása s gyakori érintkezése vele írói kifejlődésének leghatalmasabb eszközei voltak, a gazdag könyvtár használata tudásának táplálására bő anyagot nyujtott. Nagy hatással voltak reá Kölcsey magyarázatai a nyelvujításról, az irodalomról és tudományokról általában. Üres idejét önképzésére fordította és sokat olvasott francziául, különösen Hugo Viktor regényei ragadták meg. Ekkor kezdett beszélyeket írni a Regélőbe. Kölcsey gyakran sakkozott vele s Pap Endre költőn kívül őt kedvelte legjobban. Megismerkedett Kölcsey látogatóival: Szemere Pállal, Eötvös József és Wesselényi Miklós bárókkal. Kölcsey Ferencznek 1838. aug. 24. történt halála mélyen lesujtotta. Kölcsey Ádámné a 40-es évek elején fiával, Kálmánnal Pestre költözött; O. folytatandó Kálmán nevelését, szintén velök jött, és itt veszi kezdetét írói működésének jelentősebb időszaka. Midőn az országúton, a múzeummal szemközti házban laktak, melynek első emeletét Czuczor bírta, ehhez gyakrabban benézett, valamint Vahot Imréhez, kivel, midőn ennek Pesti Divatlapjába dolgozott, szorosabb barátságot is kötött. Vahotnál ismerkedett meg Petőfivel, kivel szintén baráti összeköttetésben élt, ki Obernyiknél szavalta el egy-egy új költeményét. Olykor a színészeket is fölkereste, kikkel szivesen társalgott. A jogot is elvégezte s 1841. szept. 18. kitűnő eredménynyel felesküdött ügyvédnek. A szabadságharcz alatt visszavonultan élt. Midőn tanítványa, Kölcsey Kálmán honvédhadnagy 1849-ben Komáromban a kolera áldozata lett, édes anyja birtokára Csekére költözött, hova O. is követte s egy ideig nála lakott. 1850 őszén megvált a Kölcsey-háztól és Pestre költözött, hol a nemzeti szinház drámabiráló választmányának jegyzője volt. Debreczenből jogtanári tanszékre kapott meghívást, de inkább a kecskeméti evang. reform. kollegium meghívását fogadta el 1851-ben a classica-philologiai tanszékre; itt működött haláláig, mely 1855. augusztus 17. következett be kolerában, Pesten, hova Kecskemétről, szintén a kolera elől menekült; augusztus 19. temettetett el a Rókus-kórházból. A budapesti kerepes-úti temetőben levő sírhalmát a nagy-kőrösi tanári kar és Tomori Anasztáz buzgólkodása s gyűjtése által jelölték meg emlékkővel, melynek összegét a költő utolsó művének, Brankovics Györgynek jövedelme is növelt.
Beszélyei a Regélőben (1838. Az ifjak 1839.); a Pesti Divatlapban (1845–1848. beszélyek, színi kritikák); Havi Mihály dalszinésztársaság Emlékkönyvében (Pécs, 1847. Egy kis kaland, vígjáték egy felv.); a Budapesti Divatlapban (1848. Történeti képek az első franczia forradalomból, Lamartine után); a Nemzetőrben (1848. Jellemvonások egy nép életéből, angolból, és színi kritikák); az Országgyűlési Emlényben (1848. Kölcsey Ferencz házi körében); a Hölgyfutárban (1849. 1851. beszélyek, 1852. A megszüntetett drámabíráló választmány); a Pesti Naplóban (1850. 93. és köv. sz., 1851. 300. és köv. sz.); a M. Emléklapokban (1850.); a Pesti Röpívekben (1850. Shakespeare Hamletje); a M. Hirlapban (1851. 475. és köv. sz.); a Reményben (1851.); a Losonczi Phönixben (1851–1852); az Őrangyalban (1852. Dorothea, beszély); a Délibábban (1853.); a Divatcsarnokban (1853); a Müller Gyula Nagy Naptárában (1854); a Prot. Naptárban (1856. Jeruzsálemi nő); a Közvéleményben (1878. 116. és köv. sz. Melanie cz. hátrahagyott beszélye); a Figyelőben (XXVII. kiadatlan balladája: A rozgonyi csata); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1890. levele, Cseke 1838. aug. 28.).
Kölcsey Ferencz kéziratait ő küldte az akadémiának, saját naplóját is, melyet Vahot a Napkeletben (1857–58) közzétett.
