Marczali (Morgenstern) Mihály, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Marczali (Morgenstern) Mihály,

rabbi, szül. 1824. jún. Szalónakon (Vasm.), kinek úgy atyai, mint anyai ágon való ősatyái öt nemzedéken át rabbik voltak; gyermekkorában atyjától tanult, ki híres talmudista volt, azután a nagymartoni és pozsonyi rabbi-iskolát látogatta. Az utóbbi helyen világi írókkal is megismerkedett; húsz éves korában Pápára ment, hol négy év alatt végezte a gymansiumot; azután egyetemi hallgató lett Prágában, honné 1852-ben hívták meg Marczaliba (Somogym.), hol kiválóan a magyarság érdekében működött; a szélső haladó párt híve volt. Az 1868. országos zsidó congressusnak is egyik kiváló képviselője volt. Morgenstern családi nevét 1875-ben változtatta Marczalira. Meghalt 1889. okt. 5. Marczaliban.

Czikkeket írt a M. Izraelitába, a Pesti Ben-Chananjába, az Izraelita Közlönybe (1868–70) és több külföldi lapba.

Munkái:

1. Beruf, Kampf und Lohn der Rabbiner. Antritts-Rede, Gross-Kanizsa, 1852.

2. Gyászbeszéd gróf Széchenyi István emlékére, U. ott, 1860.

3. Zsinagogai beszéd. U. ott, 1869.

4. A végső tisztelet. Emlékbeszéd Lőwi Sámuel csurgói ker. rabbi fölött. U. ott, 1875.

5. A véd angyal, szombati beszéd. U. ott, 1875.

6. Emlékbeszéd Deák Ferencz fölött. U. ott, 1876.

7. Fegyvereink rosszakaróink ellen. Bpest, 1882.

Kéziratban: Evangelium és Talmud, ívrét 150 lap.

Lippe, Ch. D., Bibliographisches Lexikon. Wien, 1881. 332. l.

Kiszlingstein Könyvészete.