Marczali Henrik, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Marczali Henrik,

bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1856. ápr. 3. Marczaliban (Somogym.); a négy alsó gymnasiális osztályt atyja (Morgenstern Mihály rabbi) vezetése alatt otthon, a felsőbb osztályokat Győrött és Pápán végezte. 1870-ben a pesti egyetem bölcselethallgatói közé iratkozott be. 1873-ban a tanári vizsgát letette s a tanárképző-intézet gyakorló iskolájába került, hol Kármán Mórnak előadásait hallgatta. 1875. márcz. elnyerte a bölcseletdoktori oklevelet. Még ugyanazon évben Berlinbe ment, hol öt egyed évig hallgatta az egyetemen Mommsen, Waitz és Nitzsch tanárok előadásait. Innét Párisba ment, mint az École des Chartes látogatója. Majd Londonba s végre Oxfordba utazott, hol Stubbs egyháztörténeti előadásaihoz iratkozott be. Hazaérkezve 1878-ban a budapesti tanárképző intézet gyakorló gymnasiumában hely. tanárrá, 1880-ban rendes tanárrá neveztetett ki. Az egyetemen 1878-ban magántanárrá habilitáltatván, ápr. 6. tartotta próbaelőadását. A magyar tudományos akadémia 1893. máj. 12-én választotta meg levelező tagjává. 1895. február 14. óta a magyar történelmi társulat igazgató választmányi tagja. Ugyanez évben lett a budapesti egyetemen a magyar történelem rendes tanára.

Czikkei a Magyar Tanügyben (1874. könyvismertetés); a Budapesti Szemlében (1875. Borgia Lucretia, 1876. A franczia forradalmi háborúk eredete és keletkezése, 1877. könyvism., 1878. Jeanne d'Arc és könyvism., 1879. A német történet középkori emlékei és könyvism., 1880. Nyilt levél a szerkesztőhöz és könyvism., 1881. A székelyek eredetéről, Magyarország adórendszere 1780-ban, Ranke világtörténete, 1882. Az erdélyi szászok kérdéséhez, 1883. Vámbéry műve a magyarok eredetéről, 1884. A Hóravilág Erdélyben, 1885. A kamarai okiratok és Horvátország, 1887. Ranke utolsó műve, Politika és történetírás, Inség 1785–1790., 1889. Gróf Bánffy Dénes emlékiratai az 1848. forradalomról, 1890. Lonovics küldetése Rómába; adalék a vegyes házasságok történetéhez, 1891. A középkori elmélet a királyságról, Gróf Széchenyi István emlékirata a dohányregáléról, 1892. Salamon Ferencz, 1893. A társadalmi eszmények történeti fejlődése, 1894. Néhány történeti észrevétel Hasdeu tanulmányára, A magyar nemzet átalakulása a X. században és a fejedelemség megalapítása, 1895. Török eredetű-e a magyar nemzet? 1896. Ranke Leopold, emlékbeszéd és könyvism., 1897. Az osztrák örökösödési háború története, Magyar birtokviszonyok 1711–1740., 1898. A világtörténelemről, 1899. Záh Felicián pöre); a Századokban (1878. Porosz-magyar viszonyok 1789–90-ben, kiadatlan jelentésekből és levelezésekből. 1879. anonymus Belae regis notarius, Jelentés a marosvásárhelyi központi bizottság működéséről, 1880. II. József első terjeszkedési tervei és könyvism., 1882. Magyar történeti források a külföldi levéltárakban és könyvism., 1885. A történelmi felső, 1888. Még egyszer a házadóról); az Akadémiai Értesítőben (1878. Jelentése külföldi könyv- és levéltári kutatásairól); a Magyar Nyelvőrben (1878. Egy XIV. századbeli szitkozódás, Észrevételek Király Pál észrevételeire); a Vasárnapi Ujságban (1879. A magyar hadtörténethez); a Budapesti Hirlapban (1885. 354. József császár és az Uj-épület, 1886. II. József és az erdélyi vajdaság, 1896. 1. sz. Magyarok vándorlása és hazánk a honfoglalás korában); a Nemzetben (1888. 326. sz. A censura történetéhez); a M. Salonban (VI. 1888. Ipotyi Arnold); több történeti czikket írt a Nemzetbe, a Budapesti Hirlapba, a Történelmi Tárba, a Pester Llyodba, a Forschungen zur deutschen Geschichtebe, a Neues Archiv für die ältere deutsche Geschichtebe és a Revue Historiqueba. A Pallas Nagy Lexikonába a magyar történeti czikkeket és a legújabb kort írta.

Munkái:

1. A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére. Bpest, 1874. (Doktori dissertatio. Különnyomat a Földrajzi Közleményekből.)

2. Freeman Edward A., Világtörténelem. Angolból átdolgozta. U. ott, 1876.

3. A magyar történet kútfői az Árpádok korában. U. ott, 1880. (Akadémiai Vitéz-féle díjjal jutalmazott pályamű. Ism. Havi Szemle VII., Budapesti Szemle XXIII., Egyet. Philol. Közlöny 1881. Németül: Berlin, 1882.)

4. Magyarország története II. József korában. U. ott, 1881., 1885. és 1888. Három kötet. (2. kiadás I. II. kötet U. ott, 1885., 1888. Ism. Budapesti Szemle LIII., Századok 1882. 123. l., P. Napló 1884. 282., Egyetértés 282., 354., M. Korona 1885. 3., Nemzet 1887. 354., 1888. 62., Egyetértés 1888. 19., 36. sz.)

5. Regesták a külföldi levéltárakból. U. ott, 1882. (Különnyom. a Történelmi Tárból. Ism. Századok 429. l.)

6. Az újkor története. Bpest, 1883–1886. Három kötet. (Világtörténelem a művelt magyar közönség számára. Földabroszokkal, arcz- és művelődéstörténeti képekkel VI–VIII.)

7. Gróf Pálffy Miklós főkancellár emlékiratai Magyarország kormányzásáról. U. ott, 1884. (Értekezések a tört. tud. köréből XI. 9.)

8. A magyarok története a tanuló ifjúság számára. Írta Horváth Mihály. Átdolgozta és a fennálló tervekhez alkalmazta ... Öt szines térképpel. 10. kiadás. U. ott, 1890.

9. Mária Terézia 1717–1780. U. ott, 1891. (M. Történeti életrajzok VII. évf.)

10. A legújabb kor története 1825–1880. U. ott, 1889–92. (Ism. Bud. Szemle LXII.)

11. Anonymus iskolai kiadása. U. ott, 1892.

12. A magyar állam ismertetése. Történeti átnézet és a mai állapot. Segédkönyv közép- és polgári iskolák számára a m. történettanítás kiegészítésére. U. ott, 1892.

13. Magyarország története. Középfokú iskolák számára. Számos történeti érdekű ábrával. U. ott, 1894. (Ism. Budapesti Szemle LXXX.)

14. Magyarország a királyság megalapításáig. U. ott, 1895. (A magyar nemzet története I.)

15. Magyarország története az Árpádok korában. U. ott, 1896. (A magyar nemzet története II.)

16. Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig 1711–1815. U. ott, 1898. (A m. nemzet története VIII.)

17. Az Árpádok és Dalmácia. U. ott, 1898. (Értekezések a tört. tud. köréből XVII. 5. Kivonatban francziául is megjelent Párisban.)

18. Les relations de la Dalmatie et de la Hongria du XI-e au XII-e sičcle. Paris 1899.

19. Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplói 1848–49. Fordította és bevezeti. Több képpel és hasonmással. Bpest, 1900.

20. A magyar honfoglalás kútfői. U. ott, 1900. (Byzanczi kútfők, Vári Rezsővel, Nyugati kútfők, Hazai kútfők, Fejérpataky Lászlóval és Pauler Gyulával együtt.)

Szerkeszti az 1898 óta a Nagy képes Világtörténetet, melynek újkori részét maga írja.

Jegye: i-k. (a Budapesti Szemlében).

Századok 1878. 387. l.

Figyelő 1878. 84. l.

M. Könyvészet 1886–89., 1890., 1892., 1984., 1898–99.

Pesti Napló 1888. 69. szám.

Egyenlőség 1891. 1. sz.

M. Géniusz 1893. 27. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XII. 310. l. (Dézsi Lajos) XVIII. 220. l.

Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz. arczk.

Zichy Hermán gróf és Derestye Gy. M., Magyar zsidók a Millenniumon. Bpest, 1896. 59., 148. l. arczk.

Ország-Világ 1896. 16. sz. arczk.