Munkái:
1. Főúr és pór, szomorújáték öt felvonásban. Buda, 1844. (Eredeti játékszín 13. Az akadémia 1843. százaranyos pályadíját nyerte el).
2. Örökség, dráma öt felv. Pest, 1845. (Nemzeti Színműtár 1., és Győr, 1893. Egyetemes Könyvtár 33. Előadatott először a pesti nemzeti színházban 1844. aug. 10., 12. és 1863. jan. 13.).
3. Nőtelen férj, vígj. három felv. Pest, 1846. (Nemzeti Színműtár 3. A nemzeti színház 60 darab arany jutalmát nyerte. Előadatott a pesti nemzeti színházban 1868. deczember 14.).
4. Ausztriai polgári törvénykönyv. Rendszeres kivonatban, a vonatkozó §§-ok számainak idézésével. Pest, 1853.
5. Beszélyek. (Az özvegynő. Az Oceán virága.) A szerző életrajzával Abafi Lajostól. Pest, év n. (M. Könyvesház 1.).
6. Obernyik Károly szépirodalmi összes munkái. Sajtó alá rendezte s életrajzzal kiegészítette Ferenczy József. Budapest, 1878. Négy kötet. (I. Életrajz. Színművek: Főúr és pór, előadták Kolozsvárt 1848. máj. 2., Messiás, szomj. öt felv., Örökség, Elsőszülött, dráma négy felv. 1846. jan. 24. előadták a nemzeti színházban, II. Nőtelen férj, Egy kis kaland, vígj. egy felv., először 1846. aug. 8. a nemzeti színházban, Fiatal nagynéne, vigj. három felv., 1847. okt. 7. előadták a nemzeti színházban, Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban, vígj. két felv., Anya és vetélytársnő, dr. öt felv., először a nemzeti színházban 1850. jan 7., Khelonisz, tört. dr. öt felv., mely 1854. nov. 8. először előadatott Pesten; Brankovics György, szomj. öt felv., először a nemzeti színházban 1856. jún. 3. Ism. Salamon F. Budapesti Hirlap 131. sz., Greguss Ágost Tanulmányai II. 85. l. Kassán, 1858. máj. 22. Befejezetlen maradt, mert az utolsó felvonás dolgozása közben elérte a halál; ezen befejezetlen drámáját barátja, Bulyovszky Gyula egészítette ki s a mű nyertes lett a pályázaton, melyre készült; az utolsó felvonást később, a darab színre kerültével Egressy Gábor dolgozta át, kinek legkedveltebb darabja volt; ebben a darabban roskadt össze 1866. júl. 30., midőn szélütés érte s pár óra mulva meghalt; ebből irta Erkel Ferencz hasonló czímű operáját. III. Beszélyek. IV. Beszélyek, Kölcsey Ferenc házi körében, Vahot Imre. Zárszó. Ism. P. Hirlap 1879. 78., Nemzeti Hirlap 126., Vasárnapi Ujság 9. sz.).
lrodalmi Őr 1846. 152. l.
Honderü 1847. II. 14. sz. (Severus).
Hölgyfutár 1850. 90. sz.
Jelenkor. Encyclopaedia 206. lap.
P. Napló 1851. 503., 1855. II. 51. sz. (Gyulai Pál).
M. Sajtó 1855. 64., 65. sz. (Vahot Imre).
Ungarische Post 1855. 66. szám.
Pester Sonntagsblatt 1855. 35.. 37. sz.
Budapesti Hirlap 1855. 798., 801. sz. (Bulyovszky Gyula).
Nemzeti Képes Naptár 1856. 144. l.
Néptanítók Könyve 1855. 326. l.
Magyar Sajtó 1856. 131. sz.
Prot. Naptár 1857. 54. lap,
Danielik, M. Irók: II. 231. l.
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története.
Kisfaludy Társaság Évlapjai. Uj F. 1871–1872. (Jókai Mór: Az én kortársaim).
Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873. 240. l.
Figyelő XVII. 200. XX., XXVII. (Kovács József).
Egyetemes Philologiai Közlöny 1889. 423. lap. (Moravcsik Géza).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1892.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 324. l. (Négyessy László).
Faragó Márton, Obernyik Károly. Losoncz, 1898.
Irodalomtörténeti Közlemények 1901. 208. l.
Életrajzára vonatkozó oklevelek (a m. tudom. akadémia levéltárában) és gyászjelentés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT