Igaz Sámuel

Full text search

Igaz Sámuel
hirlapíró, előbbinek és Vitéz Sára fia, szül. 1786. okt. 13. Erdőbényén (Zemplénm.); gymnasiumi tanulmányait (kivévén a német nyelv kedvéért 13 éves korában Lőcsén töltöt egy évet) atyja felügyelete alatt Miskolczon végezte; 1805-ben a debreczeni kollégiumba ment a felsőbb tudományok hallgatására: egy évig köztanítóságot is viselt. 1810-ben borosjenői Tisza László fia Lajos (a későbbi bihari administrator, Tisza Kálmán atyja) mellé nevelőül hivatott meg. A nevelőséget Geszten kezdette, majd Debreczenben folytatta s Bécsben, illetőleg külföldön tett utazással fejezte be. Bécsben időzése alatt megismerkedett Máton Józseffel, az ottani egyetemi magyar nyelvtanárral, kinek rábeszélésére nevelői kötelezettségének letelte után Bécsben maradt és a magyar irodalomnak szentelte életét. Márton Józsefnek több művénél, különösen Lexikonai kidolgozásában segítő társa volt. 1821-ben Pánczél Dániel, a Magyar Kurirnak 1816 óta önálló szerkesztője, hogy a sulyosodó bélyegadó s az előfizetők számának csökkenése miatt mind válságosabb helyzetbe jutott lapjának lendületet adjon, felszólította Igazt, hogy vállalja el mellette a társszerkesztőséget; azóta a lap kiadásában minden munkát, a szerkesztőtől függetlenül és egyedül végzett 1824. szeptember végeig. 1824 elején még Kedveskedő cz. melléklepot is adott a főlap mellé; azonban pártolás hiánya miatt az utóbbit még azon évben a 4. kötettel megszüntették, I. pedig a szerkesztéstől visszalépett. Sokkal nevezetesebb és kiválóbb emléke irodalmi munkásságának a Hebe cz. szépirodalmi zsebkönyv alapítása és szerkesztése, melynek I. kötetét Zsebkönyv cz. 1822-ben adta ki (csakhamar második kiadást ért); 1823-ban Hebe cz. jelent meg és utána 1826-ig a többi három évfolyam is (czikkei ezekben 1822: Előszó, Első Ferencz hiv magyarjai közt 1820-ban, Blanka cz. hosszabb ballada, Emlegetés cz. költ., 1823. Mária, Magyarország királynéja, tört. rajz. 1826. Páratlan királyfi cz. népmese). Noha Bécsben szellemi s anyagi erejének teljes megfeszítése mellett is újabb és újabb csalódások érték és az utolsó időkben szűk vagyoni körülményei miatt csak nehezen tarthatta fenn magát, mégis szivósan ragaszkodott a véglett ott maradás eszméjéhez. Miután azonban 1826 tavaszán Debreczenben az ott ez időtájt fölállított magyar literaturai tanszékre meghívást kapott, végre elszánta magát a hazájába való visszatérésre. De szándékát nem valósíthatta meg, mert néhány nappal utóbb, 1826. jan. 7., egy váratlanul támadt orbánczbetegség véget vetett életének. Halála előtt kevéssel Zemplénm. táblabirósággal tisztelte meg.
Munkája: Kis biblia, avagy a keresztyénnek hite és kötelességei a szentírás szavaival. Ezt megelőzi: A bibliáról s annak olvasásáról való elmélkedés és az anyaszentegyháznak világos szava szent és nagytiszteletű tanítóinak munkáiban a biblia közönséges olvasásának kötelező és hasznos voltáról. Stevenson Vilmos után egybeszerkesztette s fordította. Bécs, 1820. (Teleki Sámuel gróf megbízásából fordította. 2. kiadás. U. ott, 1821.)
Kéziratai s könyvei halála után Berthold morva grof birtokába kerültek, a ki azokat árverés útján megvásárolván, morvaországi birtokára vitette; ezek közt saját iratain kívül, Kazinczynak és Edvi Illés Pálnak is több dolgozata volt.
Levele Kazinczy Ferenczhez, Bécs, 1822. decz. 13. (Új M. Múzeum 1856. I. 146. 1.)
Vizfestésű arczképét, mely 1820–25 között készülhetett, Miskolczon lakó atyjának megküldötte, mely azután nővére Szeremley Cs. Mihályné, Igaz Sára, végre pedig ennek fia, Szeremley József birtokába került. Karacs Teréz (ki Igaz Sámuellel, mint szüleinek is kedves barátjával 1824. okt. 1825. júliusig Bécsben Mártonéknál majd mindennap találkozott) hozzám írt levelében kis termetű, igen kedves társalgású s nagy műveltségűnek írja.
M. Kurir 1821. I. 29. sz.
Tudom. Gyűjtemény 1821. XII. 112., 1826. VII. 123. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 217. l.
Kazinczy Ferencz, Magyar Pantheon (Nemzeti Könyvtár XXXVI.) 382. l.
Figyelő V. 29. l., XIV. (Gróf Dessewffy József levelei.)
Petrik Bibliogr.
Kis János Emlékezései (Olcsó Könyvtár 283. sz.) 418. l.
Vasárnapi Ujság 1893. 32. sz. (Szeremlei Barna) arczk. (az egykorú aquarell-arczkép után.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT