Gonda Béláné (Nagy Irma),
Gonda Béláné (Nagy Irma),
szül. 1859. ápr. 30. Nagy-Kőrösön, hol atyja Nagy László az ev. ref. tanítóképző igazgatója volt, kitől az első alapvető oktatást nyerte; atyja 1869-ben Baranya- és Tolnamegyék tanfelügyelőjévé neveztetvén ki, Pécsett folytatta tanulmányait, majd atyjának 1872-ben Pestmegyébe történt áthelyezése után a Zirzen Janka vezetése alatt állott budai tanítóképzőbe lépett. A nevelésügy történelmi fejlődését, annak a népek és nemzetek művelődésére gyakorolt befolyását tette tanulmánya tárgyává; e mellett tökéletesen elsajátítá az angol, franczia és német nyelvet és később alaposan foglalkozott különösen a franczia klasszikusok tanulmányozásával. Atyjának 1875. máj. 6. bekövetkezett halála megrendítő csapást mért ifjú kedélyére; fájó érzésének többször ád megkapó kifejezést naplójegyzeteiben. 1876. júl. 6. letette a tanítónői képesítő vizsgát. 1878. márcz. 31. Gonda Béla műegyetemi tanár neje lett. Erre az időre esik irodalmi működésének legnagyobb része. A családi, anyai gondok azonban csakhamar elterelték az irodalmi foglalkozástól; de azért pihenő óráiban visszatért első eszményéhez, az irodalomhoz. 1884-ben már erősebben kezdte érezni a fejlődő tüdőbajt, s ez év nyarán Gleichenbergben keresett üdülést. 1885. jún. 29. négy éves lányának halála mélyen lesújtotta a nemesszivű anyát. A mély fájdalmat megragadó közvetlenséggel írja le naplójegyzeteiben (júl. 12.) Már 1887-ben a gleichenbergi nyaralásnak nem érzé semmi jó hatását; ősszel a gyötrő láz teljesen erőt vett testén és orvosa Olaszországba küldte; férjével Peglibe, Nizzába s Mentonéba utazott; végre Abbaziában próbált erőt gyűjteni, de itt már végkép elhagyta ereje s ápr. 7. hazajöttek. Meghalt 1888. máj. 6. Budapesten.
Első irodalmi kísérlete: A női oktatásról a Pesti Naplóban (1877. jan. 16.) jelent meg; írt a Fővárosi Lapokba (1877. A női műveltségről, A modern társaséletből, Dobsina és környéke, 1879. Négy nagy költő barátsága), ezeken kívűl még angol, franczia s német gazdasági és technikai szaklapokból is készített fordításokat és átdolgozásokat a Mérnök- és Építész-egylet Közlönyébe s a férje által 1877-ben megindított Gazdasági Mérnökbe. 1878-ban kezdett behatóbban foglalkozni aesthetikai és dramaturgiai tanulmányokkal (a bolygó zsidóról sat.), a Budapesti Bazárban és Ország-Világban (1879. eredeti s ford. beszélyek).
Munkája: Eszmék és emlékek. Irodalmi hagyatéka. Bpest, 1889. A szerző fénynyomatú arczképével és névaláirásával. (Élet- és jellemrajza férjétől és mutatványok naplójegyzeteiből, Racine első remekműve, Négy költő barátsága, A bolygó zsidó, Szellemes társalgók, A nőkről a nőknek, öt czikk, Dobsina és környéke, Gleichenbergből, Abbaziából, Körűl a Quarnerón, Hogyan tanultak meg a madarak vándorolni, Gondolatok és Operabáli levelkék. Ism. Prot. Egyh. és Iskolai Lap és Nemzeti Nőnevelés.)
Horváth Ignácz Könyvészete 1889.
Vasárnapi Ujság 1888. 20. sz. (Nekr.), 1889. arczk. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
