Justh Gyula, (neczpáli),
Justh Gyula, (neczpáli),
országgyűlési képviselő, J. István főszolgabiró és Pákozdy Matild fia, szül. 1850. jan. 13. Neczpálon (Turóczm.); jogi tanulmányait végezve, 1872-ben Békés vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, 1874. pedig rendes aljegyzőjévé választatott. 1876-ban a békésgyulai járás főszolgabirája lett, de politikai magatartása s független gondolkozása miatt az 1878. általános tisztujításkor a kormánypárt kihagyta a tisztikarból. Most átvette atyjának egyik birtokának kezelését és Tornyára (Csanádm.) költözött, de a gazdálkodás mellett élénk részt vett Csanádvármegye közügyeiben. Első dolga volt a csanádmegyei függetlenségi s 48-as pártot és a megye ellenzékét szervezni. Mint a csanádmegyei gazdasági egylet választmányi tagja annak vezetésében is tevékeny részt vett. Közben, tapasztalatokat szerzendő, járt Ausztriában és Németországban, Olasz- és Francziaországban, Svájczban, majd a sajtó terén is föllépett, főképen a közigazgatás kérdéseit és vizi kérdéseket tárgyaló czikkeivel. Külföldi útjából való visszatérése után alakította meg a csanádvármegyei függetlenségi és 48-as pártot és a törvényhatósági ellenzéket. A pártéletben különösen szervezőképességével tünt ki. 1884-ben, majd ujra 1887-ben Makó városa függetlenségi s 48-as programmal képviselővé választotta. Pártja elismeréssel adózott buzgó tevékenységeért, melylyel különösen 1891-ben tünt ki, mint a közigazgatási vita alkalmából szervezett vitarendező bizottság elnöke. Az Ugron-frakczio kiválása után (1891) alelnökének választotta, 1893-ban a lemondó Eötvös Károly helyébe, míg ő párbajban kapott súlyos sebével a vidéken volt, a párt megválasztotta elnökének. Egy hónapra reá Szolnokon mint elnök először nyilatkozott az egyházpolitikai kérdésekről, teljesen a liberális reformok hivének vallván magát. 1894. febr. 21. mondott beszéde nevezetes momentuma volt az egyházpolitikai vitának. 1895. febr. 22. beállt a szakadás a függetlenségi és 48-as pártnak főképen az egyházpolitikai kérdések miatt széthúzó elemei közt. J. 33-ad magával kilépett a pártkörből és az új párt száma az Eötvös-frakczió hozzácsatlakozásával csakhamar 54-ra szaporodott. Kossuth Ferencz, ki addig kültagja volt a régi pártnak, szintén csatlakozott a kilépettekhez, kik elnöknek J.-ot választották. J. azonban 1895. decz. elején Kossuth Ferencz javára lemondott. Az interparlamentaris conferentián részt vett. Az ezredéves ünnepélyek alkalmából a korona s a koronázási jelvények vitelére kirendelt országgyűlési küldöttségnek tagja volt. A képviselőház minden nevezetesebb bizottsagának felváltva volt tagja.
Czikkeket írt a fővárosi politikai lapokba s az Arad és Vidékébe (1881–85 a közigazgatási s vizi ügyekben), az Alföldbe (1881), a Marosba (1886). Programmbeszédei, beszámolói, megyei s városi gyűléseken mondott beszédei: Arad és Vidékében (1881–1896); az Alföldben (1882), a Marosban (1881. 52., 1882. 19., 1884. 41., 1886. 19., 33. 1886. 37. sz.); az Egyetértésben (1885. 292. sz., 1888–1891. ápr. 23., máj. 10. és 326., 332. sz., 1894. ápr. 12., 1895. 143., 146. sz., 1896.): a Nemzetben (1891. 327. sz.); a Budapesti Hirlapban (1891. 118. sz. 1894. 113. sz. Az agrar socialismusról), a M. Hirlapban (1895. 53. sz.), a Makói Hirlapban (1894. 102. sz., 1895. 22., 42. sz., 1896. 85., 86., 88., 103. sz.) Országgyűlési beszédei a Naplókban (1884–87. I. II. költségvetés 1885-re, ált. és részl. VII. Indemnity 1886. jan.-márcz. hóra, VIII. költségvetés 1886-ra, részl., IX. Battonyai kincstári puszta eladása, interp., IX., X. Törvényhatóságok rendezése, XI. Községek rendezése; 1887–92. III. költségvetés 1888-ra, részl. Román határvillongások, IV. Halászat, VII. Véderő, IX. XI. Mezőhegyesi csatorna, interp., Költségvetés 1889-re, részl., XVIII. Sámson-apátfalvi főcsatorna beomlása, interp., XXIII., XXIV. Közigazgatás reformja, Házszabályok, Napirend, XV. Osztrák államvasút megváltása.)
Aradi Képes Naptár, 1887. 73. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. 1011. l. (Balla Mihály).
Sturm, Országgyülési Almanach 1897–1901. Bpest, 1897. 264. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
