Gyarmathy Miklós (gyarmathi),
Gyarmathy Miklós (gyarmathi),
Kolozsmegye alispánja, Gy. Sándor és Endes Anna fia, szül. 1830. szept. 11. Kalota-Szent-Királyt Kolozsmegyében; tanulmányait 1838-ban Kolozsvárt kezdette meg s mielőtt bevégezhette volna, 1848-ban beállott honvédnek és később mint hadnagy Bem tábornok parancsnoksága alatt az 55. honvéd-zászlóaljban végig küzdötte a szabadságharczot; részt vett a deési, vizaknai s piskii nagyobb csatákban és még vagy 13 kisebb ütközetben. A szabadságharcz leveretése után mint menekült bújdosott az alföldön, különösen Szatmármegyében. Később a Tiszaszabályozás bereghi osztályánál mint ártér fejlesztő mérnök alkalmaztatott. Majd midőn az üldözés enyhült, hazatért falusi magányába s 1853-ban családot alapított. Falusi magányában folytatta tanulmányait és különösen a magyar köz- és magánjog érdekelte. De kiterjesztette figyelmét a mezőgazdaság előmozdítására, s felhasználta az eddig még ma is felűl nem haladott váltó ekéjét (1860. okt. 20. tette meg vele első kísérletét), melyet még ma is Gyarmathy-féle eke név alatt ismer a gazdaközönség. Foglalkozott a művészettel is, s mint első rendű énekes népdalokat szerzett, melyeknek dallama átment a nép ajkára s ma is él. Ezek közűl két dalt 1851-ben szerzett és azokat Hollósy Kornéliának ajánlotta, a ki azokat a nagyenyedi kárvallottak javára rendezett concerten elénekelte. 1861-ben Kolozsmegye megválasztotta tiszteletbeli főjegyzőnek. A rövid ideig tartott alkotmányos élet megszüntével ő is visszavonult a közpályától. Az 1867. évi kiegyezés alkalmával mint a Deák-párt híve szerepelt, s az első alkotmányozó közgyűlésen az akkori rendszer szerint még fennállott kerületi alispáni állásra választatott meg s mint ilyen 1872-ig szolgált, mikor az új szervezés szerint szervezett főjegyzői állásra választatott meg; 1875-ben pedig alispán lett és azóta mint alispán szolgálja a vármegyét és a hazát. A honvédségi intézmény felállítása után belépett a honvédség szabadságolt állományába s mint százados két évig szolgált. A fuzió létrejötte után a szabadelvű pártnak volt híve s jelenleg is az. Kormányzása alatt a vármegye több szervezésen ment keresztűl és szervező tehetségének is mindannyiszor fényes tanújelét adta. Kolozsvár város társadalmi s politikai életében is tekintélyes állást foglal el.
1860 után több figyelmet keltett gazdasági czikket írt a kolozsvári s budapesti lapokba.
Munkája: Népképviselet a Királyhágón inneni ev. ref. superintendentiákban. Kolozsvár, 1864.
Petrik Könyvészete
Kolozsvár 1892. 149. sz.
Erdélyi Hiradó 1892. 148. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
