Ilosvay Lajos

Full text search

Ilosvay Lajos
bölcseleti doktor, műegyetemi tanár, a magyar tudományos akadémia levelező tagja. I. Lajos megyei várnagy és Turbucz Amália fia, szül. 1851. október 31. Deésen (Szolnok-Dobokam.) nemes szülőktől; középiskoláit Kolozsvárt végezte 1870-ben. Azután 1872-ig gyógyszerészettel is foglalkozott. 1872–76-ig budapesti egyetemi rendes hallgató volt; itt lett gyógyszrészmester és 1876-ban bölcseleti doktor. 1874–76-ig vegyésznövendék, egy évig Lengyel Béla, 1876-tól 1880-ig pedig Than Károly tanárok segéde volt. 1878-ban megszerezte a középiskolai tanári oklevelet. 1879–80-ban állami ösztöndíjjal segélyezve, külföldi laboratoriumokban dolgozott, Heidelbergában Bunsen Róbertnél, Münchenben Bayernél és 1881–82-ben Párisban a College de France-on. Berthelot-val végezte a magas hőmérsékleten keletkező kettős sókról való tanulmányt, mely a Comptes-renduban (1882) jelent meg. 1882. jún. 19. a kir. József műegyetemre az általános chemia helyettes tanárának hivatott meg; 1883. pedig rendes tanár lett. 1886-tól 1892-ig az egyetemes és vegyészeti szakosztálynak volt dékánja. 1891. máj. 8. a m. tudom. akadémia levelező tagnak választotta. A k. m. természettudományi s a m. földtani társulat választmányi tagja, az orsz. közegészségi egyesület technikai szakosztályának elnöke, a chémia-ásványtani szakosztály jegzője. Az országos közoktatási tanácsnak rendes tagja, nemkülönben tagja a középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak. 1895-ben az amerikai Smithsonian Instituttól a Hoolgbins díjainak kiosztása alkalmával egy pályázatra beküldött chemiai dolgozatáért elismerő s dicsérő oklevelet kapott (e pályázatra a világ minden részéből 218-an pályáztak).
Értekezései, czikkei a párisi comptes-rendu-ben (XCIV. Sur les sels doubles préparés par fusion, par M. Berthelot et Ilosvay, Caracteres et rôle des sels doubles formé par fusion); a Természettudományi Közlönyben (1883. Chemiai rokonság és thermochemia, 1884. A tudományos chemia állapota külföldön és hazánkban, 1885. A külföldi múzeumokról és kiállításokról, 1888. Egy régi magyar természettudós, Nyulas Ferencz, 1889. Pótfüzet. Adalékok a salétromos sav és salétromsav kénhatásaihoz, A benzolsulfosav-azo-a-naphtylamin magatartása némely oxidáló és reducáló testtel, továbbá napfénynyel szemben. Nitrittől és nitráttól mentes natriumhydroxid-oldat készítése, Gyors égés közben képződik-e ozon, esetleg hydrogenperoxid, avagy csak a nitrogennek magasabb oxidja képződnek, melyeket a salétromos sav és saléromsav kénhatásaival mutathatunk ki? Salétromos sav a nyálban és a kilélegzett levegőben, Észrevételek ama kisérletekre, hogy a talaj és növények nitrogén-tartalmukat a levegőben foglalt nirogén közvetetlen áthasonlítása folytán szaporítják, A kalium permanganatból és kalciumbichromatból töménykénsavval fejlesztett oxigénben nincs ozon, Saletromos sav képződése a gyors égés néhány különleges esetében és cyanképződés megfordított lángban, Szabad nitrogén és oxigén egyesülése platina közreműködésével, A redukált vas lassú oxidálásakor is egyesül a nitrogén oxigénnel (mind a hét czikk a Bull, de la Société chim. de Paris és a Math. und Naturw. Bericheben), 1890. Pótfüzet. Képződik-e ozon, ha a Bunsen-féle gázlámpa kis lángját ráfúvott levegővel lehűtjük? Van-e a láng közelében ozon? Képződik-e izzó platina körül ozon? A nem hídrogénhez kötött kén kimutatása világító gázban, 1892. Pótfüzet. A budai keserűvizeknek eddig ki nem mutatott alkatrészei, 1893. Pótfüzet. A szerves chemia hajdan és most, Az okszerű táplálkozás, Hamis egykoronás, Adalék a kaliumnitrit, általában a vízben oldható nitritek térfogatos elemzéséhez és kisebb közlemények, referálások a term. társ. szakülésein); a Földtani Közlönyben (1884. A terméskén képződése feltételeiről, 1890. Adalék az ásványos vizek összetételének megváltozásához, A Sarolta ásványos víz elemzése, németül is u. ott és a Math. u. Naturw. Berichteben); a természettud. társulat Emlékkönyvében (1892. Szénvegyületek mesterséges előállítása és synthesise); az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. munkában (1892. budapest ásványvizei és fürdői); a Vasárnapi Ujságban (1892. 29. sz. Dr. Nendtwich Károly, u. ez a Gyógyszerészi Közlönyben is. 1895. 47. sz. Néhány szó Berthelotról a franczia köztársaság külögyminiszteréről); a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft-ban (1894. Ueber das in der Luft und in den atmosphärischen Niederschlägen vorkommende Wasserstoffhyperoxid, kivonatban és egész terjedelmében a Mathem. u. Naturw. Berichte aus Ungarn XII. kötetében); a Bulletin de la Société chimique de Paris-ban (1894. Dosage de l'ammoniaque par le colorimetre, Dosage de l'acide azoteux par le colorimétre, Dosage de l'acide azotique et de l'acide azoteux par le calorimétre, Dosage des produits secondaires contenant de l'azote formés pendant la combustion dans l'air); az Akadémiai Értesítőben (1894. Lavoisier emléke, 1895. Nendtvich Károly emlékezete); a Math. és Term. tud. Ért.-ben (1895. Adalék a levegő összetételéhez, németül a Math. u. Naturw. Berichteben, Az ozon és ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről, ugyanez: a M. Chemiai Folyóiratban és németül: a Berichte d. d. Chem. Gesellschaft folyóiratban); a Math. und Naturw. Ber. aus Ungarnban (1895. Colorimtrische Bestimmung des Ammoniaks, der Salpetrigen Säuere und der Salpetersäuere, Bestimmung der Stickstoffhältigen Nebenproducte bei der Verbrennung an der Luft); a M. Chemiai Folyóiratban (1895. A hydrogenperoxid új kémszerei, Hydrogenperoxid és Salétromossav hatása egymásra nagyon híg oldatban.)
Munkái:
Adatok az oxysulfocarbaminsavas ammonium sajátságaihoz és az oxysulfocarbaminsavas kalium előállítási módja. Bpest, 1875. (doktori értekezés.)
A buzási Józsefforrás vegyi lemzése. U. ott, 1876. (értekezések a term. tud. kör. VI. 10. sz.)
A luhii Margit-forrás vegyi elemzése. U. ott, 1878. (Mathem. és természettud. Közlem. XV. 5.)
A budapesti világító gáz chemiai analysise. U. ott, 1880. (Értek. a term. tud. kör. X. 1.)
Adatok a carbonylsulfid physikai sajátságaihoz és a tiszta carbonylsulfid előállítása. U. ott, 1881. (Értek. a term. tud. kör. XI. 24.)
A torjai Büdös barlangról. U. ott, 1885. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye VIII. 48.)
A chemia alapelvei. U. ott, 1888. (Előadás. A Term. Társulat Könyvkiadó Vállalata XXX. Ism. Budapesti Szemle LVIII.)
Levegőben égéskor keletkező nitrogéntartalmű melléktermékek mennyiségi meghatározása. Két közlemény. U. ott, 1893. (Értek. a term. tud. kör. XXIII. 1.)
A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata. U. ott, 1895. (Ism. Hazánk 264. sz.)
Szinnyei Könyvészete.
A budapesti József-műegyetem tanárai és hallgatói, Budapest, 1883. 11. l.
Vasárnap: Ujság 1892. 8. sz. arczk., 1895. 592. l.
M. t. akadémiai Almanach 1892. 141., 1892. 149., 1894. 157., 1895. 167., 1896. 145. l.
Corvina 1895. 23. sz.
Pallas Nagy Lexikona IX. 590. l. (Winkler Lajos).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT